A téli hónapokban minden bizonnyal sokan várjuk, hogy beköszöntsön a tavasz, és friss zöldség, gyümölcs kerüljön az asztalunkra. Amint megjelenik a saláta és a retek, megyünk a piacra, hogy a már ismerős eladóktól beszerezzük a csemegét, amire már nagy szüksége volt a szervezetünknek. Majd az ezután következő időszakban újabb és újabb szezonális zöldségfélék és gyümölcsök kerülnek a piaci asztalokra, csak győzzük követni, és legyünk naprakészek, nehogy lemaradjunk egyikről-másikról. Most éppen a földi eper szezonjának a végén járunk, már egyre kevesebb asztalon kínálják, viszont sokan talán éppen most csapnak le rá, mondván, hogy most a legfinomabb, hisz mostanra biztosan megért a gyümölcse. A földi eper tipikusan olyan termék, amiről igencsak keveset tudunk. A szabadkai piacokon kelebiai és tavankúti epret kínálnak az árusok, de mindez ellenőrizhetetlen, mint ahogy az is, hogy hogyan nevelték, hogy közben mennyi vegyszert, műtrágyát használtak fel. Talán fel sem tűnik, hogy kevésbé jó minőségű terméket fogyasztunk, hisz a testünk kiéhezett már a friss földi eperre. Amikor megízleljük az igazi háztáji földi epret, akkor jövünk rá, hogy amit korábban eladtak nekünk, az csak egy szépséges külsőbe bújtatott íztelen valami. Talán reklamálnánk is, de nincs kinek, talán vissza is követelnénk a pénzünket, de nincs rá lehetőségünk.
Földi eper – Szép, de mi a helyzet az ízével? (Molnár Edvárd felvétele)
A piacokon a termelők és árusok jó szándékára vagyunk utalva. Vagy hiszünk nekik, vagy nem, és ha hosszabb ideig vásárolunk ugyanattól a termelőtől, akkor talán kialakul egy olyan kölcsönös bizalom, ami mindkét fél érdeke. De még ez sem ment meg bennünket az esetleges visszaélésektől, illetve attól, hogy hamis információkat kapjunk.
Hogy a piacok fogyasztóvédelmi, illetve élelmiszer-biztonsági szempontból mi mindent jelentenek, annak szakemberek segítségével próbáltunk utánajárni.
A SZÁMLA A FOGYASZTÓVÉDELEM ALAPJA
Molnár Csikós Józsefnek, a Zentai Fogyasztóvédelmi Központ elnökének elmondása szerint amennyiben a piacokon is kapnánk számlát, biztonságosabban tudnánk vásárolni.
– A törvény előírja, hogy egy őstermelő hogyan árusíthatja terményeit a zöldségpiacokon. Korábban arról szóltak a hírek, hogy 2022 elejétől a piacokon is kötelező lesz a pénztárgépek használata, ennek bevezetését azonban bizonytalan időre elhalasztották. A számlagépek bevezetése a fogyasztóvédelem szempontjából sokat jelentene, hisz tudnánk követni, hogy melyik termelő mit árul, mekkora menyiségben, illetve milyen minőségben. A vásárlók gyakorlatilag hivatalos panaszt nem is tehetnek, amennyiben rossz, nem megfelelő minőségű terméket kaptak, mivel mi sem tudunk utánajárni, hogy mi is történt. A számla alapvető fontosságú a fogyasztóvédelem szempontjából, hisz azzal lehet igazolni a vásárlás tényét, és ez alapján azt is ellenőrizni tudnánk, hogy az adott termék honnan származik, hogy maga a termelő árusítja-e, vagy egy viszonteladó. Általánosságban elmondható, hogy a piacokon a jó termény mindig megtalálja a vásárlóját. A vevő oda megy, ahol szép és olcsó terméket lát, de nem lehetünk biztosak abban, hogy az honnan származik, és csak rajtunk áll, hogy elhisszük-e, vagy sem, amit az árus állít. A számlával az eladó garanciát is ad arra, hogy a termelő és a parcella is regisztrálva van – mondta beszélgetőpartnerünk.
Molnár Csikós József elmondása szerint a piaci felügyelőségnek megvan a maga szerepe az ellenőrzésben, de ezen a téren egyelőre nincs nagy előremozdulás. Beszélgetőpartnerünk arra is kitért, hogy a legtöbb piacon ellenőrző mérleget is elhelyeztek, ami biztosítja, hogy az árusok ilyen formában ne verjék át a vásárlókat. Meglátása szerint sok esetben gond van bizonyos termékek minőségével, de a fogyasztóvédelmi központ nem tehet semmit ez ügyben. Megnyugtató azonban, hogy az árusoknak is az az érdekük, hogy jó minőségű termékeket adjanak el, hisz csak így számíthatnak arra, hogy a vevők visszatérjenek hozzá, és hosszú távon is gyümölcsöző üzleti kapcsolat alakuljon ki közöttük.
Hogy annyit kaptunk-e, amennyit kértünk, azt könnyen ellenőrizhetjük (Molnár Edvárd felvétele)
Az üzletekben vásárolt zöldségfélékkel és gyümölcsökkel azonban egészen más a helyzet.
