Sava Šumanović neves festőművész halálának 80. évfordulója alkalmából kiállítás nyílt Újvidéken, a Szerb Matica Galériájában, Sava Šumanović és az európai realizmus a két világháború között címmel. A neves művész 15 képét lehet megtekinteni. A kiállítás kísérőprogramjaként nemrégiben előadást tartott dr. Ana Ereš, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Kara Művészettörténettudományi Tanszékének tudományos munkatársa. Ana Ereš fő kutatási területe a 20. századi jugoszláv művészet, a modernizmus és a kiállítástörténet. A jugoszláv közönség előtti megjelenése óta Šumanović festészete a modern művészeti törekvések reprezentatív példájaként kiemelten fontos a művészetkritikában és a művészetelméletben. A konstruktív festészet jegyében alkotott.
– Rendkívül érdekesnek találtam a konstruktív festészet kifejezést Šumanovićtyal kapcsolatban. Ezt próbáltam feltárni egy tágabb értelmezésben. A konstruktív festészet fogalma a párizsi festészetkritikából származik és átmenetet jelöl az avantgárd és a kubizmus között, a tradíciók innovációjára törekszik. A háború utáni időszakban rendkívül sokat használták ezt a fogalmat a világ újjáépítésének kontextusában. A művészek racionálisan és intellektuálisan léptek fel a festészetben. Az újjáépítés motívumnak tehát nagy szerepe volt az akkori festők kompozícióiban – mondta Ana Ereš. Sava Šumanović első munkáiban ragaszkodott az atmoszférához, színes árnyékokat és vékony festékrétegeket használt. A festészet mellett illusztrációval, grafikával és szcenográfiával is foglalkozott.
Ezek a festmények a szecesszió és a szimbolizmus jegyeit viselték. Később Párizsban tanult, André Lhote festőművésznél. Ekkor szűrődött be a kubizmus hatása a festő munkáiba. Ezt a festészeti nyelvet hozta Szerbiába. Néhány évig Zágrábban is élt és alkotott. Később ismét Párizsba utazott. Itt születtek legjelentős festményei, a Luxembourg park, a Vörös szőnyeg és a Híd a Szajnán. Ezeket a műveket a realizmus és a mérsékelt expresszionizmus jellemzi. A második világháború előtt tért haza Šidre, 1942 augusztusában, a háború poklában lelte halálát.
A kiállítás december 4-éig látogatható a Szerb Matica Galéria második emeletén.
Nyitókép: Ótos András
