Meditáció az önmegismerésről: mire van szüksége a testnek, és mit akarhat a lélek – s vajon összeegyeztethető-e a kettő? Valós érzelmektől kiüresedett világ, amelyben a szeretet és az együttérzés csupán hívószavak az üres frázisoktól kongó, megannyi társadalmi mantra felmondására. A hétköznapok egyhangúságában megragadott leheletfinom költészet. A szociális ellátórendszer kafkai útvesztőjének ábrázolása egy jóléti társadalomban. Az illúzió szükségessége a háborús veszteség feldolgozása érdekében. A társadalom minden szegmensébe begyűrűző korrupció. A migránsválság az emberiesség szemszögéből. Házastársak eltávolodása egymástól. Bűnösség és ártatlanság a második világháborúban. Lelkiismeret-furdalás enyhítésére folytatott nyomozás.
A fenti témákat boncolgatja az a tíz film, amelyeket a legjobbaknak ítéltem meg a tavaly látottak közül. A lista természetesen teljesen szubjektív, kizárólag egyéni ízlésemet tükrözi. Összeállításakor a tavaly készült, díjazott vagy díjra jelölt, illetve Szerbiában/Magyarországon vetített filmeket vettem figyelembe. Néhány mű sajnos kimaradt, ha láthattam volna őket, lehet, hogy befolyásolták volna a lista elkészültét, ilyen mindenekelőtt Ruben Östlund Arany Pálma díjas A négyzet című alkotása és Jorgosz Lantimosz Egy szent szarvas meggyilkolása című filmje. Mielőtt egyenként kitérek a tíz legjobbnak ítélt műre, általánosságban szólok a tavalyi év folyamán látott filmekről.
Az Oscar-díjra jelölt művek közül elsősorban Kenneth Lonergan A régi város című filmjét emelném ki, amely a Casey Affleck által remekül alakított főhős személyes és családi drámáját dolgozza fel. Emellett szerettem Denis Villeneuve Érkezés című sci-fijét és Barry Jenkins Holdfény című alkotását. Az első a földön kívüliekkel létesítendő kommunikáció problematikáját boncolgatja, a másik pedig a társadalom pereméről érkező afroamerikai hős identitáskeresését vizsgálja. Az év során látott amerikai filmek közül külön említést érdemel Jordan Peele Tűnj el! című horrorfilmje, amely az Oscar-díjra jelölt Kerítések, A számolás joga és a már említett Holdfény mellett szintén a feketék megítélésének kérdésével foglalkozik: sajátosan szélsőséges módon.
A tavaly látott filmek között meglehetősen sok új magyar film szerepel. Ami ennél sokkal fontosabb, az az, hogy többnyire színvonalas alkotásokról van szó. A listára került film mellett meg kell említeni Sopsits Árpád A martfűi rém című művét, amely egy sorozatgyilkosról szóló történet elmesélésén keresztül kellő érzékletességgel tárja a néző elé a Kádár-rendszer igazi arcát. Mundruczó Kornél vallási utalásokkal sűrűn átszőtt Jupiter holdja a hit kérdését boncolgatja. Vranik Roland Az állampolgár című műve egy ötvenes éveiben járó nigériai menekült férfi és egy nyugdíjas korú magyar nő szerelmi viszonyának ábrázolásán keresztül társadalmi kérdések egész sorát vizsgálja. Török Ferenc 1945 című filmje pedig a második világháború befejezését követően két zsidó férfi érkezésétől teljesen felbolydult vidéki magyar település egy napját ábrázolja.
A második világháború borzalmainak feldolgozása, úgy tűnik, újabb reneszánszát éli a filmművészetben. Az 1945 mellett a listáról kimaradtak közül említést érdemel Anne Fontaine Ártatlanok című alkotása, amely szovjet katonák által megbecstelenített lengyel apácák tragédiáját taglalja, és Christopher Nolan Dunkirk című, vizuális értelemben impozáns mozija.