– Zöldséget és gyümölcsöt az üzletekben is vásárolhatunk, és ott, amennyiben igényli, már tudunk segíteni a vásárlónak. Ha a vevők hozzánk jönnek a panaszukkal, általában azt tudjuk nekik javasolni, hogy reklamáljanak az adott üzlet vezetőjénél. Tapasztalataink szerint, legalábbis az Észak-bácskai körzetben, a vevők panaszát leggyakrabban meghallgatják, és az árusok kicserélik a nem megfelelő minőségű árut. Erős a konkurencia a piacok és az üzletek között, így a boltok érdeke is az, hogy megoldják az ilyen ügyeket. Emellett ha üzletben vásárolunk, biztosak lehetünk abban, hogy az eladott terméket korábban több szempontból is ellenőrizték – fogalmazott Molnár Csikós József.
A PIACI TERMÉKEK ÉS AZ EGÉSZSÉGÜNK
Az élelmiszer-biztonság szempontjából elsődlegesen fontos, hogy a zöldségek és gyümölcsök ne tartalmazzanak olyan vegyszermaradványokat, amelyek a szervezetünkben felhalmozódva egészségkárosodást okozhatnak. Minderről dr. Kovács Vilmos élelmiszer-biztonsági szakmérnök nyilatkozott lapunknak.
– Az élelmiszer-biztonság szempontjából nagy odafigyelést igényelnek a növényvédő szerek. Az első szűrőt az jelenti, hogy a termelők csak olyan vegyszereket vásárolhatnak legálisan a gazdaboltokban, amelyeket engedélyeztek. A legtöbb őstermelő már igénybe veszi növényvédő szakember tanácsát, aki segítséget tud nyújtani az optimális vegyszerhasználatban. Emellett az is elmondható, hogy a termelők nagy része nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik, így tudja, hogy a vegyszerek közül mit és hogyan kell használni ahhoz, hogy megvédje a termését, ugyanakkor a vegyszermaradékok tekintetében is biztonságos terméket állítson elő. A hatóság az őstermelőket szúrópróbaszerűen ellenőrzi a piacokon, és a termelőknek nem kötelező bevizsgáltatniuk a terményeiket. Ennek ellenére az a tapasztalatunk, hogy vannak olyan őstermelők, akik önkéntes alapon bevizsgáltatják a termékeiket, hogy meggyőződjenek arról, hogy minden határértéket betartottak-e. A növényvédő vegyszerek esetében tudományos módszerekkel állapítják meg a megengedett határértékeket, és azután ezeket a jogszabályokban is rögzítik. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ha megeszünk egy olyan almát, amiben a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben van valamilyen vegyszermaradvány, akkor azonnal megbetegszünk, hanem hogy az egész életünk folyamán bevitt mennyiséggel ne lépjük túl azokat a határértékeket, amelyek egészségkárosodáshoz vezethetnek a szervezetünkben – mondta a szakember.
Beszélgetőpartnerünk emellett elmondta, hogy az élelmiszer-biztonságot ellenőrző hatóságok a rendelkezésükre álló információk alapján kockázatbecslést végeznek, és ha úgy értékelik, hogy magas a kockázata annak, hogy a termelők nem engedélyezett szereket használtak, vagy bizonyos értékek magasak lehetnek, abban az esetben rendkívüli vizsgálatokat, ellenőrzéseket rendelnek el. Az elmúlt időszakban a gabonaféléknél a mikotoxinok megjelenése jelentett problémát, ezért fokozottan ellenőrizték a gabonát.
Az őstermelőknek a növényvédelem mellett oda kell figyelniük arra is, hogy milyen öntözővizet használnak, különösen akkor, ha a víz közvetlenül érintkezik a zöldséggel vagy gyümölccsel, amit fogyasztunk, illetve a műtrágyák megválasztására, mennyiségére is. Emellett élelmiszer-biztonsági szempontból fontos tényező a tárolás. Ezzel kapcsolatban a vásárlók szerencsés helyzetben vannak, mivel a tárolási problémák könnyen észrevehetőek, például ha megindult a romlási folyamat, az szabad szemmel látható.
A piacokon árusított zöldségfélék származási helye sokszor kérdéses (Molnár Edvárd felvétele)
A biotermelés esetében az ellenőrzés már nem csak szúrópróbaszerű.
– A biotanúsítvánnyal rendelkező zöldségek és gyümölcsök esetében van egy hároméves átállási idő, vagyis a termelőnek ennyi idő áll a rendelkezésére, hogy úgy szervezze meg a termelését, hogy minden előírásnak megfeleljen. A biotermelők csak olyan szereket használhatnak, amelyeket külön a biotermelésben is engedélyeztek. Az ilyen termelőket a biotanúsítást végző szervezet ellenőrzi egyrészt helyszíni szemlével, másrészt tőlük megkövetelik, hogy laboratóriumi vizsgálatokkal is alátámasszák, hogy a késztermékben, zöldségben, gyümölcsben nincs olyan szermaradvány, amely nem engedélyezett, vagy káros lehet az emberi szervezetre – mondta Kovács Vilmos.
Az élelmiszer-biztonsági szakember emellett arra is kitért, hogy az üzletekben vásárolható zöldségeket és gyümölcsöket rendszeresen ellenőrzik.
– Azon őstermelőknek, akik bizonyos áruházláncok irányába szeretnék beszállítani a termékeiket, szükséges a GlobalGAP-szabvályt alkalmazniuk. Ez egy szigorú szabványsorozat, amely az élelmiszer-biztonság, a környezetvédelem és a munkabiztonság területét is felöleli, és a termelő csak akkor kaphatja meg az erre vonatkozó tanúsítványt, amennyiben minden egyes termék ellenőrzését elvégezte – fogalmazott a szakember.
Nyitókép: A szabadkai piacokon színes kínálat várja a vásárlókat (Molnár Edvárd felvétele)
