A héten ünnepeltük a magyar széppróza napját, 2018-ban a Magyar Írószövetség e jeles nappá Jókai Mór születésnapját, február 18-át jelölte ki.
Jókaira indulásakor a francia romantikusok, Hugo, Sue, George Sand hatottak. Kedvelte a különös, groteszk motívumokat, az egzotikus, titokzatos környezetet. Később stílusa nemzetibb és egyénibb lett, az anekdotázás mellett a szentimentalizmus és a népmesei hang sem idegen tőle. Művei tiltakoztak az elnémetesítő törekvések, a hazafiatlan életszemlélet ellen. A reformkor és a szabadságharc nemzeti egysége lebegett előtte eszményként, de műveiben feldolgozta szinte az egész magyar történelmet. Hősei közt a nemesség rétegei mellett ott található a értelmiségi, a városi polgár és az iparos is, mellékalakjaival rengeteg hiteles karaktert rajzolt meg. Első, 1850 és 1865 közötti korszakának főbb művei: Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Az új földesúr, Mire megvénülünk. Következő évtizedében a reformkor hősei után a munkásbarát vállalkozót, a nagy feltalálót, vagy diplomatát mutatta be pozitív alakként: A kőszívű ember fiai, Fekete gyémántok, Az arany ember, Egy az Isten, Egy hírhedett kalandor. Az arisztokráciát és papságot kigúnyolta, a haladás kerékkötőiként ábrázolta, a modern nagyváros, a természettudomány, a kapitalizálódás mellett a rousseau-i utópiáért is lelkesedett, de bírálta a kapitalizmust is. Harmadik korszakában (Gazdag szegények, Tengerszemű hölgy, A sárga rózsa) témáit a XIX. század korábbi eseményeiből merítette, személyes élményekre támaszkodott, a komáromi úri köröket, a pesti külváros lakóit ábrázolta. E regényekben nagy eszmék már nem jelentek meg, főként kuriózumok foglalkoztatták. Kivétel a Rab Ráby, melynek hőse a felvilágosodás elveit képviseli a vármegye visszahúzó erőivel szemben. Utolsó éveiben a későromantika és dekadencia, Baudelaire, Swinburne, Wilde művei hatottak rá. Drámáit zajos siker fogadta, mégis, már életében elavultak. Az ő műveiből készült Strauss Cigánybárójának, és Erkel Dózsa Györgyének szövegkönyve. Jókai Mór művein széles olvasóközönség nevelkedett, nemzeti regényt alakított ki, a maga eszközeivel a nép vágyait és csalódásait, álmait és illúzióit, olykor önámításait is kifejezte. Ideális alakjai példaképet adtak, humanista törekvéseiken, erkölcsi és jellembeli pozitívumaikon nemzedékek nőttek fel. Életműve jelentősen befolyásolta a társalgási nyelvet. A XX. századi regényirodalomra is erősen hatott, így Mikszáthra, Bródy Sándorra, Krúdyra, Gárdonyira, Móriczra, Szabó Dezsőre. Feszty Árpád apósától, Jókai Mórtól kapta a tanácsot, hogy a millenniumi ünnepségekre ne bibliai, hanem magyar történelmi témát válasszon, megfestve A magyarok bejövetele c. festményt. Portréját Mikszáth festette meg Jókai Mór élete és kora című könyvében. Petőfi és Madách mellett hosszú ideig a külföldön legolvasottabb magyar író volt. Bár hatása napjainkban csökkent, elsősorban nyelvének avulása miatt, mégis, irodalmunk legnagyobbjai között van a helye, s amíg magyarul olvasnak az emberek, Jókait olvasni fogják.
Amit nem tudtunk Jókairól
Móricznak keresztelték, míg egyszer csak kapott egy levelet Tóth Lőrinc nevű barátjától, aki tréfásan Mórnak címezte azt. Jókai hasonló szellemben küldött választ, Tóth Lőr-nek, de a rövidített nevet végül is megtartotta.
Jól tudott németül, latinul, franciául, olaszul, angolul.
Mindennap reggel 6-kor kelt és délelőtt tízre már kész is volt az aznapi írói munkával.
Fiatalon gyerekeket tanított rajzolni, és több olajképet festett, például Petőfiről is.
Bár ügyvédként végzett, csak egyetlen pert sikerült megnyernie – fel is hagyott az ügyvédkedéssel.
Mikor 1848. december 30-án a császári hadsereg Bécs megfékezése után Pest ellen kezdett nyomulni, a Gellért hegynél sáncot ásó ezernyi ember között ott ásott Jókai is első feleségével, Laborfalvi Rózával.
Ő volt az első magyar író, aki regényei honoráriumából nagypolgári stílusban élhetett.
1863 februárjában lapszerkesztőként perbe fogták és katonai törvényszék előtt – csendháborítás címén – egy év nehéz vasas börtönre ítélték, nemesi címe elkobzása mellett. Elnéző parancsnokának jóvoltából azonban a nehéz vas helyett svábhegyi kirándulgatásokkal, lukulluszi lakmározásokkal, olvasgatással, írással telt a büntetés, majd egy hónap múlva ki is engedték.
Hobbik egész sorát művelte: tornázott, vívott, lőtt, rajzolt, festett, elefántcsontból kis szobrokat faragott, szőlészkedett, gyümölcsöt termesztett, értékes tengeri csigákat gyűjtött lelkesen, 8 cm-es távcsövével rendszeresen kémlelte a csillagokat.
Halála estéjén ágyban fekve zsebóráját hozzáigazította a lakásban található többihez, majd azt mondta: Aludni akarok – s valóban meghalt. Sírjára – végrendelete szerint – házának kapufélfájából kellett fejfát csinálni.
2003 nyarán kisbolygót neveztek el róla, amely kb. 4-5 km átmérőjű és 5,54 év alatt kerüli meg a Napot. (www.feol.hu)
