Ételek és életek, amelyek közel állnak a szívünkhöz. A mindennapi életünk ízeihez, receptjeihez, illa(na)taihoz tartozik egy-egy (sors)történet. Ebben a rovatban a magaméit írom le, remélve, hogy ezekben a sztorikban az Olvasó is megtalálja majd (a) magá(é)t. Recept is lesz, lehet utánunk csinálni – sütni, főzni, enni: lenni.
Valahol most is háború van. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a háborúk nem csak távoli helyeken törnek ki. (Fel)dúlnak, és közel hozzák a testi és lelki nélkülözést.
Ilyenkor más állapotba kerül az ember. Ha közvetlenül, az adott pillanatban nem is fenyegetik az életét lövedékek, a vált(oz)ás kényszere belopja magát a mindennapokba a kollektív fenyegetettség miatt.
Kapaszkodunk a dolgokba, amelyek elérhetőek és emlékeztetnek a régi életünkre, énünkre.
Remélni merem csak, hogy kárpátaljai barátaink, nemzettársaink számára inkább ilyenfajta kapaszkodót nyújtott és nem gondot okozott a kérésem, küldjenek nekünk helyi étel-, életreceptet.
Szívből köszönöm, hogy megtették!
Szabó Sándort és családját a Nemzetpolitikai Államtitkárság Petőfi Sándor Programja keretében ismertem, ismertük meg. A történész fiatalember igaz(i), áldozatos segítőkészsége minden közösségi területen megnyilvánult és kifejtette jótékony hatását.
Azóta is emlegetjük, várjuk a viszontlátás pillanatát. Őszinte, jó barátságba kerültünk a családjával is. Nejét, Évát kértem fel, ossza meg velünk az ételreceptek tradíciójának szintjén is, azt a markáns erőt, értéket, amelyet kisebbségként képvisel a magyarság azon a tájon.
Két ínycsiklandó, lélek-mentő étek és mellé több kincset érő, praktikus tanács is érkezett Hires-Szabó Évától:
Töltött káposzta kárpátaljai módra
Hozzávalók: ½ kg rizs (a rizst lehet helyettesíteni, például kukoricadarával vagy vegyesen rizzsel. Nagymamáim mindig mondták, hogy a „szegény időkben” ők a kukoricadarát használták rizs helyett, mert az elérhetőbb volt mindenki számára), ½ kg darált hús, 3 nagyobb fej vöröshagyma, só, őrölt fekete bors, őrölt pirospaprika, zsír/olaj, 1 nagyobb káposztafej (itt is a nagymamák bevált praktikáit emelném ki, akik anno tormalevéllel vagy simán szőlőlevéllel helyettesítették a káposztát, és megjegyzem, hogy így is igazán ízletesnek bizonyult a töltött káposzta. Anyukám néha bolondítani szokta a tölteléket egy kis aprított gombával is, aki szereti, annak biztosan elnyeri a tetszését), paradicsomlé.
Elkészítése: A káposztafejeket forrásban lévő vízben megfonnyasztjuk (megabároljuk), leveleire szedjük szét. Kivágjuk a vastag, középső erezetet, hogy könnyebben lehessen fölcsavarni. Ezután félretesszük, amíg elkészítjük a tölteléket. Veszünk egy nagyobb serpenyőt, megolvasztjuk a zsírt. Mikor fölforrósodott, az apróra vágott hagymát beletesszük, üvegesre pirítjuk, majd belehelyezzük a darált húst, borsot, pirospaprikát, sót. Kicsit összesütjük. Mikor ezzel elkészültünk, hozzáadjuk a már előre megtisztított, megmosott rizshez, jól összedolgozzuk. Mindezek után vesszük a káposztaleveleket, félbevágjuk, belehelyezünk egy kis tölteléket, és szépen, óvatosan föltekerjük/fölgöngyöljük őket. S ezt a technikát addig alkalmazzuk, míg van töltelék és levél. S ha mindezzel megvagyunk, odatesszük főni. Veszünk egy fazekat, alá vágunk egy kis káposztát, szépen belehelyezzük a megtöltött káposztákat rétegesen. Kis ízesítőt szórunk rá, fölöntjük vízzel, míg el nem lepi a káposztákat, majd egy lapos tányért helyezünk rá, és mindennek a tetejére egy bögrét vízzel töltve, hogy lenyomja a káposztákat. Ha felrottyant, ízlés szerinti mennyiségű paradicsomlevet öntünk rá (mi jó sok paradicsomlével szeretjük, így nem sajnáljuk belőle), és addig főzzük, amíg igényli a káposzta.
Tálalásnál tejföllel kínáljuk.
Túrógombóc
Hozzávalók: 50 dkg túró, 2-3 dl gríz, 2-3 tojás, csipet só, csipet cukor, 1 tasak vaníliás cukor, tejföl; a hempergetéshez: 2-3 dl gríz, zsír.
Elkészítése: A hozzávalókat alaposan összekeverjük, és egy picit állni hagyjuk. Addig egy serpenyőben a zsíron aranybarnára pirítjuk a grízt. Egy fazekat félig megtöltjük vízzel, és felforraljuk. A túrós masszánkból kis golyókat, gombócokat formálunk, és belehelyezzük a forrásban lévő vízbe. A gombócunk akkor lesz kész, ha az följött a víz tetejére. Ekkor meghempergetjük a pirított grízben, s tejföllel, cukorral tálaljuk.
Mesésen hangzik, hála érte Évának! Kívánunk békét, jó egészséget és étvágyat!
|
Öt érdekesség a kárpátaljai töltött káposztáról A töltött káposzta Kárpátalja egyik legnépszerűbb étele. Minden háztartásnak megvan a saját, bevált receptje, amely legtöbbször anyáról lányára száll. Számos érdekesség kering a jellegzetes ételről. * A töltött káposzták egyik jellegzetessége a méretük. Kárpátalja egyes járásaiban úgy tartják, hogy minél kisebb, annál jobb. Például az esküvőkön feltálalt káposztatekercsek nagyon kicsik. Nem lehetnek nagyobbak a kisujj méreténél. * A töltött káposzta különleges étel a vendégségeken, lakomákon. Mindig az étkezés legvégén tálalják fel. Úgy tartják, hogy az a ház, amelyik nem szolgál fel töltött káposztát a vendégeinek, az rossz háztartás. A vendégek pedig addig nem állnak fel az asztaltól, amíg meg nem kóstolták és meg nem dicsérték az ételt. * Kárpátalján hagyománya van annak, hogy nemcsak friss káposztából készítenek tekercseket, hanem savanyú káposztából is. Sokszor rizst és gombát tartalmazó töltelékkel töltik meg, vagy adnak hozzá darált húst és apróra vágott füstölt sertéssonkát. * A töltött káposztának saját fővárosa van, ez pedig Nagybocskó. Az ottani háziasszonyokat tartják a legjobbaknak ezen étel elkészítésében. 2010-ben egy gasztronómiai fesztivált tartottak a településen, ahol a vendégek megkóstolhatták a jellegzetes étel különféle variációit. * Az étel elkészítésének a hagyományos rítusai is érdekesek. Például Kárpátalja egyes részein az esküvő előtt az összes rokon és szomszéd összegyűlik, hogy közösen készíthessék el a töltött káposztákat. (karpatalja.ma – Mondik Márta) |