1. ENYEDI ILDIKÓ: TESTRŐL ÉS LÉLEKRŐL (MAGYARORSZÁG)
A legutóbbi Berlini Filmfesztivál fődíjában, az Arany Medve díjban részesült alkotás két enyhén sérült ember különleges viszonyát dolgozza föl. Endrének a bal karja béna, Mária pedig Asperger-szindrómában szenved, zavaros a szociális énje, képtelen alakoskodni, abnormálisan fejlett a memóriája, mindenféle értelemben iszonyatosan precíz – és idegenkedik az érintéstől. Mindketten ugyanazon a vágóhídon dolgoznak, Endre gazdasági igazgató, Mária minőségellenőr, felszínesen ismerik is egymást, igazi kapcsolatukat azonban éjszakánként élik, estéről estére mindketten ugyanazt az álmot álmodják: szarvasként eledel után kutatnak a hólepte erdőben. Az izgalmas cselekmény mellett a film erősségei közé tartozik a főhős páros rendkívüli alakítása. Borbély Alexandra minden megjelenése, apró gesztusa és megszólalása színészi bravúr, nem kevésbé megnyerő a bal kezét folyamatosan törzse mellett lógató Morcsányi Géza játéka. Ami a kiváló alkotásból remekművet teremt, az a film képi világa. A Herbai Máté által fényképezett mű látványvilága vizuális gyönyör. A jól megkomponált beállításoknak köszönhetően nem ritkán az az érzésünk, hogy kimerevített állóképek sorakoznak előttünk a vásznon. A Testről és lélekről sajátos meditáció az önmegismerésről. Enyedi Ildikó alkotása a magyar film nagy pillanata.
2. ANDREJ ZVJAGINCEV: SZERETET NÉLKÜL (OROSZORSZÁG, FRANCIAORSZÁG)
A tizenkét éves Aljosa szülei válnak. Mindketten továbbléptek egy új élet felé. Az anya egy jól szituált, egyedül élő férfival képzeli el a jövőjét, az apa pedig fiatal barátnőjével, aki gyereket vár tőle. Egyetértenek abban, hogy házasságuk tévedés volt, végleges elválásuk előtt a formaságok mellett el kell még adniuk a közös lakást – és eldönteni, ki viseli majd gondját Aljosának. A konfliktus tárgyát az képezi, hogy egyik szülő sem szeretné, ha vele élne a gyereke, és megpróbálja őt rátukmálni a másikra. A fiú fültanúja lesz az elhelyezéséről szóló heves veszekedésnek, és mintha csak segíteni szeretne szüleinek a probléma megoldásában, másnapra nyom nélkül eltűnik. A családi dráma ábrázolásán túl, az általános értékvesztés felmutatásával Andrej Zvjagincev lesújtó bírálatot mond az orosz társadalomról, kiválóan használva a különböző formanyelvi eszközöket a szeretet nélküli világ érzékeltetésére. Egyszerre kegyetlen és megható.
3. JIM JARMUSCH: PATERSON (EGYESÜLT ÁLLAMOK)
Az egyik legismertebb amerikai független filmes, Jim Jarmusch alkotásának főhőse egy halk, öntörvényű buszsofőr, Paterson, aki rutinszerűen éli mindennapjait a New Jersey állambeli iparvárosban, Patersonban. Reggel felkel, munkába megy, egész nap kifejezéstelen arccal autóbuszt vezet, szabad perceiben noteszébe verseket ír, többnyire a buszban és a buszból tapasztalt hétköznapi apróságokat örökíti meg költeményeiben, este hazatér, a saját önmegvalósításán fáradhatatlan lelkesedéssel ügyködő feleségével megvacsorázik, majd kutyájával sétálni megy, aminek végállomásaként betér a közeli kocsmába. A sajátos hangulatú film amennyire eseménytelen tartalmilag, annyira részletgazdag apró mozzanataiban. A Paterson zent idéző költői alkotás létről, elfogadásról és önkifejezésről, Adam Driver remekbe szabott alakításával.
4. KEN LOACH: ÉN, DANIEL BLAKE (NAGY-BRITANNIA, FRANCIAORSZÁG)
A szívroham miatt addig végzett munkájára alkalmatlanná vált Daniel Blake-nek három pont hiányzik, hogy megkapja a munkanélküli segélyt. Az orvos és a fizikoterapeuta véleménye ellenére a magát egészségügyi szakértőnek nevező hivatalnok az előre kidolgozott kérdőívre adott válaszok alapján munkaképesnek ítéli az 59 éves asztalost. Igaz, Daniel Blake panaszt nyújthat be a döntésre, de annak elbírálására várni kell. Addig viszont kérheti az álláskeresési segélyt, amivel kötelezi magát az álláskeresésre, de ha netán megkapná, nem vállalhatná el, mert az orvos megtiltotta neki a fizikai munkát… A társadalmilag érzékeny brit rendező Daniel Blake megpróbáltatásain keresztül elsősorban a munkaképtelenné vált dolgozónak a rendszerrel szembeni kiszolgáltatottságát, az őt megillető jogokat megvalósítani képtelen kisember küzdelmét tárja a néző elé. Ezzel egyidejűleg számos egyéb társadalomkritikát is megfogalmaz. A 2016-ban Arany Pálmával kitüntetett film egy remekül elmesélt történet, amely nem sokat törődve a formanyelvi sajátosságokkal, tartalmával és mondanivalójával hat.
