Amikor nyelvújításról beszélünk a magyar nyelvvel kapcsolatban, általában arra a mozgalomra gondolunk, amely a 18. század végén bontakozott ki néhány évtizedre, és sok új szóval gazdagította a nyelvünket. Mivel kétszáz évvel ezelőtt történt, letűnt folyamatként könyveljük el. Ez azonban nem teljesen igaz: a nyelvünk folyamatosan megújul, és ebben mi magunk is részt vehetünk, sőt részt is veszünk. A szólások és szóláshasonlatok csoportja például bővelkedik a frissen keletkezett, új elemekben, amelyekről már rovatunkban is szó esett. Hasonlóképp gazdag és termékeny az új igék köre is, ami nem meglepő, hiszen az igeképzők révén egyetlen alapszóból sok új elem jöhet létre, az igék tehát egyébként is mozgékony részei a nyelvünknek.
Akárcsak az új szólások és szóláshasonlatok zömével, az újonnan keletkezett igék egy részével is a diáknyelvben és a szlengben találkozhatunk, vagyis nem honosodtak meg a választékos vagy az irodalmi nyelvben. Ebből következik, hogy az internetről és bizonyos tévéműsorokból bőven tanulhatunk új szavakat. Trollkodik, comingoutol, lazáz, izmoz, pilláz, szexizik – néhány azok közül az igék közül, amelyekkel az utóbbi években ismerkedhettünk meg.
A troll és származékai (trollkodik, széttrollkod, trollkodás) akár divatszónak is tekinthetők, ugyanis a legkülönfélébb szövegkörnyezetekben bukkannak föl, és nem föltétlenül olyanokban, amelyekre a szleng jellemző. Zseniálisan trollkodta szét II. Erzsébet születésnapját a kis György herceg – olvashattuk a címét annak a szövegnek, amely arról szólt, a brit királynő dédunokája az összes fényképen grimaszolt, „elrontva” ezzel a rendezvényen készült fotókat. Valójában a trollkodással csak az esemény cukiságfaktorát emelte, azáltal, hogy cukiskodott, robbant a cukiságbomba. Az idegen eredetű új szavaknál maradva: úgy tűnik, egyre többen comingoutolnak: nemcsak akkor használatos ez a szó, amikor egy híresség a nyilvánosság előtt is vállalja homoszexualitását, hanem arra a közszereplőre is, aki ügynöki múltját fedi föl, vagy életének egy olyan mozzanatát osztja meg a nyilvánossággal, amelyet korábban szégyellt. (Voltaképpen kitálal.) A lazáz(ik) jelentése többnyire a lazul szóéval azonos: pihen, fesztelenül viselkedik, nyugalmas időszakot él stb. Aki izmoz(ik), az vagy szó szerint az izmait mutogatja, vagy (átvitt értelemben) törekszik valamire, erőltet valamit. Aki pedig izmozik (első jelentésében), az nagy valószínűséggel egyúttal szexizik is, azaz lenge öltözékben mutatkozik, vagy kihívóan viselkedik (általában vonzó küllemű hírességek fotóit jellemzik ezzel a szóval). A pillázik úgyszintén többjelentésű: pillog, csodálkozik, műszempillát használ. A pillázás tehát a szépségszalonok egyik tevékenysége, amit tudva érthetővé válik az egyik tehetségkutató tévéműsor zsűritagjának fölkiáltása: Keményen megpillázott ez a srác! – vallotta be, amikor észrevették, hogy versenyzője műszempillával látta el.
Szándékosan ragadtuk ki az újabb szavak (azon belül is az igék) közül azokat, amelyek a szleng képviselői, és emiatt sokan rosszallóan szemlélik őket, haszontalannak, fölöslegesnek, idegen eredetük miatt károsnak tartják. Nyilván nem részei az általános aktív szókincsnek, és nem a fennkölt stílust képviselik, egy fontos dologra azonban fölhívják a figyelmet: arra, hogy a magyar nyelv különösen alkalmas a játékosságra, a kreativitásra, és állandóan képes megújulni, ennek a folyamatnak pedig mindannyian felelős résztvevői vagyunk.
