Ételek és életek, amelyek közel állnak a szívünkhöz. A mindennapi életünk ízeihez, receptjeihez, illa(na)taihoz tartozik egy-egy (sors)történet. Ebben a rovatban a magaméit írom le, remélve, hogy ezekben a sztorikban az Olvasó is megtalálja majd (a) magá(é)t. Recept is lesz, lehet utánunk csinálni – sütni, főzni, enni: lenni.
Napok óta a fények felé fordul az érdeklődésem. Nyilván a lélek vágyának kivetülése ez. Advent közeleg. Készülünk az ünnepekre, égősorok, dekorációs termékek beszerzése, folyamatban van az adventi koszorúk készítése. Különös élmény, ahogy a közösségek tagjai összegyűlnek és együtt, közös imádság kíséretében nyújtják meg hétről-hétre a hit, a remény, az öröm, a szeretet lángját. Az pedig megindítóan személyes, amikor a család gyűlik össze a koszorú köré, vasárnaponként gyertyát gyújtani.
Az ünnep lényege: így vagy úgy, de magunkban, a bensőnkben fényt teremteni. Nehéz, szembesüléssel jár, „munkás” feladat. Ott van bennünk közben a kétség is, megéri…? Nem tudni előre, mit találunk „ott”, a legmélyén. Szeretünk a felszínen. Ott biztonságos. Szeretjük a biztonságot. Az pedig hosszú távon veszélyes. Tehát minden bizonnyal megéri, ha valódi tartalmakat, megéléseket kívánunk magunknak, ezáltal egymásnak (nem csak!) az ünnepekre.
Odaajándékozódni, odaszentelődni öröm, de felelősség is. Nem hiszem, hogy csak embertől tanulható… Úgy egy hónapja fogadtunk be az utcáról egy tüneményes kiskutyát. Féléves lehet, beagle és tacskó keverék. A tekintetéből mély és „hosszú” bánat áradt, amikor először ölbe vettem. Panaszos nyöszörgése a bizalomépítő, szívmelengető közös napok során alábbhagyott, majd megszűnt. Tekintete nyugodtabb, hála, hűség és ragaszkodás (s)üt belőle, amikor rám emeli… fogalmazhatnék úgy is: hisz, remél irányomban, örül és szeret engem. Mindez kölcsönös, számunkra élő és ható „szívgyógyszer” Bubu (ez lett a kutya neve).
Így, egymásnak ajándékozódva értem meg a fény lényegét, és érzem át a melegét. A lelki táplálék mellett jó lehet, ha a testi is olykor kicsit könnyebb vagy könnyítő…
Jogosan vethető a szememre, hogy a rovat kétéves történetében szinte csak nehéz, általában húsos ételekről áradozom, regélek. Mivel a téli ünnepkörhöz hagyományos és hasznos módon böjti időszak is társul(hat), nem beszélve arról, hogy egyre többen küzdenek szív- és érrendszeri betegségekkel, cukorbetegséggel, lehet(ne) maga a karácsony is gyomorkímélő, szívbarát. Jöjjenek ezúttal ínycsiklandó ünnepi vegafogások (vendégváró falatok, főétel, desszert) a goodfoodból:
Krumplis-hagymás batyuk
Hozzávalók (8 személyre): 1 felvert tojás, 1 ek. fekete hagymamag (vagy köménymag); a tésztához: 30 dkg liszt + a szóráshoz, 1 tk. mustárpor, csipetnyi Cayenne-bors, 20 dkg nagyon hideg vaj; a töltelékhez: 2 közepes krumpli, 3 dkg vaj, 2 nagy fej vöröshagyma, néhány ág kakukkfű levele, ½ tk. mustár, 20 dkg érett cheddar sajt, maréknyi savanyú uborka vagy gyöngyhagyma, só; a tálaláshoz: ketchup, barbecue vagy csípős szósz.
