Földön lép
Vagy az égen jár.
Szava szép beszéd,
Szeme tükrében sárga láng.
Tavaszi szép leány.
Földön lép
Vagy az égen jár.
Engem mindig megtalál.
Vörös az éjszaka,fürdik a hold,
A tó körül hegyek heverésznek.
Szürke félelmeket álmodik a rend,
Szélfújta partokon ásít a csend.
Virág nő reggelre, bontja árnyát.
Szerző: Veres Gyula