Ki izolálta először a C-vitamint? Ki alkotta meg a világ legelső, memóriával rendelkező számítógépét? Ki találta fel a golyóstollat? Kinek a nevéhez fűződik a dinamó feltalálása? És a szódavíz ipari előállítása? És a hologram felfedezése? És a biztonságos gyufa megalkotása? És a tű nélküli oltókészülék létrehozása? Csupa izgalmas kérdés, amelyekre talán nemcsak diákként, hanem felnőttként sem tudjuk a választ, hacsak nem vagyunk elkötelezett rajongói a tudománynak, ezen belül is elsősorban a magyar tudománynak és az ahhoz kapcsolódó felfedezéseknek, illetve nem vagyunk megrögzött rejtvényfejtők, akiknek nap mint nap szembesülniük kell hasonló kérdésekkel. A felsorolt kérdésekre adott válaszok kiváló bizonyítékul szolgálnak arra, mennyi mindent köszönhetünk azoknak a magyar feltalálóknak, akik kiváló ötleteikkel, töretlen kitartásukkal és odaadó munkájukkal generációk életét változtatták meg.
Előttük is tisztelegtünk június 13-án, amikor a magyar feltalálók napját ünnepeltük. Összeállításunk előző részében már röviden bemutattuk néhány olyan tudós életét és munkásságát, akiknek a neve ismerősen csenghet valamennyiünk számára. Azért tartottuk ezt kiemelten fontosnak, mert úgy véljük, a mindennapok során valamennyien hajlamosak vagyunk arra, hogy megfeledkezzünk a szellemi örökségünk alapjait képező értékeinkről, amelyeknek háttérbe szorulása ellen minden kétséget kizáróan harcolnunk kell, kinek-kinek a saját eszközeivel. Ennek jegyében folytassuk utazásunkat a felfedezések világában, és csodálkozzunk rá együtt arra, hogy milyen nagyszerű magyar találmányok születtek a múltban!
Gábor Dénes
Gábor Dénes 1900-ban született Budapesten.Egyetemi tanulmányait előbb Budapesten, majd Berlinben folytatta, az előbbin gépészmérnöknek, az utóbbin villamosmérnöknek tanult. Az első munkahelye Németországban egy olyan kutatóintézet volt, ahol a magasfeszültségű távvezetékek tervezésével foglalkoztak. Kutatásai során részt vett az elektronmikroszkópok és a televíziós képcsövek fejlesztésében.Később Angliába költözött, és az ottani fő kutatási területét is az elektronoptika adta. Elkezdte kutatni a híradástechnikai információelméletet is. Számunkra azonban leginkább a holográfia feltalálásához fűződik a neve, amihez elektronoptikai kutatásai jelentősen hozzájárultak. Munkásságát 1971-ben Nobel-díjjal ismerték el.
Eötvös Loránd
Eötvös Loránd 1848-ban született Budán. Középiskolai tanulmányait Pesten végezte, majd jogot tanult, ám csakhamar rájött arra, hogy a természettudományok érdeklik igazán. Heidelbergben folytatta tanulmányait, Kirchhoff, Bunsen és Helmholtz tanítványa volt, fizikát, matematikát és kémiát tanult. Elméleti munkássága jelentős, a fizika fejlődése szempontjából igen meghatározó volt. Behatóan foglalkozott a kapilláris jelenségekkel, a mágnesességgel és a gravitációval. Kísérletei alapján megállapította, hogy összefüggés van a folyadékok felületi feszültsége és molekulatömege között.
Eötvös Loránd nevéhez több műszer kialakítása, megszerkesztése fűződik, ilyenek az Eötvös-féle torziós inga és a mágneses transzlatométer, ugyanakkor róla nevezték el az Eötvös-effektust is, ami a Földön mozgó testek súlyára vonatkozik. A kőzeteken végzett mérések mellett a régi téglákat és cserépedényeket is vizsgálta, elsősorban a készítésük idejéről igyekezett információt, adatot szerezni.
