A közelmúltban kilenc régészeti ásatás folyt Magyarkanizsa, Zenta és Ada község területén, többek között Adán, Moholon, Martonoson, Horgoson, Felsőhegyen, Magyarkanizsán és Oromhegyesen. Mindez a szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet irányításával valósult meg. A régészek érdekes leletekre bukkantak. A részletekről dr. Neda Mirković-Marić régészt kérdeztük.
– A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet október 1-jétől leletmentő régészeti ásatásokat és kutatásokat végez a Bulgáriából induló és a szerb–magyar határig terjedő főgázvezeték mentén. A mi ásatási területünk Magyarkanizsa, Zenta és Ada községre terjed ki. Ezen a területen kilenc lelőhelyen dolgoztunk, tehát az volt a feladatunk, hogy 1,5 km-es útvonalat tárjunk fel a főgázvezeték mentén. Ezek a lelőhelyek már korábban is ismertek voltak a régészeti szakirodalomban, mint a felsőhegyi Templom-domb vagy a magyarkanizsai Csontpart. A többi lelőhelyet az Észak-Bácska régészeti térképe elnevezésű projekt keretében térképeztük fel. A másfél hónapos kutatás alatt a gázvezeték 1,5 km-es szakaszát teljes egészében sikerült feltárnunk. Mivel rengeteg munka várt ránk, amelyre kevés idő állt rendelkezésünkre, ezért több régész segítségére volt szükségünk. Az ásatásokon részt vettek a belgrádi Bölcsészettudományi Kar, a Nemzeti Múzeum, a Belgrádi Balkanológiai Intézet, a Régészeti Intézet munkatársai és régészhallgatók. Csaknem ötvenen dolgoztak az ásatásokon. A feltárások kivételes eredménnyel zárultak. Az újkőkorból, a bronzkorból, az ókorból, a szarmaták korából és a középkorból származó leleteket találtunk. December 1-jéig, a feltárás lezárásáig szeretnénk teljesen megvizsgálni minden tárgyat. A feltárás során nemcsak az ásatások folynak, hanem a leletek tisztítása, elrendezése, összeírása, dokumentálása, fényképezése és rajzolása is.
Milyen leleteket találtak az ásatásokon?
– A martonosi lelelőhelyen az újkőkorból, a bronzkorból, a vaskorból és La Tène–korszakból származó leleteket találtunk. Találtunk edényeket, állati csontokat, csontból és kőből készült szerszámokat. Ezen a helyen egy ritkaságnak számító leletet is találtunk, mégpedig okkergurigákat, amelyeket különféle rítusokhoz használtak. A körülöttük található rítusgödrökben okkermaradványokra bukkantunk. A felsőhegyi Templom-dombon egy település maradványait tárták fel. Házak maradványait, vermeket, edényeket, fémtárgyakat, szerszámokat találtunk. Magyarkanizsa községben két lelőhelyen találtunk obszidiánt, vagyis vulkáni üveget, amely a Bükk hegységből került ide a Tisza folyón. Az obszidián nagy szerepet töltött be az újkőkori kereskedelemben. Akkor fog összeállni a teljes kép, amikor elvégezzük a geomágneses vizsgálatokat.
Milyenek ezek a vizsgálatok?
– A geomágneses érzékelő segítségével meg tudjuk állapítani, hogy mi rejlik a föld alatt, tehát látjuk a tárgyak körvonalát. Egy teljes település alaprajza is kirajzolódhat előttünk, láthatjuk a házakat, és azt is, ha volt egy temetkezési hely. Azért is jó ez a vizsgálat, mert pontosan ki tudjuk jelölni az ásás helyét. A kilenc ásatási helyszín közül némelyiken szisztematikus ásatásokat fogunk végezni. A szisztematikus ásatás során részletes feltárás történik. A leletmentő ásatásokat általában építkezések előtt szokták elvégezni. Sokkal rövidebb ideig tartanak, mint a szisztematikusak.
Mi lesz a leletek sorsa az ásatások után?
– Az ásatások után a leletek egy része konzerválásra kerül. Terveink között szerepel egy publikáció kiadása az ásatások eredményeiről. Ez a különböző mintákon elvégzett elemzéseket is tartalmazni fogja, például a paleobotanikai, antropológiai elemzést. Emellett egy kiállítást is szeretnénk készíteni a régészeti leletekből. A leletek a feldolgozás és a publikáció megjelentetése után a Zentai Városi Múzeumhoz és a nagykikindai múzeumhoz kerülnek.
Miért jelentősek ezek a leletek?
– A talált leletek és feltárt lelőhelyek segítségével többet tudhatunk meg a különböző történelmi korokban élő emberek életéről. Ezek az ásatások teljesen átírják a térség régészetének történetét. A Templom-dombról tudtuk, hogy ott található egy templom és egy temetkezési hely, de nem tudtuk, mi jellemzi az itt fellelhető települést, és azt sem, hogy melyik korból származik. Találtunk leleteket a 9., a 11. és 13. századból is, tehát kiderült, hogy több évszázadon át éltek ezen a helyen. Ennek a településnek saját temploma és temetője is volt. A készülő publikáció is fontos lesz, hiszen átfogó képet fog adni Pannónia különböző korszakairól.
Mik a további tervek? Lesznek -e régészeti ásatások a jövőre?
– Jövőre várhatóan a gyorsvasút útvonalán öt régészeti lelőhelyet fogunk feltárni. Az Észak-Bácska régészeti térképe projektumot is folytatni fogjuk Kishegyes községben. Egy nemzetközi együttműködés keretében fogjuk feltárni Rábén az Anka-sziget nevű bronzkori régészeti lelőhelyet. Mivel Vajdaság gazdag régészeti lelőhelyekben, és az eddigi ásatások során rengeteg leletre bukkantak, itt az ideje rendszerezni az adatokat, és publikálni azokat, vagyis sok munka vár még ránk.
