Sorozatunk eddig megjelent összeállításaiban igyekeztünk olyan vegyületekre, vegyületcsoportokra, jelenségekre ráirányítani a figyelmet, amelyek gyakran előfordulnak, és fontos szerepet töltenek be a mindennapjainkban. Több esetben olyan anyagokra esett a választásunk, amelyek, bármerre is nézünk, bármit is teszünk, szinte mindenütt ott vannak, körbevesznek bennünket, napi tevékenységeink során találkozunk velük, élvezzük fogyasztásukat, hatásukat. Ezúttal is ilyen vegyületről és vegyületcsoportról igyekszünk érdekesebbnél érdekesebb információkkal szolgálni, hiszen amellett, hogy a hatását és az ízét is szeretjük, a kávé elfogyasztása másfajta kellemes élményt nyújthat számunkra, hiszen kedves ismerőseink, barátaink, családtagjaink társaságában fogyasztjuk legszívesebben.
A koffein
A kávé, a tea vagy a kóla ismert hatóanyaga a koffein, amely a nikotinhoz hasonlóan élénkítő hatású, így a fogyasztása, még ha csak időlegesen is, csökkenti a fáradtságérzetet. Mivel a kakaóban is megtalálható a koffein, ezáltal az étcsokoládé szintén tartalmazza. Sokféle növény állít elő olyan anyagokat, amelyek már kis mennyiségben is erős hatással bírnak az azokat elfogyasztó élőlényekre, ezek az anyagok az alkaloidok. A koffein az alkaloidok közé tartozó, fehér színű, kristályos anyag, élénkítő hatása évszázadok, évezredek óta ismert.
A fiatalok körében elterjedt az energiaitalok fogyasztása, amit leginkább a fáradtságérzet csökkentése miatt alkalmaznak. Több összetevő alkotja, de kettőt kiemelhetünk közülük, a cukrot és a koffeint. Ez a két anyag energiát szolgáltat, emiatt növelheti a munkavégző képességet. A koffein emellett kihat a vérnyomásra is, növeli a pulzusszámot, ha túlzottan nagy mennyiségben fogyasztja valaki, akkor káros hatása is lehet, és bármennyire meglepőnek is tűnik ez az információ, létezik akkora mennyiség, amelynek elfogyasztása már akár halálos lehet. A káros mellékhatást nem okozó koffeindózis egyes adatok szerint maximum 400 milligramm körüli érték lehet egy átlagos, 70 kilogramm testsúlyú embernél.
A koffein függőséget okoz, ezért kell különösen odafigyelni, hogy a gyermekek, fiatalok mennyi kólát, valamint energiaitalt fogyasztanak.
A kávécserjék is eltérőek lehetnek (Fotó: Pixabay)
Az alkaloidok
Az alkaloidok növényi eredetű, nitrogéntartalmú szerves vegyületek, sok esetben gyűrűs szerkezetűek, erős fiziológiai hatás jellemzi őket. Egy növény több alkaloidot is tartalmazhat, ezért az adott növényben a legnagyobb mennyiségben előfordulót főalkaloidnak, a többit mellékalkaloidnak nevezzük. Leggyakrabban színtelen vegyületek, szabad állapotban vízben rosszul oldódnak, savakkal azonban jól oldódó, könnyen kristályosodó sókat alkotnak. A természetben is sóik alakjában találhatók meg.
Élettani hatásuk miatt befolyásolják az agy működését. Vannak közöttük gyógyszerként használt vegyületek, mivel fájdalomcsillapító hatásuk van, előfordul közöttük olyan is, amelyik élénkítő, serkentő hatású, ugyanakkor bódultságot is okozhatnak, mivel kihatnak a kedélyállapotra is. Ezek a vegyületek eufóriát, hallucinációt is előidézhetnek. Egyes alkaloidokat tartalmazó növényi részek és készítmények a mindennapi életben élvezeti cikkek, amelyek függőséget okoznak, és akár a kábítószer-szenvedély kialakulásához is vezethetnek. Valószínűleg mindenki életében jelen van a kávé vagy a tea, amelyek alkaloidokban gazdagok, a vizes kivonatukat fogyasztjuk.