Elkészítése: A lisztet egy nagy tálba szitáljuk, hozzákeverjük a mustárport, a Cayenne-borsot és 1 teáskanál sót. Hozzáreszeljük a vajat, majd egy kés pengéjével összedolgozzuk. Hozzáöntünk 1,2 dl jéghideg vizet, sima tésztává gyúrjuk, kilapítjuk, fóliába csomagoljuk, és a hűtőbe tesszük 1 órára. A töltelékhez sós vízben puhára főzzük a krumplit. Leszűrjük, a forró lábasban hagyjuk fedő alatt pár percig, krumplinyomóval összetörjük, és félretesszük, hogy kihűljön. Egy serpenyőben habzásig hevítjük a vajat, rátesszük a felaprított hagymát, megszórjuk csipetnyi sóval, és közepes hőmérsékleten időnként megkeverve karamellizáljuk. A kihűlt krumplihoz kanalazzuk, hozzákeverjük a kakukkfüvet, a mustárt, a reszelt sajtot, a felaprított uborkát és ízlés szerint sót. A tésztát lisztezett felületen 3 mm vékony téglalappá nyújtjuk. 8 kis téglalapot vágunk belőle, mindegyikre egyforma mennyiségű tölteléket kanalazunk a téglalap egyik hosszabb oldalához közelebb. A széleken pár centis helyet üresen hagyunk, ezt megkenjük tojással, majd előbb behajtjuk a rövid végeket, a tészta üresen hagyott részét pedig áthajtjuk a tölteléken, és összetapasztjuk a tojással megkent szélével. A széleket finoman lenyomjuk, a két rövidebb végét pedig villával is lenyomkodjuk. A tésztabatyukat sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgatjuk, és hűtőbe tesszük 20 percre. A hűtőből kivéve megkenjük a felvert tojással, megszórjuk a fekete hagymamaggal, és 200 fokos sütőben 40 percig, szép aranybarnára sütjük.
Sült paprikás gnocchi
Hozzávalók (8 személyre): 1 kg készen kapható gnocchi, 4 piros színű paprika, 2 fej vöröshagyma, 2 gerezd fokhagyma egészben, héjastól, 2 ek. olívaolaj, 2 db 40 dkg-os paradicsomkonzerv, 2 tk. vörösborecet, 1 tk. barna cukor, só; a tetejére: 12 dkg mozarella, 2 ek. prézli.
Elkészítése: A paprikát és a megtisztított vöröshagymát nagyobb darabokra vágjuk, összekeverjük a héjában hagyott fokhagymával és az olajjal, szétterítjük egy tepsiben, és 200 fokos sütőben 40 percig sütjük. Hozzákeverjük a paradicsomot, az ecetet és a cukrot, és további 20 percig sütjük. A fokhagymát kinyomjuk a héjából. Az egész masszát áttöltjük az aprítógépbe, és pürésre keverjük, majd ízlés szerint megsózzuk. A gnocchit a tasakon lévő utasítás szerint megfőzzük, majd leszűrjük. Tűzálló tálba tesszük, meglocsoljuk a sültpaprikaszósszal, rámorzsoljuk a mozzarellát, rászórjuk a prézlit, és 190 fokos sütőben 20 percig sütjük.
Citromos „sajttorta”
Hozzávalók az alaphoz: 3 dkg kókuszzsír + a formához, 10 dkg blansírozott mandula, 10 dkg puha, kimagozott datolya; a tetejére: 30 dkg kesudió, 2 ½ ek. agavészirup, 5 dkg kókuszzsír, 1,5 dl mandulatej, 2 biocitrom leve és reszelt héja.
Elkészítése: A kesudiót hőálló tálba tesszük, felöntjük annyi forró vízzel, amennyi ellepi, és így hagyjuk 1 órán át. Az alaphoz késes robotgépben összekeverjük a hozzávalókat. Kiolajozunk egy gyümölcstortaformát, belenyomkodjuk a kapott masszát, és 30 percre a hűtőbe tesszük. Leszűrjük a kesudiót, azt is a robotgépbe töltjük. Hozzáöntjük az agavészirupot, a kókuszzsírt, a mandulatejet, a citromlevet és a citromhéj ⅔-át. Simára keverjük, majd a tölteléket az alapra kanalazzuk. Legalább 2 órára a hűtőbe tesszük. Tálalás előtt megszórjuk a maradék citromhéjjal.
Jó étvágyat, EGÉSZséget kívánok, nem csak az ünnepekre!
