Egy korábbi, 2005 novemberében, Hét Napban megjelent Így lesznek a mártírok című írásában Matuska Márton kellő lelkesedéssel idézte meg egy régi ünnep emlékét: „Papok és hivatalnokok, földbirtokosok és ügyvédek, kisgazdák és újságírók, tanárok és mesteremberek ragyogtak a boldogságtól az újvidéki Polgári Kaszinóban 1940. november végén. Itt gyülekeztek az egész királyi Jugoszláviából a magyarok küldöttei. Minden művelődési egyesület elküldte megbízottait. Száz egyesületi tagra egy küldöttet. Itt volt mindenki, aki számított. Mintegy kétszázan, akik közül megválasztották a Magyar Közművelődési Szövetség majd százfőnyi vezetőségét, s a vezetőség póttagjait, akik szintén voltak több mint harmincan.” A szövetség dr. Várady Imre nagybecskereki ügyvédnek, a belgrádi parlament szenátorának hathatós közreműködésével jöhetett létre. Matuska Márton a korabeli jegyzőkönyvekben dr. Víg Ágoston temerini születésű zentai orvos, Vincze Mihály kisgazda (Maradék, Szerémség), dr. Szirmay Károly író (Újverbász), Tomán Sándor hírlapíró (Újvidék), Vécsi Nándor kereskedő (Titel), Baksa Árpád református lelkész (Pancsova), Darusi Péter kisgazda (Kanak), Tamaskó József méhész (Gombos), Torma Pál földműves (Lendvavásárhely), Ágoston Sándor református püspök, dr. Korányi Elemér r. k. plébános (Újvidék), gróf Bissinger Ernő földbirtokos (Temesvlajkóc), Dániel Pál földbirtokos (Óléc), dr. Draskóczy Ede író (Óbecse, Szenteleky Kornél legmeghittebb munkatársa), dr. Dudás Tibor orvos (Zágráb), Herresbacher Dénes pápai prelátus (Szaján), Márton Andor bankigazgató (Nagybecskerek), Szabó János gazdálkodó (Nagykikinda) nevére bukkant.[1]
Krámer Gyulának láthatóan elévülhetetlen érdemei vannak a délvidéki magyarság két háború közötti és háború alatti életének megszervezése terén. Bácska visszacsatolása után a Magyar Országgyűlés Felsőházának a tagja lett. A partizán hatalomátvétel után Újvidékre hurcolták, és Deák Leóval, Bácska főispánjával együtt – a magyarirtás egyik újvidéki terrorperében – 1945. november elsején háborús bűnök vádjával halálra ítélték, és november 26-án reggel 6 óra 30 perckor golyó által kivégezték. Mint ahogyan azokban a napokban meggyilkolták Nagy Győző újvidéki bankárt, az újvidéki magyarok lelkes segítőjét is. Takács Ferenc péterrévei római katolikus plébánost – aki előszót írt az 1940-ben megjelent Bokréta című almanachhoz – 1944. november 19-én, a nagymiséről kiáramló hívei előtt végezték ki. A partizánok meggyilkolták Reöck Andor horgosi földbirtokost, Bogner József tordai születésű szabadkai tanárt, Andrée Dezső újvidéki hírlapírót, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség lelkes munkatársait is.[2] A társadalmi-politikai és szellemi élet kiválóságaival a magyar történelemnek egy újabb korszaka omlott a sírba. Az a derűs és lendületes nemzetépítő munka, amely a Délvidéken az 1903. december 2-án a Szegeden megalakult Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesülettel kezdődött, s amely a történelmi kényszerek ellenére négy évtizeden át, 1944 október-novemberéig, a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség kegyetlen fölszámolásáig töretlen elszántsággal tartott, hosszú évtizedekre eltűnt a „vajdasági magyarság” életéből. Az elkövetkező időkben, sok-sok évtizeden át – Matuska Márton számvetése szerint – Kek Zsigmond, Olajos Mihály, Rehák László, dr. Gyetvai Károly, dr. Kovács Kálmán, Sóti Pál és párttársaik alakították a délvidéki magyarság sorsát.[3]
Irodalom
Bertényi Iván, ifj.: Széll Kálmán és a Dunántúli Közművelődési Egyesület; In: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat…” – Tanulmányok a 70 éves Kósa László tiszteletére; Szerkesztette Bertényi Iván ifj., Géra Eleonóra, Richly Gábor; Budapest – ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 37–63. p.
