Nagyapáink háza, templom, városháza, útszéli kereszt

Díjkiosztó ünnepséggel egybekötött kiállítás-megnyitót tartottak a minap a zentai Kiszsinagógában. A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet által meghirdetett Előhívott értékek – épített örökségünk a fiatalok szemével című fotópályázatra beérkezett legjobb alkotásokat tekinthette meg a nagyközönség.

Egy kép többet mond ezer szónál, hangzik a már kissé elcsépelt mondás. Azonban mennyire igaz. Agyunk sokkal jobban be tudja fogadni a vizuális tartalmakat, és méginkább igaz ez az újabb generációk esetében.
A pályázat témája az épített örökség volt, a diákok feladata pedig az, hogy felismerjék és fényképesen dokumentálják szűkebb környezetük épített örökségét. Gondoljunk bele, milyen nehéz lett volna ezt szóban vagy írásban megfogalmazni. Mert mit jelent az épített örökség egy általános vagy egy középiskolás számára? És mit jelent mindannyiunk számára? Van-e az épített örökségnek a fizikai valóján kívül mélyebb jelentéstartalma? Minden bizonnyal igen. Az épített örökséghez szinte mindig szellemi értékek is kapcsolódnak, például identitásmeghatározók lehetnek, egy-egy régi épülethez kötjük hovatartozásunkat, ennek látványa különös érzéseket kelthet bennünk. Ha egyénről beszélünk, akkor ez nem biztos, hogy egyetemes értékű épület, sokkal inkább személyes vagy helyi érték, nagyapáink háza, a falu- vagy városkép meghatározó eleme, mint egy-egy templom, városháza, útszéli kereszt. 
Április 18-a a műemlékvédelmi világnap, amelynek célja, hogy felhívja figyelmünket az épített örökségre és annak megőrzése fontosságára, identitásmeghatározó és közösségmegtartó szerepére. Mi is ezt tesszük ezzel a kiállítással.  
Több mint száz pályázó küldte be munkáját, munkáit, mind az általános-, mind a középiskolások kategóriájában. A képeket nézegetve nem mutatkozik nagy különbség a két csoport között, sem témaválasztás, sem a fotó milyensége szempontjából. Ami viszont nagyon fontos, hogy szinte minden pályázó megfelelt a kritériumoknak, vagyis olyan fényképet küldött, amelyen egy-egy épített örökség vagy annak részlete szerepel. 
A zsűri elsősorban a témaválasztást, egy-egy jól megválasztott, karakteres motívumot pontozott, csak másodsorban magának a fényképnek a milyenségét.  
A kiállítás fotóit nézegetve nem magas szintű fényképészeti alkotásokat kell keresnünk, az talán a következő lépés. A pályázat elsődleges célja az volt, hogy a diákok felismerjék környezetük értékeit, azt az épített örökséget, amely meghatározza hovatartozásukat egy-egy kisebb vagy nagyobb közösségen belül. Azt gondolom, ezt a célt teljes mértékben teljesítették.

* Elhangzott  április 16-án, Zentán, az Előhívott értékek – épített örökségünk a fiatalok szemével című fotópályázat eredményhirdetésén, kiállítás megnyitóján. Dr. Szilágyi Mária, építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök a zsűri elnökeként értékelte az alkotásokat

A háromtagú zsűri az általános iskolások mezőnyében kiemelt díjban részesítette a hajdújárási Bödő Balázst, a zentai Knežević Kalinát, a pancsovai Martinek Viktort, az erzsébetlaki Nagy Róbertet, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet különdíját pedig a magyarkanizsai Mihályi Adrián és az óbecsei Tallós Sarolta érdemelte ki. A közönségdíjat a tordai Sándor Dávid kapta. 
A középiskolások kategóriájában a bácskossuthfalvi Lázity Leilát, az adai Volford Évát és a szabadkai Góli Zsuzsannát díjazták, a VMMI különdíját pedig a magyarittabéi Víg Korinna, a közönségdíjat pedig az oromi Vajda Áron érdemelte ki alkotásával.