(Tavasszal, gyerekként)
Szüntelen éhség
álmodás után. Csendbe
hulló esőcsepp.
(Nyáron, ifjú felnőttként)
Sárga rózsákban
heverésző arcélek.
Nézem a tengert.
(Nyárutón, fordulókorban)
Fűszálon ring a
harmatcsepp. Átviláglik
a ködön a fény.
(Ősszel, öregként)
Ködpor szikrázik
a napban. Őszülő már
az én hajam is.
(Télen, vénen)
A szobában egy
téllel dacoló virág.
Otthonom vagyok.
Nyitókép: Illusztráció – Pixabay.com