5. FRANÇOIS OZON: FRANTZ (FRANCIAORSZÁG, NÉMETORSZÁG)
1919-ben járunk egy németországi kisvárosban. Tavasz van, az első világháborúnak vége, ám hatása még mindig érződik a lakosság körében. Anna vőlegényét, Frantzot gyászolja, aki a csatamezőn vesztette életét. A fiatal nő vőlegénye szüleivel él, és mindennap kijár a temetőbe. Egy nap azt veszi észre, hogy rajta kívül még valaki virágot hord az elesett katona sírjára. Gyorsan kiderül, hogy egy francia fiatalemberről van szó, aki Frantz régi barátjaként mutatkozik be. Adrian jelenléte viszályt szít a német kisvárosban, ugyanakkor Frantz szüleit és Annát is felkavarja. A fekete-fehér és a színes technika rendkívül jó ötvöztetésével Ozon történelmi drámája szépen stilizált líraisággal a megbocsátás és a megbékélés problémáját boncolgatja, központi kérdésként kezelve, vajon a megnyugvás érdekében folyamodhat-e kegyes hazugságokhoz az ember.
6. CHRISTIAN MUNGIU: ÉRETTSÉGI (ROMÁNIA, FRANCIAORSZÁG, BELGIUM)
A megbecsült román orvos egyetlen vágya, hogy 18 éves lányát külföldre küldje tanulni. Kívánsága nem tűnik lehetetlennek, hiszen lánya megkapja a külföldi ösztöndíjat, amihez még csak sikeresen le kell tennie az érettségi vizsgát. Az írásbeli előtti napon azonban a lányt megtámadják és majdnem megerőszakolják. Sokkos állapotba kerül, ami kétségessé teszi az írásbeli eredményességét. Édesapja erkölcsi dilemma elé kerül: hagyja elúszni lánya lehetőségét a kiszakadásra a lezüllött környezetből, vagy pedig próbálja meg a bürokrácia kiskapuin keresztül elintézni az ügyet, ami ellentmond egész addigi magatartásának, és mindannak, amire tanította gyermekét. A román rendező ezúttal is kíméletlen társadalomkritikát fogalmaz meg, kellőképpen érzékeltetve a társadalom minden szegmensét átható korrupció pusztító erejét.
7. AKI KAURISMÄKI: A REMÉNY MÁSIK OLDALA (FINNORSZÁG)
A tavalyi Berlini Filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó Ezüst Medve díjban részesült film egy finn kereskedelmi ügynök és egy szíriai menekült különleges kapcsolatát dolgozza fel. Az idősödő Wikström egy nap otthagyja egyre jobban italozó feleségét, és úgy dönt, új életet kezd. Egy bezárás előtt álló éttermet vásárol, és három különleges beosztottja segítségével megpróbál a vendéglátóiparban jeleskedni. Khaled a húgával hagyta el Aleppót, miután egy házukat ért bombatalálat révén összes hozzátartozójuk odaveszett. A két testvér a szerb–magyar határon kialakult tumultusban veszíti szem elől egymást, és a fiatalember kalandok sorát követően egy hajó gyomrában potyautasként érkezik Finnországba. A remény másik oldala tartalmazza mindazokat az egyedi stílusjegyeket, amelyek miatt szeretjük a finn mestert: kietlen városképek, puritán berendezésű otthonok, különleges egyénekkel benépesült szórakozóhelyek, abszurd humor, kurta párbeszédek, fapofa-hősök jellemzik a művet, s ami a legfontosabb: a filmet mindvégig egy titokzatos reménysugár lengi át.
