Ki izolálta először a C-vitamint? Ki alkotta meg a világ legelső, memóriával ellátott számítógépét? Ki találta fel a golyóstollat? Kinek a nevéhez fűződik a dinamó feltalálása? És a szódavíz ipari előállítása? És a hologram felfedezése? És a biztonságos gyufa megalkotása? És a tű nélküli oltókészülék létrehozása? Csupa izgalmas kérdés, amelyekre talán nemcsak diákként, hanem felnőttként sem tudjuk a választ, ha csak nem vagyunk elkötelezett rajongói a tudománynak, ezen belül is elsősorban a magyar tudománynak és a hozzá kapcsolódó felfedezéseknek. A felsorolt kérdésekre adott válaszok kiváló bizonyítékul szolgálnak arra, mennyi mindent köszönhetünk azoknak a magyar feltalálóknak, akik kiváló ötleteikkel, töretlen kitartásukkal és odaadó munkájukkal generációk életét változtatták meg.
A magyar feltalálók napjáról annak ellenére is méltatlanul keveset beszélünk, hogy nekünk, magyaroknak rendkívül fontos szellemi örökséget hordoz magában, hiszen ráirányítja a figyelmet azokra a feltalálókra, akik találmányaikkal generációk életét változtatták meg. Előttük (is) tisztelgünk június 13-án, amikor a magyar feltalálók napját ünnepeljük. A különleges nap alkalmából ezúttal néhány olyan tudós életét és munkásságát mutatjuk be röviden, akiknek a neve ismerősen csenghet valamennyiünk számára, munkásságuk jelentősége pedig apropóul szolgálhat arra, hogy néhány gondolat erejéig megemlékezzünk róluk – nemcsak a feltalálók napján, hanem a mindennapok során is.
Bíró László József
Bíró László József 1899-ben született Budapesten, ő a golyóstoll feltalálója. Felfedezését megelőzően is adtak már ki szabadalmat golyóstollra, ám az ő találmánya azért volt mérföldkő, mert a csövecske végén forgó golyónak köszönhetően egyenletesen tudta adagolni a tintát. A Bíró-féle golyóstollak először a brit királyi légierő számára készültek, mert az írószerszám sem a légnyomásra, sem a repülési magasság változására nem volt érzékeny.
Irinyi János
Irinyi János 1817-ben született, és nevéről leginkább a gyufa jut eszünkbe, ő a zajtalanul gyúló foszforos gyufa feltalálója. Munkássága emellett rendkívül fontos a kémia újszerű szemléletének terjesztésében is.
Az általa készített gyufákat megelőzően alkalmazott gyufák hang és láng kíséretében lobbantak fel, szétfröccsenve gyakran tüzet és égési sebeket okoztak. Irinyi újítása abban állt, hogy a gyufa fejében lévő fehérfoszfort nem kálium-kloráttal, hanem ólom-oxiddal keverte. Így jutott el a ma is használatos biztonságos gyufa őséhez, amely meggyulladása során nem robbant, illetve zajtalan volt. Mivel akkor még nem volt Magyarországon szabadalmi törvény, osztrák szabadalmat pedig nem akart magának, találmányát eladta, a kapott összegből pedig külföldön folytatta tanulmányait.
Jedlik Ányos
Jedlik Ányos 1800-ban született. Pályája kezdetén Győrben tanított, később Pozsonyba került, majd Pesten tanított, ahol számos kísérletet is végzett, például a Bunsen-elem javításán dolgozott, egyenáramú forgógépet fejlesztett, amellyel meghajtotta optikai rácsosztó gépét, rácsokat állított elő. Neve leginkább a dinamó felfedezéséről ismeretes. Kísérletei során rájött arra, hogy a galvánelemek hiába adnak áramot, előállításuk sok időt igényel, ráadásul költséges is. Emiatt sokat foglalkozott egy újfajta áramfejlesztő, az acélmágneses egyenáramú generátor tökéletesítésével. A kiindulópont az indukció törvénye volt, amit 1831-ben Faraday fedezett fel. Azt talán kevesen tudják, hogy a nevéhez fűződik a szódavíz is. 1826-ban szerkesztette meg „apparatus acidularis” nevű berendezését, amellyel mesterséges szénsavas víz volt előállítható. Az apparátust magyarul „savanyúvízi készület”-nek nevezte el, és ennek alapján létesült az első szikvízüzem is.
Rubik Ernő
Rubik Ernő az egyik legismertebb magyar találmány, a bűvös kocka, azaz a Rubik-kocka megálmodója 1944-ben született Budapesten. Építészmérnökként végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, majd az Iparművészeti Főiskolán szobrászatot és belső építészetet tanult. Legismertebb találmányának szabadalmát Térbeli logikai játék címen jelentette be. Nevéhez több egyéb játék megalkotása is fűződik, mint például a kígyó, vagy a bűvös négyzetek, ám ezek népszerűsége nem érte el, sőt meg sem közelítette a bűvös kockáét, amelynek sikerét az is alátámasztja, hogy világszerte számtalan versenyt szerveznek, amelyek során a versenyzők azt bizonyítják, milyen gyorsan tudják kirakni a bűvös kockát, akár bekötött szemmel is.
