Az idestova 25 éve megalakult szabadkai Riparia (parti fecske) Természetbarátok Egyesülete több, évente ismétlődő, jól bejáródott madárvédelmi- és kutatóprogramot vezet. Az egyik ilyen sikersztori a szalakótavédelmi program.
Amikor az amatőr természetbarátok, a lelkes önkéntes madarászok elkezdtek behatóbban foglalkozni a drasztikus mértékben megcsappant szalakótaállomány feljavításával, akkor Vajdaságban mindössze 20–30 párt tett ki a teljes állomány. Félő volt, hogy fészkelési lehetőség hiányában a kritikusan alacsony létszám miatt teljesen eltűnik vidékünkről ez a ritka, szép, kék tollú vándormadár.
A gyűrűzéssel nyomon követhető a szalakóták terjedése (Gergely József felvételei)
A szalakóta egy viszonylag nagy méretű, odúban költő madárfaj, amely ragaszkodik a fákkal, facsoportokkal tarkított füves élőhelyekhez. A nyílt gyepes területeken könnyebben talál táplálékot, nagytestű rovarokat, bogarakat, sáskákat, szöcskéket, gyíkokat stb. Gyakran zsákmányol rágcsálókat, például mezei pockot, amivel a mezőgazdaság számára is hasznot hajt.
HA NINCS TERMÉSZETES, JÓ A MŰODÚ IS
Amint azt Szekeres Ottó ornitológus, az egyesület elnökségi tagja elmondta, a Riparia Természetbarátok Egyesülete húsz éve kezdett bele a szalakóták fészkelésére alkalmas deszkából készült madárodúk kihelyezésébe azokra a területekre, szikes puszták, legelők környékére, amelyek egykor a szalakóta élőhelyei voltak.
A nyílt füves területekre kihelyezett odúban szívesen költ a szalakóta
A múlt század elején, a Duna–Tisza közén alig hat-hét százalékot tett ki a mezőgazdasági művelésbe fogott területek aránya. Mára oda jutottunk, hogy a füves területek aránya van hat százalék alatt, ami a szalakóta szempontjából nagyméretű élőhely-zsugorodást jelent. Másrészt az erdőgazdálkodás számára nemkívánatosak az öreg, odvas fák, ezek állományból való eltávolítása hátrányosan érinti az odúban költő énekes madarakat. A szalakóta másodlagos odúfoglaló faj, ami azt jelenti, hogy nem tud magának odút vájni, mint a harkályok. Mivel nem képes önállóan elkészíteni az odúját, ezért a harkályfélék üresen maradt odúiban költ.
– A program elején megvizsgáltuk, hogy a deszkából ácsolt, mesterséges odúkat elfoglalják-e a szalakóták. A szakirodalomban fellelhető szalakóta-költési adatok alapján végig követtük, hogy mely területeken jegyeztek fel fészkeléseket, majd ezeket próbáltuk felkutatni és megnézni, hogy alkalmasak-e arra, hogy újra szalakóta-élőhelyként működjenek, van-e elég nagy táplálékbázis, majd kihelyeztük az odúkat. Mindeközben felhívtuk a helyi önkormányzatok figyelmét, hogy szigorúbban vegyék a facsoportok, fasorok védelmét, és előadásokon, szakmai fórumokon, konferenciákon próbáltuk népszerűsíteni, a köztudatba átvinni a szalakótavédelem gyakorlati jelentőségét. Az állomány a tervek szerint növekedett, és az egykori néhány tucat költőpárból álló állomány mára 400 párra növekedett. A legerősebb állomány a szabadkai puszták és tavak környékén van, de gyakorlatilag Vajdaságban már az összes élőhelyen megtalálható, Közép-Szerbiában pedig három elszigetelt, stabil állományt tartunk számon – mondta az ornitológus.
A szalakóta másodlagos odúfoglaló faj, ami azt jelenti, hogy nem tud magának odút vájni, mint a harkályok
Az évek során sok értékes tapasztalat gyűlt össze a kék csóka fészkelési és táplálkozási szokásairól. Az Észak-Bácska és Észak-Bánát területén végzett sikeres odútelepítések után a gyarapodó állomány délfelé terjeszkedett. Közép-Bánátban, ahonnan teljesen eltűnt a szalakóta, megközelítőleg száz pár telepedett meg a nyílt füves puszták mentén, főleg beton villanykarókra kihelyezett fészekodúkban.
