Gábor az utóbbi időben egyre idegesebb lett. Ő volt a papírgyár igazgatója. Melinda, a felesége tudta, hogy a férjének bajok vannak a vérnyomásával. Gábor nagy hajtásban élt. Egyszer mikor hazatért a munkából, Melinda már otthon vasalt. Gábor lepihent. Anélkül, hogy egy szót is szólt volna a feleségének. Melinda a szobába ment s hozta magával a vérnyomásmérőt. Gábor nagyot nézett.
– Mit csinálsz? – kérdezte.
– Azt akarom, hogy mérd meg a vérnyomásod!
– De miért?
– Nem engedem, hogy lebetegedj!
Gábor nem ellenkezett. Megmérte a vérnyomását. Az 160 volt. Meglepődött.
– Látod? Magas a vérnyomásod! El kell menned orvoshoz.
– Úgy látszik, igen…
– Minél hamarabb menj el…
– Holnap nem megyek be dolgozni.
– Nagyon helyes.
Gábor ilyen vérnyomással feküdt le. Melinda látta rajta, hogy nincs minden rendben vele. Aztán a férfi másnap reggel elment a körzeti orvosához. Gábor a várakozástól is beidegesedett. Amikor végre sor került rá, az orvos megvizsgálta. Megmérte a vérnyomását és az 190 volt.
– Jézusom! – mondta az orvos. – Még jó, hogy itt helyben nem kap valamilyen infarktust!
– Nem szeretek orvoshoz járni – vallotta be Gábor.
– Nem kisgyerek maga már – mondta az orvos.
– De az orvosoktól világéletben féltem.
– Én csak segítek magán. Na, Tanydont írok fel magának. Az majd lehúzza a vérnyomását.
– Biztos?
– Ez nagyon jó gyógyszer. Szedje folyamatosan, ide meg majd időnként eljár.
– Oké.
– Na, öltözzön fel!
Gábor felöltözött, fogta a receptet s indult a patikába. Majd a gyógyszerrel a kezében hazament. Elmesélte Melindának a vele történteket. Melinda megnézte a gyógyszert. Szemügyre vette.
– Akkor szedd ezt!
– Szedem. Képzeld olyan idegesség tört rám, hogy 190 volt a vérnyomásom!
– Ó! És mi lett volna, ha én nem lépek közbe?
– Ez nemcsak neked köszönhető…
– Most már reggel vegyél be egy szemet ebből! – mondta Melinda.
– Beveszek.
– Holnap mégy dolgozni?
– Kellene…
– Ha reggel 140 alatt lesz a vérnyomásod, akkor szerintem mehetsz dolgozni…
– Oké. Ezt megbeszéltük.
– Én is megyek.
Aztán reggel minden jóra fordult. A tablettának köszönhetően Gábornak a vérnyomása csak 120 volt. Ment is dolgozni. Melinda is.
Mikor négykor Gábor hazaért, megmérte a vérnyomását, mert voltak kellemetlen dolgok a munkahelyén. Most ez idegesítette fel. De a vérnyomásmérő csak 130-at mutatott.
– Bevált ez a gyógyszer!
Hamarosan megjött Melinda is.
– Jól vagy? – kérdezte az urát.
– Remekül. Felbosszantottak, de még így is 140 alatt van a vérnyomásom.
– Szuper! Ne bosszankodj semmi miatt!
– És veled mi van?
– Titkárnő vagyok. A főnököm mindig kedves velem.
– Jól van. Hétvégén nem megyünk el valahová?
– Most nem. A sógornőmmel Szárszóra kell mennünk. Majd máskor.
– Rendben – mondta flegmán Gábor.
Megmérte a vérnyomását, s az már 150 volt.
– Az embert jobban felbosszantja a saját felesége, mint a munkatársa – gondolta dühösen.
Majd bekapcsolta a tévét. Az megnyugtatja…