A kávéfajták
Kétféle kávéval találkozhatnak a kávéfogyasztók, az arabica és a robusta az, amelyet termesztenek és forgalmaznak. A világ kávétermelésének mintegy háromnegyede arabica, annak ellenére, hogy ez a fajta cserje több odafigyelést igényel, nehezebb a termesztése, és kézzel szüretelik. A robusta kávénak magasabb a koffeintartalma, ám az íze fanyarabb, keserűbb, mint az arabicáé, az arabica fajtából készített kávé íze intenzívebb.
A pörkölés adja meg a kávé ízét (Fotó: Pixabay)
A kávécserjék összehasonlítása során szembetűnő különbség észlelhető abban, hogy milyen magasra nőnek, illetve mennyi idő után érnek. A robusta kávécserje 6–7 méter magasra nő, míg az arabica 2,5–4,5 méter magasra, a robusta cserje sokkal rövidebb idő után kezd el teremni, mint az arabica.
A kávé feldogozásában nagyon jelentős folyamat a pörkölés, ugyanis e folyamat alkalmával jön létre a zöld kávébabból a pörkölt kávé. A folyamat során a kávé illata és aromája nagymértékben változik, ami hozzájárul ahhoz, hogy milyen élvezeti értéke lesz a kávénak. Valójában a kávé ízvilága a pörkölésnek köszönhető, és nem a koffeintartalomnak. Az általunk erősebbnek érzett kávékat sötétebbre pörkölték.
Létezik koffeinmentes kávé is, ami abban különbözik a kávétól, hogy a koffein kivonása miatt nincs élénkítő hatása. Fizikai és kémiai módszert is alkalmaznak a koffein eltávolítására, az elsőnél kiáztatják, míg a kémiainál lekötik. Fontos, hogy a kávé élvezeti értéke ezután sem veszik el.
Az instant kávét 1938-ban állította elő a Nestlé cég, azaz akkor született meg a Nescafé. A készítés során a pörkölés után finomra őrölik a kávét, majd forró vízzel erős italt főznek, amit a lepárlókban sűrítenek, a masszából pedig a vízelvonás után megkapják az instant kávét.
A kávéval kapcsolatos érdekességek
1. 2009 óta szeptember 29-én ünnepeljük a kávé világnapját.
2. A kávécserje termése piros színű, a cseresznyéhez hasonló és ehető gyümölcs, amelynek a belsejében található a kávébab.
3. Pesten és Budán 1579-től török kávéfőzők, az úgynevezett kahvedzsik készítették az italt, az első magyarországi kávéház 1714-ben nyílt meg.
4. Az egyik legdrágább és legkülönlegesebb kávé az Indonéziában termelt kopi luwak (más néven cibet kávé). A kávé különlegességét az adja, hogy a cibetmacska ürülékéből válogatják ki a kávészemeket.
5. A magyar származású Francesco Illy (Illy Ferenc) találta fel a frissen pörkölt kávé illatát és aromáját megőrző vákuum-, azaz légmentes csomagolást.
A gőzölgő reggeli kávéval jól indul a nap (Fotó: Pixabay)
6. Nagyjából 140 liter víz kell egy pohár kávé elkészítéséhez szükséges kávébabok termeléséhez és feldolgozásához.
7. A világosabb pörkölésű kávék a magasabb koffeintartalmúak.
8. A 18. században komponálta Johann Sebastian Bach a Kávékantáta néven ismert darabot.
9. A világ legnagyobb kávétermelő országa Brazília.
10. A kávé a világ második legértékesebb forgalmazott árucikke.
11. Koreában és Japánban léteznek olyan kávézók, amelyekben a macskák társaságát lehet élvezni.
12. Évente 500 milliárd csésze kávét fogyaszt a világ. Ez naponta 1,37 milliárd csésze, amely 57 millió csésze óránként, 956 ezer csésze percenként és 16 ezer csésze másodpercenként.
Ahogyan azt a leírtakból láthatjuk, a kávé nagy népszerűségnek örvend világszerte, mindenki kiválaszthatja a számára leginkább megfelelő vagy az általa leginkább kedvelt fajtát. A kávé elfogyasztása talán mindenkinek biztosít egy kis időt saját magára, hogy az italt élvezve nyugodtan átgondolja a napját, a feladatait vagy bármit, ami foglalkoztatja, ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy szakítsunk arra is időt, hogy egy kávézás ürügyén a rohanó világban is találkozzunk ismerőseinkkel, barátainkkal, családtagjainkkal, és egy jó hangulatú beszélgetést folytassunk. Jó kávézást mindenkinek!
Nyitókép: Pexels
