2020 augusztusában a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) jóvoltából Vajdaságban is elindult a Magyarországon már igen elterjedt Ringató képzés. Az érdeklődők Gróh Ilona képzésvezetőtől, a Ringató foglalkozások megálmodójától és alapítójától tanulhatták el ennek az otthon is alkalmazható zenei nevelési formának a fortélyait. Így szerzett Ringató foglalkozás vezetői képesítést a kishegyesi Borsodi Patyerek Orsolya is. Az első foglalkozás 2020 októberében indult meg, a járványhelyzet miatt azonban hosszú ideig szünetelt a Ringató, s csak 2021 szeptemberében indult újra. Orsolya heti rendszerességgel tart Ringató foglalkozásokat Kishegyesen, Bácsfeketehegyen, Topolyán, és tárt karokkal várja az énekelni, mondókázni vágyó családokat.
Mondhatjuk, hogy Vajdaságban még gyerekcipőben jár a Ringató, hiszen a járvány miatt alig több mint egy tucat foglalkozást sikerült eddig megtartani. Előfordulhat, hogy sokan még csak nem is hallottak róla, ezért megkértem Orsolyát, mesélje el pontosan miről és kinek is szól a Ringató. „A Ringató egy olyan zenei nevelési módszer, ami kisgyermekes családokat hivatott megszólítani. Néhány hónapos kortól hároméves korig várjuk a gyerekeket és szüleiket. Fontos kiemelni, hogy a Ringatón a tanítás elsősorban a felnőtteknek szól. A szülőket tanítjuk meg arra, hogyan tudják ölbéli játékokkal, dalokkal, mondókákkal gazdagítani a mindennapokat. Egy dalocska vagy lovagoltató tulajdonképpen eszköz a szülő kezében, melynek segítségével egyrészt fejleszti a gyermekét, másrészt pedig játékosan bevezeti őt abba a kultúrába, ami egyébként a sajátja. A cél az, hogy a kisgyermekek már egészen kicsi koruktól elmerüljönek a hagyományainkban. Legfőképpen magyar dalok és mondókák vannak a programban. Tehát itt arra törekszünk, hogy már egészen kicsi kortól természetessé tegyük számukra, hogy dallam, a ritmus és mindaz, amit egy dal vagy kis vers magában hordoz része az életüknek.”
Mindamellett, hogy a mondókák és dalok világán keresztül a szülők megismerhetik és megtanulhatják a mindennapjaikban alkalmazni hagyományainkat, más hasznos oldala is van a Ringatónak. A foglalkozásnak köszönhetően az egészen kicsi gyermekek már a bölcsőde és óvoda megkezdése előtt megtapasztalhatják milyen tartozni valahová az otthonon kívül, milyen közösségben létezni. A szülők számára pedig kiváló lehetőség az ismerkedésre és tapasztalatcserére. „Topolyán ez nagyon jól működik – mesélte Orsolya. – Nagyon sok az olyan fiatal anya, aki a pandémia alatt volt várandós, nemrégen született babája. A járvány miatt sok helyen elmaradtak a babalátogatók, a fiatal anyukák kiszorultak a közösségből. A Ringató viszont lehetőséget biztosít nekik arra, hogy ők is tartozzanak valahova, hogy ismerkedhessenek, megosztják egymással szüléstörténetüket, vagy éppen a szoptatással kapcsolatos tapasztalataikat.”
Természetesen nem mindenki számára elsőrendű a hagyományápolás. Felmerülhet hát a kérdés, hogy a népkultúrán túl, mit nyújthat a Ringató egy kisgyermek számára? Azonkívül, hogy a gyermek egészen pici korától kezdve tulajdonképpen belenevelődik a saját kultúrájába és hagyományaiba, a Ringató fejleszti az anyanyelvi készségeket is. „Egy olyan gyerek, aki rendszeresen hall énekszót, mondókákat, dalokat később könnyebben kezd el beszélni. – magyarázta Orsolya, aki nem mellesleg kétgyermekes anyuka. – A topolyai csoportomban több olyan gyermek is van, aki bár beszélni még nem tud, a dalokat, mondókákat felismeri, tudja és kéri - ki tudja fejezni szavak nélkül is, melyik játékot szeretné eljátszani. A foglalkozás alatt hangszereket is bevonunk az oktatásba. A gyerekek is kezükbe vehetik a csörgőket, kipróbálhatják a különböző hangszereket. Ennek köszönhetően a például tudják, hogy ha a csörgőt látják a kezemben, akkor éppen melyik dal vagy mondóka következik. Egyik anyuka mesélte, hogy a kislánya, aki éppen csak pár szót ismer, a karácsonyi vásárban meglátott egy olyan csörgőt, amit a foglalkozáson is használunk. Rámutatott, és azt mondta, néni, mert eszébe jutott, hogy ilyen csörgőm van nekem is, s hogy ezzel játszunk a foglalkozáson. Legközelebb már a saját kis hangszerével érkezett a Ringatóra.” Orsolya elmondta azt is, hogy bár sokszor úgy tűnhet, a gyermek nem figyel, minden kis idegszálával ott van, és legközelebb, mikor eljön a foglalkozásra, pontosan tudja mikor, mi következik. „Nagyon szeretem ezt csinálni, olyan családias az egész...” – tette hozzá.
Orsolya munkája mellett hosszú évek óta foglalkozik népdaloktatással és aktív tagja a kishegyesi Rizgetős táncegyüttesnek. Mikor arról kérdeztem, személyes véleménye szerint miért fontos, hogy a zene már egészen kicsi kortól része legyen egy kisgyermek életének, Orsolya elmosolyodott. „Én mindkét várandósságom végig énekeltem. Ha egy kismama a várandóssága alatt énekel a gyermekének, azzal már valami elindul. Az én gyerekeimnek a zene természetes. Igénylik is, szükségük van rá.” Pontosan ezért kismamákat is szeretettel várnak a foglalkozásra, hiszen ők is ringatnak már valakit az ölükben. Ilyen módon már a baba születése előtt beépíthetik mindennapjaikba az éneklést, s gyermekük jó eséllyel úgy érkezik meg a világra, hogy számára az énekszó vitathatatlanul része az életnek.
Nevezhetjük hiánypótló foglalkozásnak a Ringatót, hiszen míg talán pár generációval korábban természetes volt, hogy a dallam, a ritmus része a mindennapjainknak, mára azt tapasztaljuk, sok csecsemő úgy cseperedik kisgyermekké, hogy énekszót először csak valamilyen oktatási intézményben hall. A Ringató éppen ezen hivatott változtatni. Orsolya azt is megjegyezte, hogy bár az első alkalommal a gyermekek megilletődnek, hiszen új környezetbe kerülnek, új arcok közé, nem kell megijedni – a második foglalkozáson már oldottabb a légkör. Gyakran tapasztalja azt is, hogy a szülők nem mernek aktívan részt venni a foglalkozásban. „Sokan nem mernek énekelni. Pedig nem az a lényeg, hogy hogyan énekelünk, hanem az, hogy együtt énekelünk. A hangsúly azon van, hogy együtt csinálunk valamit a gyermekünkkel, ami nem csak jól eső, de hasznos is úgy a szülő, mint a gyermek számára.”
(Instagram: SohaTöbbéEgyedül)