8. ASHGAR FARHADI: AZ ÜGYFÉL (IRÁN, FRANCIAORSZÁG)
A legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat bezsebelő mű egy házaspár viszonyát taglalja. Emad és Rana omlásveszély miatt kénytelenek elhagyni lakásukat, s barátjuk révén egy közeli ház emeletén kapnak albérletet. A lakásban azonban még ott maradt az előző lakó holmija, s mint kiderül, az illető hölgy prostitúcióval foglalkozott a lakásban. Ennek a körülménynek köze lehet ahhoz, hogy Ranára egyszer zuhanyozás közben rátámad egy ismeretlen férfi. A sokk következményeként a nő magába fordul, férje pedig saját szakállára nyomozni kezd a támadó után. A házastársak megváltozott viselkedése, ki-ki saját megszállottsága lassan az egymás iránti érzelmeket is megkérdőjelezi.
9. MARTIN ZANDVLIET: AKNÁK FÖLDJÉN (DÁNIA, NÉMETORSZÁG)
A második világháborút követően több mint kétezer német hadifoglyot taposóaknák hatástalanítására fogtak Dánia nyugati partjain. A másfél millió akna hatástalanítása közben fele közülük meghalt vagy súlyos sérülést szenvedett. Sokuk még fiú volt. A film egy többnyire tizenéves srácokból álló csapat mindennapjait mutatja be. Feladatuk a partszakasz megtisztítása 45 ezer aknától: mindeközben kegyetlen bánásmódban, éheztetésben és megaláztatásban részesülnek. A dán–német koprodukcióban készült mű a második világháború lehetséges áldozatainak kérdését taglalja, egyértelműen fogalmazva: kik az aknakiásásra fogott fiúk, a náci Németország megtestesítői, vagy csupán haza vágyó fiatalemberek? Az izgalmas történet szenvtelen ábrázolása mellett a feszültséggel teli alkotás további nagy erőssége a németgyűlölőből a srácok iránt lassan együttérzést tanúsító dán őrmestert alakító Roland Møller játéka.
10. JEAN-PIERRE ÉS LUC DARDENNE: AZ ISMERETLEN LÁNY (BELGIUM)
A fiatal orvosnő a hosszú munkanap után a rendelőben adminisztrál, amikor valaki becsönget. Némi habozás után úgy dönt, hogy záróra után nem nyit ajtót. Másnap a rendőröktől értesül arról, hogy egy halott lányt találtak a közelben, és az ipari kameráknak köszönhetően az is gyorsan kiderül, hogy az illető hölgy csöngetett előző este a rendelő bejáratánál. Mivel a rendőrség semmit sem tud a lány személyazonosságáról, a fiatal doktornő bűntudattól vezérelve nyomozásba kezd. Filmnyelvi stílusukhoz hűen, a belga Dardenne fivérek ezúttal is dokumentarista eszközökkel dolgoztak, aminek köszönhetően egy letisztult, sallangoktól mentes alkotást hoztak létre a fejlett világ árnyoldaláról.
ISZTAMBUL MACSKÁI ÉS LOVING VINCENT
A listára került tíz film mellett még két alkotásról külön szót kell ejteni. Tekinthetjük őket különdíjazottaknak a maguk kategóriájában, hiszen az egyik dokumentumfilm, a másik pedig animációs film.
Ceyda Torun Kedi – Isztambul macskái című dokumentumfilmje utcán élő macskákról szóló történetek révén mesél Isztambulról és a benne élő emberekről. A látványos városképekkel egymásra fűzött epizódokon keresztül a török rendező különböző szemszögből láttatja a várost és annak lakóit. A néző előtt feltárul ember és állat kapcsolata, a természet és az urbanizáció viszonya, múlt és jelen érintkezése, tradíció és modernizáció párharca, a Kelet és a Nyugat találkozása.
A Dorota Kobiela és Hugh Welchman által rendezett Loving Vincent című egész estés animációs film Van Gogh életét és halálát dolgozza fel. Az izgalmas történeten túl a festőművész halálának körülményeit oknyomozó riport formájában taglaló brit–lengyel alkotást lenyűgöző képi világa teszi páratlanná. A mű látványvilágának érzékeltetéséhez álljanak itt a puszta adatok: a Loving Vincent az első teljes egészében kézzel festett animációs film a világon. A 65 ezer képkockát Van Gogh stílusában olajjal vászonra több mint száz festőművész festette. A film elkészítése csaknem hat évig tartott.
