A jövő sem a régi

Felméri Péter erdélyi magyar humorista már korábban is fellépett Vajdaságban, de ez volt az első alkalom, hogy egy turné formájában látogatott el hozzánk. Járt Óbecsén, Magyarkanizsán, Újvidéken, a körutat pedig Szabadkán zárta, ahol duplázott, hiszen olyan sokan voltak kíváncsiak A jövő sem a régi című humorestjére, hogy az utolsó estén kétszer is fellépett. Az újvidéki megjelenése előtt elmondta, hogyan érezte magát, miből merít ihletet, és milyen egy humorista élete.

– Először turnézok itt, de voltam már Zentán egy szabadtéri rendezvényen, ahol Csenki Attilával együtt léptünk fel. A mostani fellépéseim is nagyon jól sikerültek, minden alkalommal telt ház volt. A magyarkanizsai különösen nagy élmény volt, szerintem sohasem fogom elfelejteni, életem egyik legjobb fellépése. Az emberek kíváncsiak voltak, én is fitt voltam, és mozgott bennem a boogie – osztotta meg élményeit.

Manapság már semmi sem a régi, így a jövő sem, ahogy arról a cím is árulkodik, erről is beszélt egy kicsit a humorista.

– Erről szól az est. Az ember vár valamire, és ha még össze is jön az, amire várt, nem biztos, hogy úgy örül neki, ahogy azt egyszer elképzelte. Aztán ott van a másik oldal is, hogy nem számítunk semmire, utána meg lesz valami tök jó belőle. Ez az a gondolat, amit körüljártam több témán keresztül, akár azon keresztül, hogy apa lettem, és hogy élem meg ezt, vagy a párkapcsolatomon belül, esetleg, hogy a gyerekkori vágyaim, ha teljesülnek felnőttkorban, akkor az tényleg olyan, amilyennek én gondoltam vagy csalódás. Azt hiszem, hogy jó megélni ezeket a dolgokat, számomra egy nagy kaland az élet, és az a lényeg, hogy ezeket megélje az ember, aztán hogy így vagy úgy, az persze árnyalja a dolgokat. Valamivel megdobnak minket, és az a kérdés, hogy ezt a helyzetet hogyan kezeljük, hisz mindenkivel történnek jó és rossz, fájdalmas meg örömteli dolgok, és itt arról van szó, hogyan tudjuk ezt kezelni és elfogadni. Véleményem szerint ez nagyon fontos – mesélte Felméri Péter.

Arról is halhattunk, hogy milyen főállásban humoristának lenni, ezt a témát a humorestjében is feldolgozta, de a beszélgetés során megtudtuk, hogy tényleg olyan-e, mint amilyennek az emberek azt elképzelik.

– Sokan valószínűleg ezt a csilli-villi részét látják, hogy kiáll az ember, elmondja a szöveget, vicces, a közönség meg nevet rajta, de egyébként nálam is a hétköznapok vannak túlsúlyban. Ugyanúgy, ahogy valaki mondjuk könyvelő, de ő ezt szereti, és úgy éli meg a munkáját, hogy de jó, hogy ezt csinálhatja, így ez a helyzet nálam is. Lehet, nem annyira nehéz, mert nem azt érzem, hogy ó, már megint dolgoznom kell, hanem pont ellenkezőleg, milyen jó, hogy megint dolgoznom kell. A saját életemből merítek, ami sokszor nem olyan vicces, de ez a lényeg. Nem olyan dolgokat mesélek el, amik feltétlenül szórakoztatóak. A legnagyobb nevetésekben és a legjobb történetekben nem az van, hogy milyen jó volt az, hanem az, hogy mi történt, és hogyan éltem meg. Leginkább a nehéz helyzeteket lehet viccesen tálalni, és az lesz érdekes. Nálam is így működik ez, az a vicces a történeteimben, ahogy én azokat megélem és elmondom, kell bele egy csavar. Kicsit más szögből kell nézni a szokványos dolgokat is. Például észrevettem, hogy a vécépapír csomagolására rá van írva, hogy „új”. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, én meg rögtön azon gondolkodom, hogy miért kellett ezt ráírni? Amelyikre nincs ráírva az használt? A hétköznapokban ez nem egy extra dolog, annyi mindenre ráírják, hogy „új”, ez megszokott, de ha egy kicsit más oldalról nézzük, már vicces is lehet. Így gondolkodok mindenről. Mindent a hétköznapjaimból merítek, a párkapcsolatból, a gyerekekből, abból, hogyan látom a világot. Megfigyelőnek kell lenni hozzá, megélni a pillanatokat, és csavarni rajtuk egyet – közölte.

A jól sikerült turnét és a nagy érdeklődést követően arra is kíváncsiak voltunk, szeretne-e még visszatérni Vajdaságba.

– Mindenképp szeretnék még visszajönni. Ennek az estnek, amit a turnéra hoztam, a végnapjait éljük, de közben készül a következő, új estem. A tervek szerint már február végén be is mutatom. Remélem, esetleg jövőre azzal is visszatérhetek – mondta izgatottan Péter.

A négynapos turné és az öt előadás rengeteg nevetést eredményezett, egy csodás formája volt a szürke hétköznapok megbontására és egy kis kikapcsolódásra. Mi is reméljük, akárcsak Felméri Péter, hogy jövőre visszatér egy friss humoresttel, amelyen legalább ennyit nevethetünk.