A találmány érdekessége, hogy Rubik Ernő eredetileg a térbeli mozgások szemléltetésére szolgáló eszköznek szánta, később derült ki, hogy mennyire szórakoztató, ezért akár játékként is könnyen értékesíthető.
Richter Gedeon
Richter Gedeon 1872-ben született Ecséden. Középiskolai tanulmányait Gyöngyösön végezte, majd Budapesten szerzett gyógyszerész oklevelet. Tudását külföldön tökéletesítette, ahol a nagyipari gyógyszergyártás elméleti és gyakorlati módszereit tanulmányozta. Ebben az időszakban figyelt fel a hormonkutatásra, valamint az organo- és kemoterápiás gyógyszerekre.
Több szempontból is úttörőnek számított a munkássága, hiszen gyorsan felismerte, hogy a nagyüzemi gyógyszergyártásnak van jövője, ezenkívül az organoterápiás gyógyszerek előállítása is újdonságnak számított, mivel a külföldi gyárak növényi kivonatokból gyártották készítményeiket.
Az általa előállított készítmények iránt annyira megnőtt a kereslet, hogy az addigi üzeme nem tudta kielégíteni az igényeket, így felépítette az első korszerű gyógyszergyárat Magyarországon. Nevéhez fűződik például a kálcium-acetilszalicilát előállítása, amely Kalmopyrin néven vált ismert gyógyszerré Magyarországon, valamint az is, hogy a háborús körülmények között a lakosság számára olyan készítményt hozott létre, amelyik a sörgyártás melléktermékeként keletkező sörélesztőt tápszerként hasznosította.
Puskás Tivadar
Puskás Tivadar 1844-ben született Pesten, tanulmányait Bécsben és a Műegyetemen folytatta, ám anyagi nehézségek miatt abba kellett hagynia őket. Később Londonba költözött, ahol egy vasútépítő cég alkalmazottjaként dolgozott. Több dologgal foglalkozott, útja Amerikába vezetett, ahol a Colorado mentén földeket vásárolt és aranybányát nyitott. Az általa vizsgálatra beadott ércdarabról kiderült, hogy aranyban gazdag. Ezután rövid időre visszatért Európába, Londonban és Brüsszelben távíróhálózat-építési vállalkozásba kezdett, elképzelése szerint olyan távíróközpontot hozott volna létre, amely a vonalakat nemcsak a távírdával, hanem egymással is összekötötte volna, ám ezt az üzletemberek túl drágának tartották. Ebben az időszakban mutatta be Alexander Graham Bell a philadelphiai világkiállításon az új találmányát, a telefont, aminek a hatására Puskás Tivadarban felmerült annak gondolata, hogy inkább telefonközpontot kellene létrehozni. Mivel anyagi lehetőségei újra korlátot szabtak elképzeléseinek, ezért felkereste Thomas Alva Edisont, akivel azután együtt dolgozott a telefonközpont tervén. 1877-ben már működésbe lépett a világ első központja Bostonban, amelyről 20 km-es távra lehetett telefonálni. 1879 nyarán a budapesti távbeszélő építésére keresett befektetőket, ám nem járt sikerrel, ezért saját költségein kezdték meg az építését. A budapesti telefonközpont 1881. május 1-jén nyílt meg, és az induláskor 25 előfizetője volt.
Fontos megemlíteni azt is, hogy London elektromos világításán, valamint a madridi távbeszélő hálózat tervein is dolgozott. Későbbi találmányai közül a telefonhírmondó volt a legérdekesebb, ami azon alapult, hogy egy beszélő hangját megsokszorozva, tetszés szerinti hallgatókészülék között osztja szét. Hamarosan létrejött a műsorközlő stúdió, majd a budapesti hálózat is, amely független volt a már meglévő telefonvonalaktól és készülékektől. Így jelent meg először a világon hangközlő újság, ami a rádió közvetlen elődjének is számít.
Szent-Györgyi Albert
Szent-Györgyi Albert 1893-ban született Budapesten. Neve mindenki számára a C-vitamin, azaz az aszkorbinsav felfedezésével forrt össze, amit ő hexuronsavnak nevezett. Szegedre hazatérve olyan növényi forrást keresett, amelyből nagyobb mennyiségben lehet kivonni hexuronsavat, így jutott el a paradicsompaprikáig, ami kiváló forrásnak bizonyult. Munkáját és felfedezését 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.
Számos más kutatási eredménye is rendkívül fontos, ezek közül egyik az, hogy felfedezte az aktin nevű fehérjét, és kimutatta, hogy a miozinnal együtt érik el az izom összehúzódását, az ehhez szükséges energiát pedig az adenozin-trifoszfát (ATP) biztosítja.
Munkásságának jelentőségét jól mutatja egyebek mellett az is, hogy a magyar feltalálók napját is azért ünnepeljük éppen június 13-án, mert egykor Szent-Györgyi Albert ezen a napon jegyeztette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását.
