Jellegzetesen vajdasági szó a kútközösség, azok a háztartások tartoznak hozzá, amelyek ugyanannak a helyi kútnak a vizét használják: Egy-egy kútközösség 50–80 háztartást ölel fel. – A község polgárainak zöme mikrokútközösségben van. – A hálózat megépülése előtt 1963-ban úgynevezett kútközösségek jöttek létre minden utcában. – Köszönjük az Arany János utcai Kútközösség tagjainak a temetésen való részvételt. – A Halászcsárdától délre fekvő kútközösségekhez tartozó telektulajdonosok sokkal többen vannak. – A kútközösségek vezetékrendszere elöregedett. – Egyes kútközösségek esetében a víz minősége kétséges. – Egyes kútközösségek túl népesek. – A falvakban kilenc kis kútközösség van. – Az új vízvezeték-hálózatra a kútközösségek ingyen kapcsolódhatnak rá. – Folytatják a kis kútközösségek rákapcsolását a városi ivóvízellátó rendszerre. – A különálló kutakat 2008-ban kútközösséggé fejlesztették. – Péterrévén kilenc kútközösség van, Csilla 2010-ig 350 háztartásban segítette begyűjteni a vízdíjat. Ekkor még a falu maga tartotta karban a vízvezetékrendszert.
A kútközösség történelmi kategória is. A közös használatú kutak esetében több szomszéd alkotott egy kútközösséget, mely fenntartotta a kutat, fedezte felújításának, tisztításának költségeit. Egy-egy kút működtetése nem csekély kiadással járt. Bizonyos időközönként ugyanis cserélni kellett a vödröket, a köteleket vagy a láncokat, és évente egyszer általában sor került a kút tisztítására. A költségek megoszlásának különböző lehetőségei voltak. Az 1422. évi frankfurti szabályozás például előírta, hogy a nagy felújítások, javítások költségeit az egyes háztartásokban élő személyek száma alapján kell fizetni, de azok, akiknek saját kútjuk is volt, csak a költségek felét voltak kötelesek fizetni. A kútközösségek élén az ún. kútmester állt, rendszerint a városi elöljáróság nevezte ki. A kútközösségek tevékenysége nem korlátozódott csak a vízellátással kapcsolatos kérdésekre. Az éves kúttisztítások általában egy-egy „kútünneppel” is együtt jártak, amelyen a közösség minden tagja részt vett.
A Székelyföldön is létesültek kútközösségek. Egy-egy jelentős, ivóvizet adó kút, forrás köré csoportosultak. A kútközösségek a tízesen belül működtek esztenatársaságokkal, hídközösségekkel, kapuközösségekkel, valamint rózsafüzér-társulatokkal együtt. Egy-egy család több ilyen közösség tagja is lehetett. A székely tízes a múltban a falu építőeleme volt. Bárth János szerint a tízes rend- és rangkülönbség nélkül egységbe foglalta lakóit: a székely katonát, a jobbágyot és a birtokos kisnemest.