ODÚELLENŐRZÉS ÉS -PÓTLÁS
A közép-bánáti szalakótaállomány alakulását dr. Dimitrije Radišić, az Újvidéki Egyetem Biológia-Ökológia Tanszékének docense kíséri figyelemmel. A terepmunka, az odúk ellenőrzése, a szalakótafiókák gyűrűzése az egyetemi hallgatók bevonásával történik.
Afrikai telelésükről április végén, május elején érkeznek haza szalakótáink
– Idén az átlagosnál hűvösebb és csapadékosabb volt a május, ami miatt az Afrikából hazatérő szalakóták valamivel később kezdtek bele a költésbe, átlagban közel egy héttel eltolódott a tojásrakás kezdete. Hűvös, esős időben a rovarok is kevésbé aktívak, a kevesebb táplálék pedig ronthatja a költés sikerességét.
Elmondhatom, hogy a csúszás ellenére szépen alakul a közép-bánáti szalakótaállomány. Az első odúellenőrzések alkalmával számba vesszük a lerakott tojásokat, így később, amikor a fiókákat megjelöljük, következtetni tudunk a költési sikerességre. A fészken ülő madarak közül több – a korábbi években gyűrűzött hazai és külföldi gyűrűvel jelölt – madarat sikerült megfogni. A külföldi gyűrűs szalakóták közül a legtöbbet Magyarországon jelöltek fiókakorban. A megjelölt madarak visszafogásával nyomon tudjuk követni a szalakótaállomány terjeszkedésének ütemét.
Az odúkban talált táplékmaradványokból és a szalakóták táplálkozó területén gyűjtött rovarmintákból felmérhetők a szalakóták táplálkozási szokásai. A módszeres adatgyűjtéseknek köszönhetően már több tudományos munka és diplomadolgozat született a szalakótakutatásból – mondta Dimitrije Radišić.
Szalakótapár, a hím udvarlás gyanánt rovarajándékot ad párjának
A fészekodúk élettartama véges, öt-hat év után le kell őket cserélni, ami plusz munkát jelent a tavaszi odúellenőrzések, gyűrűzések, adatfelvételek mellett. A hosszú távon a szalakóta-fészkelések elősegítésére Magyarországon alkalmas helyen fák telepítésével, főleg fehér nyár ültetésével próbálkoznak. E fák törzsébe előszeretettel váj odút a zöldküllő. E harkályodúkat később a szalakóták elfoglalják.
– Amikor bejárjuk a terepet és megnézzük, mely odúkat foglalták el a szalakóták, viszünk magunkkal új költőodúkat és lecseréljük a sérült, szétrepedt, megrongálódott szalakótaodúkat. Megtörténik, hogy a szalakótának szánt odúba más madárfaj költözik be. A seregélyek például kora tavasszal, mielőtt a szalakóták hazatérnének több ezer kilométeres vándorútjukról, előszeretettel foglalják el az üresen álló mesterséges odúkat. Többször tapasztaltuk, hogy a hazatérő szalakóta erős, kampós végű csőrével megragadja és kitessékeli az odúból a seregélyeket vagy verebeket. Megtörtént azonban, hogy az odúfoglaló kuvik bizonyult az erősebbnek és széttépte a szalakótát az odúban, ahol a saját fiókáit nevelte fel – említett meg néhány érdekességet Ágoston Attila törökkanizsai madarász az Észak-Bánátban kirakott szalakótaodúk vizsgálatakor tapasztalt élményei közül.
A zöld szaftos szöcske tápláló eleség
Bácskában, a Duna mentén még csak néhány éve költenek újra a gyönyörű, türkizkék tollruhás szalakóták. Nyugat-Bácskában és végig, a szerbiai Duna-szakasz mentén az újvidéki székhelyű Szerbiai Madártani és Madárvédelmi Egyesület több mint száz szalakótaodút helyez ki egy nagy nemzetközi madárvédelmi projektum keretében. A szerbiai egyesület bekapcsolódott a 2026-ig tartó, az Európai Unió által támogatott ötéves Danube free sky LIFE projektbe, amelynek fő célkitűzései között szerepel 12 veszélyeztetett madárfaj, köztük a szalakóta kiemelt védelme, az áramütések miatti madárpusztulás csökkentése és a fékszelési lehetőségek javítása a Duna mentén és tágabb környezetében.
