2024. november 22., péntek
ENNIVAL(L)Ó

Gyere el egy fagyira...!

Ételek és életek, amelyek közel állnak a szívünkhöz. A mindennapi életünk ízeihez, receptjeihez, illa(na)taihoz tartozik egy-egy (sors)történet. Ebben a rovatban a magaméit írom le, remélve, hogy ezekben a sztorikban az Olvasó is megtalálja majd (a) magá(é)t. Recept is lesz, lehet utánunk csinálni – sütni, főzni, enni: lenni.
A fagylaltozókat szeretem, viszont a fagyit nem. Túl „hűvös" dolog számomra. Közeleg viszont a nyár, enyhül a pandémia, indul a szezon, és az egyik gyakran feltett barátkozós kérdés az lesz: elmegyünk egy fagyira?
Elmegyek szívesen, de nem eszem. Én csak egy fajtát kedvelek, az extra krémes házi fagyit, ez a recept szintén családi örökség:

Házi fagyi – csokis és vaníliás
Hozzávalók: 10 tojás, 50 dkg cukor, 4 ek. liszt, 1 l tej, 3-4 tasak vaníliás cukor (tetszés szerint).
Elkészítése: A 10 tojás sárgáját kikeverjük 25 deka cukorral. Ebbe a keverékbe beletesszük a lisztet. Közben egy pici hideg tejet ráöntünk erre a masszára, majd a többi tejet felforraljuk, abba az egész masszát belefőzzük, és kézi habverővel folyamatosan keverjük. Amikor krémessé sűrűsödik, levesszük a tűzről. A kapott masszát kettéválasztjuk, a további különböző ízesítés miatt. Ezt követően a 10 tojásfehérjéből kemény habot verünk a maradék cukorral, majd finoman összekeverjük az előzőleg megfőzött massza mindkét részével. Egyikbe csokoládét olvasztunk, a másikba vaníliás cukrot szórunk, majd kiporciózva a hűtőbe tesszük a fagylaltunkat.
Váljék frissülésünkre!
Honnan az ízlés, miért van az, hogy ezt szeretem, amazt meg nem? (Sok)minden a génjeinkben, a sejtjeinkben rejlik, sejlik... Ez is örökség volna? Esetemben talán a fordított pszichológia szintjén: Tallósi (szül. Kocsis) Katalin nagyanyámnak cukrászdája volt, majd fagyit árult, az édesanyám, Móger (szül.Tallósi) Anna pedig évtizedekig dolgozott a zombori fagyigyárban. Magyarán annyi fagylaltot tettek-vettek, ettek, hogy én eltelítődtem vele.

Mindenesetre a hideg desszertek nem jönnek be, a házi fagyit is csak akkor fogyasztom, ha már kiolvad. A hideg nem jön be, semmilyen dologban.
A temperamentumomat is részben a Tallósi nagymamától örökölhettem. Viszonylag rövid, ötvenhárom évnyi életében nagy lángon „égett", annyit tevékenykedett ez alatt az idő alatt, amennyit nyugodtabb emberek egész életük során talán, ha egyáltalán...
Szóval volt ez a bizonyos cukrászda a hetvenes években. A Templom utcai (ma Nikola Tesla) házukban alakította ki. Úgy mesélik, a család minden tagja kivette részét a vállalkozás körüli teendőkből, a szüleim munka után még ledolgoztak legalább egy műszakot, sütöttek vagy a kiszolgálásnál segédkeztek. Jöttek-mentek az emberek, szerettek betérni „Kati nénihez", akivel jókat, nagyokat lehetett beszélgetni. Mindezeket megelőzően a nagyanyám egy szövetkezeti cukrászdában (fodrász és cukrászat egy helyen) tanulta ki a mesterséget, majd pedig miután a családi cukrászda gyakorlata nem jött be hosszú távon, akkor a mostani művelődési egyesület épületében nyitottak cukrászatot, végül pedig zombori fagyit árult Kati mama, megint csak a családi háznál. Abban a házban, amelyben most én élek, én „égek", ha nem is ekkora hőfokon, de...
Nyárra fel, irány fagyira a szeretett emberekkel! Annak ellenére, hogy ritkán fogyasztom, mindig szívesen látom a hozzám közelállókat meg a jó szándékkal érkező új ismerősöket egy-egy adag házi csokisra vagy vaníliásra. Én majd helyette például tésztát eszem!
A szezon másik nagy élménye volt számomra a tojásos galuska friss zöldsalátával. A minap ettem, és ha van olyan ember, aki nem tudja ennek a könnyű tavaszi kettősnek a receptjét, hát leírom, ahogy mi készítjük:

Tojásos galuska, zöldsalátával
Hozzávalók: 40 dkg liszt, 1 tk. só, 7 tojás, zöldsaláta (kiváló minőségben, minden mennyiségben!), cukor, víz, ecet.
Elkészítése: Jól megmossuk a salátát, megsózzuk, összekeverjük, vizet, ízlés szerint cukrot és ecetet teszünk rá. A galuskatésztához a lisztet, a sót és 2 tojást kanállal szaggatható állagúra kikeverjük. Vizet teszünk a tűzhelyre, és amikor felforr, szaporán beleszaggatjuk a tésztát, majd kifőzzük. A kifőtt galuskát serpenyőbe tesszük, és ráütjük a maradék 5 tojást. A tojásos galuskát és a zöldsalátát együtt tálaljuk.
Könnyed, nyárváró ebéd, könnyű desszert-szívmelengetés az élethez, mert velem együtt sok ember szintén nem hidegen szereti.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás