Az intézetben elsajátított horvát nyelv ismerete alapján – mely a 31855 sz. min. rend. értelmében 1879 óta tárgya a tanítóképzőnek – az ifjú tanítók jogot szereznek arra is, hogy a Dráván túli iskolákban is tanítói munkát vállaljanak. Ezekből az ifjakból került ki ama derék tanítóknak jelentős része, akik a Szlavónországban szervezett államvasúti, pusztai, ev. ref. és a többi magyar iskolákban – a szórványmagyarság megmaradása érdekében, kik ez iskolákban lelik egyedüli támaszukat – már évek óta működnek, s ezzel a magyar nemzetnek megbecsülhetetlen szolgálatokat tesznek.[1]
Az intézet első igazgatója Bárány Ignác volt, aki 1879-től 1882. július 7-én bekövetkezett haláláig állott az iskola élén, s elévülhetetlen érdemeket szerzett annak megszervezése körül. Őt Samu József követte, aki 1890-ig igazgatta az intézetet, nyugdíjba vonulását követően Margitai József állt a tanítóképző intézet élére. A tanári testület tagjai közül elvégzett munkájával kiemelkedett: Zrínyi Károly, Dékány Mihály, Tömör Boldizsár, Grész Ernő, Rónay Sándor, Diénes Károly, Morascher Hugó, Szenteh Dezső gazdasági szaktanár, Grau Géza gyakorló iskolai tanító, Vargha Wolfgang róm. kath., Schwarz Jakab izraelita, s Teke Dénes ág. ev. hitoktató. 1904. szeptember 5-én az intézet fennállásának 25 éves jubileumát az első igazgatók, Bárány Ignác és Samu József emlékét megörökítő emléktáblák s arcképeik leleplezésével ünnepelték meg, melyen ez olvasható: „Őre lesz a magyarságnak, részese a küzdelemnek, irányítója Csáktornya és Muraköz magyarosításának.” 1890. szeptember 14-én azután Csáktornyán megnyílt az alsófokú iparostanonc iskola is, mely a nemzetiségi viszonyokra való tekintettel – mert az inasok egy része a szomszéd Horvát- és Stájerországból kerül a városba, s ezért magyarul nem tud –, két előkészítő osztállyal, s a kereskedelmi tanoncok számára külön kereskedelmi tanfolyammal működött.[2]
Zrínyi Károly monográfiájában a város magyar hazafias szellemét méltatva fontosnak vélte hangsúlyozni: az 1848–1849-es magyar szabadságharcot követően négy évtizednek kellett elmúlnia, hogy az egykori horvát község romjain a magyarság erős várát felépítsék. Ez nem lett volna lehetséges, ha a Muraközben a magyar szó és a magyar kultúra már a Zrínyiek korában nem teremtette volna meg a maga biztos alapokon nyugvó otthonát, s nem teremtett volna évszázadokig érvényes értékeket. Muraköz a Zrínyiek korában „páncélozta fel magát” a nemzeti túlélés vértezetébe. „Csak így érthető az a könnyedség, mellyel Csáktornya és Muraköz a horvát világból a magyar kerékvágásba egyszerre belezökkenik.” A dolgok rendjéből ered, hogy Csáktornya a magyar állameszme szolgálatában folytatott harca során a Muraköz egész népét magával ragadta, célt és irányt adott neki a közösségi sorsvállalás keserves küzdelmeiben. A város „a félszigetnek központja; intelligenciája a legnagyobb; az ország magyarságával közvetlenül érintkezik; történeti múltja a legfényesebb. Mint Muraköz szíve, megérzi a Haza szívének minden dobbanását. Örül a nemzet örömének, búsul a Haza fájdalmán. Azonosítja magát a nemzet minden ügyével; éber őre a magyarság érdekeinek; bátor katonája a kapcsolatnak, mely a Muraközt szilárd kötelékkel láncolja az anyaország testéhez!”[3]
Csáktornyán a magyar hazafias szellem és érzés kialakításához nagyban hozzájárult a könyv- és papírkereskedés, amely 1882-ben, mint a nagykanizsai Fischel Fülöp-cég fióküzlete kezdte meg a működését, s amely 1883 végén nyomdával is kibővült. 1884. május 18-án Fischel Fülöp nyomdája jelentette meg a Muraköz–Medjimurje című hírlap első számát, mely az évtizedek során a magyar művelődés, a magyar kultúra legkiválóbb terméke lett. „Azzal az intencióval indult meg, hogy a nép hazafisága fölött őrködve a népet tanítsa; a jó erkölcsöt, vallásosságot, okszerű gazdálkodást a muraköziek között terjessze, hogy ezzel a népet szellemi hátramaradottságából kiemelje. Szóval öntudatra akarta ébreszteni a hazafias érzületet, és benne a Magyarországhoz való tartozandóságot. A muraközi horvátajkú nép, s a magyar közönség lelkesedéssel karolta fel a lap ügyét; minek következtében a 3. számtól kezdve már a magyar része is olyan terjedelmű lett, mint a horvát […].”[4] A fele részben magyar, fele részben horvát nyelvű, közleményei tekintetében mindenkor hazafias irányultságú lap első számát Nagykanizsán, a másodikat azonban már Csáktornyán nyomták, felelős szerkesztője indulása óta Margitai József tanító-képezdei igazgató, szerkesztőtársa a magyar résznél több éven át Zrínyi Károly tanár, a horvátnál sok éven át Glad Ferenc tanító volt. A Muraköz–Medjimurje mindenkor különös tekintettel volt ama hazafiatlan törekvéseknek ellensúlyozására, melyek Horvát- és Stájerország felől érintették a muraközi magyarságot.
