2024. szeptember 1., vasárnap

Holtpont

El(ő)bújik a telihold
Az égvilágon
Semmi nem felhőtlen
Nehéz trópus a
Bácska
Sziget lesz
A hűs szobácska
Mégis élünk
Ennél kisebb
Már nem lehet
Tér és idő 
Kevesebb levegő
Kipárolgás 
Minden
Ami a nap elől
Megbújik
Bennünk (f)elmerül
Sík tenger
Csúszó
Mászó
Kígyó menekül
Vízre szomjas
Ember 
Ugatja a holdat
Amely a felhők
Mögül
Lát(ó)
Égi
Test
Hogy kerültem
Ide
Ahol mindig
Is voltam
Egyszer lesz
Hogy nem vagyok
Holt
Tan
Éhes pókok
Júdás-csókok
Beton-sebek
Óriáshangyák
Szorgos rendjét
Hirdeti minden
Közben 
Este lett
Régi nyári
Délibáb-remegés
Gyomortájékon

Akiben van még
Erő
Emberhiány
Hiányzó emberek
Nem mindegy
Melyik leszek
Földelten
Falusi nyárban
Minden mozdulatlan
Bátran halott
Csak Isten
Mozog a tükörben
Magam felé fordít
Gyermektelen
Ordít a csend(rend)
A jövő (f)elé