Buday József: Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület; In: Pallas Nagy Lexikona VII. kötet; Budapest – Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1894. 62–63. p.
Dunántúli Közművelődési Egyesület; In: Pallas Nagy Lexikona V. kötet; Budapest – Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1893. 605. p.
A Dunántúli Közművelődési Egyesület alapszabályai; Budapest – Fritz Ármin és Társa, 1891. 14 p.
Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület; In: Pallas Nagy Lexikona VI. kötet; Budapest – Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1894. 130–131. p.
(K. A.): Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; In: Romániai magyar irodalmi lexikon I.; Bukarest – Kriterion Könyvkiadó, 1981. 504–505. p.
Németh Ferenc – Várady Tibor: Országok változnak, kultúrák maradnak; Újvidék – Forum Könyvkiadó Intézet, 2022. 152 p.
Németh Ferenc: Újrakezdés, kisebbségi sorsban, országos kisugárzással – A Torontálmegyei Magyar Közművelődési Egyesület (1921–1934); In: Németh Ferenc – Várady Tibor: Országok változnak, kultúrák maradnak; Újvidék – Forum Könyvkiadó Intézet, 2022. 43–58. p.
Várady Tibor: Magyar kisebbségi kultúrélet a jugoszláv királyságban – Betiltások és jogi próbálkozások tükrében; In: Németh Ferenc – Várady Tibor: Országok változnak, kultúrák maradnak; Újvidék – Forum Könyvkiadó Intézet, 2022. 88–105. p.
Németh Ferenc: Kétévi betiltás után lokális szintre zsugorodva – Az újraindulástól (1936) a megszűnésig (1941); In: Németh Ferenc – Várady Tibor: Országok változnak, kultúrák maradnak; Újvidék – Forum Könyvkiadó Intézet, 2022. 117–130. p.
Steiner Adolf, dr.: Temesvár és a DMKE; Temesvár – Mongold Sándor nyomása, é. n. [1905] 30 p.
Sziklay János: Dunántúli Közművelődési Egyesület; Budapest – Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941. 556 [3] p.
Tóth Ede: A dualista rendszer válságának kezdeti tünetei Szeged politikai életében (1890–1904); In: Szeged történet 3. Szerkesztette Gaál Endre; Szeged – Szeged megyei jogú város önkormányzata megbízásából kiadja a Somogyi-Könyvtár, 1991. 718–732. p.
Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség
Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség – Beszámoló a Szövetség 1941-ben végzett munkájáról; Újvidék – Uránia nyomdai műintézet és kiadóvállalat é. n. [1941] 67 p.
Jelentés a Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség és a népművelési titkárságok 1941–42. tanévben végzett népművelési munkájáról. Írta és összeállította Tolnay Lajos, a DMKSZ népművelési osztályának vezetője; Újvidék – Uránia nyomdai műintézet és kiadóvállalat é. n. [1942] 77 p.
A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség alapszabályai; Újvidék – Uránia könyvnyomda és lapkiadóvállalat, é. n. [1942] 22 p.
Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség – Munkaterv az 1942–43. munkaévre; Újvidék – Uránia nyomdai műintézet és kiadóvállalat é. n. [1942] 40 p.
A Délvidékért – A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség egyetemi és főiskolai hallgatók alosztályának értesítője 1941–1942; Újvidék – Uránia nyomdai műintézet és kiadóvállalat é. n. [1942] 32 p.
Munka a déli végeken – A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség évkönyv 1943–44. Szerkesztette dr. Hegedűs László; Újvidék, 1944. 118 p. + 1 t.
Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség – Terveink és feladataink az 1943–44. munkaévre, gyakorlati útmutatásokkal. Összeállította Dr. Hegedűs László; Újvidék – Uránia nyomdai műintézet és kiadóvállalat, 1942. 63 p.
Matuska Márton: Így lesznek a mártírok. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség 1940. évi megalakulásáról – Vajon kisebbségi vezetőinkre kötelezően ilyen sors vár?; Hét Nap; 2005. november 30. 30–31. p.
[1] Matuska Márton: Így lesznek a mártírok. A Délvidéki Magyar Közművelődési Szövetség 1940. évi megalakulásáról – Vajon kisebbségi vezetőinkre kötelezően ilyen sors vár?; Hét Nap; 2005. november 30. 30–31. p.
[2] Uo.
[3] Uo.