Zrínyi Károly Csáktornya monográfiája – A vár és város története s az 1901-iki népszámlálás című könyvében az I. A vár története és a II. A város története – benne a Csáktornya tanügyi viszonyai című tanulmánnyal –, a III. Az 1901-iki népszámlálás című fejezetében megjelentette a Muraköz című lapban 1891 tavaszán közölt cikksorozatának bővített változatát is. A Délvidék története szempontjából is hatalmas és jelentős munka önmagában is különös fényességet ad Zrínyi Károly alakjának, aki az 1880-as évektől egészen az 1910-es évekig három évtizeden át a tanári katedrán és a lapszerkesztői pozíciójában fáradhatatlanul munkálkodott a „három határország összeszögelésében” található Muraköz népének kulturális, gazdasági és politikai fölemelésén, a magyar nemzeti közösségbe történő visszacsatolása nemes szándékának és tervének megvalósításán.
Irodalom
A csáktornyai államilag segélyezett községi nyilvános polgári fiú-iskola tizenhatodik értesítője az 1887–88. isk. évről. Szerkeszté Pálya Mihály igazgató; Nagy-Kanizsa–Csáktornya – s Fischel Fülöp nyomdájában, 1888. 32 p.
A csáktornyai államilag segélyezett községi nyilvános polgári fiú-iskola értesítője az 1894–95. iskolai évről. Szerkeszté Pálya Mihály igazgató; Csáktornyán – Nyomatott Fischel Fülöp nyomdájában, 1895. 39 p.
A csáktornyai magy. kir. állami tanítóképző-intézet értesítője 1907–1908. Szerkesztette Zrínyi Károly igazgató; Csáktornya – Fischel Fülöp (Strausz Sándor) könyvnyomdája, é. n. (1908) 75 p.
Herczeg Ferenc: A Várhegy; Budapest – Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. kiadása, 1933. 264 p.
Zágorec-Csuka Judit: A Zrínyiek nyomában; Pilisvörösvár – Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, 2003. 61 p.
Zrínyi Károly művei
[Zrínyi Károly]: Csáktornya monográfiája – A vár és város története s az 1901-iki népszámlálás. Írta Zrínyi Károly állami tanítóképző-intézeti tanár; Csáktornya – Fischel Fülöp (Strausz Sándor) könyvnyomdája, 1905. 456 p.
Zrínyi Károly: A népszámlálás eredménye I.; Muraköz, 1891. január 18. 1–2. p.; r. r.: A népszámlálás eredménye II.; Muraköz, 1891. január 25. 2. p.; r. r.: A népszámlálás eredménye III.; Muraköz, 1891. február 8. 1–2. p.; [r. r.]: Népesedési statisztika az 1891-ik évről IV.; Muraköz, 1891. február 22. 2. p.; [r. r.]: Zalamegye és a népszámlálás V.; Muraköz, 1891. április 19. 1–2. p.; [r. r.]: A népszámlálás eredménye – A szellemi műveltség VI.; Muraköz, 1891. július 5. 1–2. p.
Zrínyi Károly: A magyar nemzet millenniumja; Muraköz, 1896. január 5. 1–2. p.
Z. K.: A névmagyarosítás; Muraköz, 1898. június 5. 1–2. p.
Emlékbeszéd. Mondotta a muraközi tanítói járáskör alsó-domborúi közgyűlésén 1898. június 2-án Zrínyi Károly képezdei tanár I–II.; Muraköz, 1898. június 12. 1–2. p.; Muraköz, 1898. június 19. 1–2. p.
Zrínyi Károly: Ne aludjunk, hanem cselekedjünk; Muraköz, 1900. július 1. 1–2. p.
[Zrínyi Károly]: Iskola és egyház a magyar nemzeti ügy szolgálatában nemzetiségi vidéken I–V. Írta Zrínyi Károly tanítóképező intézeti tanár; Muraköz, 1901. június 2. 1–2. p.; 1901. június 9. 1–2. p.; 1901. június 16. 2. p.; 1901. június 23. 1–2. p.; 1901. június 30. 1–2. p.
[Zrínyi Károly]: Deák Ferencz – Elmondta Zrínyi Károly tanár a tanítóképző intézet Deák-ünnepélyén; Muraköz, 1903. október 11. 1–3. p.
Zrínyi Károly: A horvát uralom és az októberi diploma – Szemelvények a szerző sajtó alatt lévő Csáktornya monográfiája című munkájából I–II.; Muraköz, 1905. október 1. 1–2. p.; 1905. október 8. 1–2. p.
Zrínyi Károly: Katholikus tanítókör Muraközben; Muraköz, 1905. október 8. 1–2. p.
Zrínyi Károly: Van-e szükség még egy lapra? [25 éves a Muraköz]; Muraköz, 1909. május 30. 2. p.
