Uram, mi a te hited?
Hiszel-e bennünk?
Hiszel-e abban az életben és abban a szabad akaratban, amellyel felruháztál minket?
Hiszel-e legfontosabb munkádban, teremtésed koronájában, az emberben?
Uram, milyen a te hited velünk, és milyen nélkülünk?
Van-e bűn és erény, kárhozat és megváltás nélkülünk?
Reménybe vagy reménytelenségbe bújsz-e, ha nagyon keresünk? Egyáltalán vagy-e, létezel-e nélkülünk?
Merre jársz, ha sehol sem keresünk?
Uram, mi lenne veled nélkülünk?
Egyedül maradnál, céltalan a végtelen ég csillagdíszes mezején, vagy másik sarat gyúrnál, és kezdenéd a teremtést lassan újra?
Uram, mi végből e magasztos játék?
Ülj végre mellénk, fogj egy poharat, és húzasd a füledbe a cigánnyal a legkedvesebb nótád.
Árpád-kori oroszlámosi kereszt -hasonmás (Léphaft Pál felvétele)
A teremtés úgyis megy tovább.
Uram, ne aggódj, az ember munkád ékköve.
Mennyköves fények között száguldva semmisíti meg önmagát.