Goldmark Péter Károly
Goldmark Péter Károly 1906-ban született Budapesten. A televíziózás fokozottan érdekelte. tizennégy éves volt, amikor Budapestről Bécsbe költözött a családja. Már húszévesen sikerült egy jelentős találmányt létrehoznia, mivel egy néhány centis képernyőn mozgóképet tudott előállítani. Goldmark a televízió tökéletesítésén dolgozott Amerikában, Magyarországon viszont abban az időben még a rádió jelentette az igazi élményt, amihez a Magyar Rádió elindulása jelentősen hozzájárult. Felfedezései, munkássága a II. világháború ideje alatt is meghatározóak voltak, ugyanis kidolgozta azt a technikát, amelynek segítségével a szövetségesek meg tudták zavarni a német radarokat. A későbbiekben megalkotta a mikrobarázdás lemezjátszót és kialakította a képmagnó alapjait is.A NASA megkeresésére fejlesztette ki azt a módszert, amely alapján a Földön is megtekinthetővé vált az Apollo–11 legénységének a Holdra lépése, vagyis az a pillanat, amikor Neil Armstrong kitűzte a zászlót a Holdon.
Mihály Dénes
Mihály Dénes Gödöllőn született 1894-ben. Kezdetben a motorok kötötték le a figyelmét, szerkezetük és működésük érdekelte leginkább. Ennek hatására már tizenhat évesen könyvet írt az autókról, második könyve pedig a motorkerékpárokról szólt. Két jelentős találmány a Telehor nevű szerkezet, valamint a Projectophon. Az első szerkezettel már több kilométerre tudtak állóképeket közvetíteni, míg a másodikkal a hangosfilm elterjedéséhez járult hozzá. Mihály Dénes munkáját dicséri az is, hogy megoldotta a kép és a hang szinkronját, tökéletesítette a hangrögzítést, és a hangminőség javításán is sokat dolgozott.
Kiemelhetjük, hogy az ő irányításával került sor 1936-ban az első zárt láncú televíziós közvetítésre a Gellért Szállóban. Akkor ugyanis már körülbelül 30 méteres távolságra közvetítettek televíziós képet.
Neumann János
Neumann János 1903-ban született Budapesten, ahol középiskolai és egyetemi tanulmányait is folytatta. Édesapja kérésére beiratkozott a berlini egyetemre is, később pedig a zürichin is tanult. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy Zürichben vegyészmérnöki diplomát szerzett, Budapesten pedig matematikából szerzett doktorátust. Miután ösztöndíjasként Göttingenbe került,egyre inkább az alkalmazott matematikai problémák, a ballisztikai és a hidrodinamikai kérdések felé fordult. Neve azonban a legtöbbünk számára a számítógépekkel forrt össze. Legismertebb munkája az USA-hoz, vagyis a Pennsylvaniai Egyetemhez köti, ugyanis az ott végzett munkájával fontos és jelentős szerepe volt az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megépítésében.
Selye János
Selye János 1907-ben született Bécsben, azután pedig Komáromban tanult és nevelkedett. A család később Prágába költözött, az ottani egyetemen szerzett orvosi és vegyészi diplomát.Az Egyesült Államokban a Johns Hopkins Egyetemhez, Kanadában a McGill Egyetemhez, valamint a Montreali Egyetemhez kötötték a kutatásai. Tudományos publikációt Hans Selye néven írta.Érdeklődése és kutatása elsősorban arra irányult, hogy megállapítsa, nyomon kövesse, milyen környezeti és egyéb hatások érnek bennünket, valamint azt is, hogy szervezetünk milyen módon reagál ezekre a hatásokra. A kiindulópont a belső elválasztású mirigyek működési mechanizmusa volt.Az ezzel kapcsolatos tanulmánya a szakirodalom egyik sokszor idézett publikációjává vált.
Ennek eredményeként vezették be a stressz fogalmát az élettanba, így ez a fogalom Selye János nevéhez fűződik, ahogyan az a megállapítás is, miszerint a stressz önmagában nem káros, csupán akkor lesz az, ha krónikussá válik.
Telkes Mária
Telkes Mária 1900-ban született Budapesten. Egyetemi tanulmányait is ott folytatta,
matematika–fizika szakon végzett, majd asszisztensként dolgozott, és doktori fokozatot is szerzett. Később nagybátyja invitálására az USA-ba költözött. Előbb Clevelandben, később Bostonban végezte kutatásait. A Bostonban végzett kutatásai során a napenergia felhasználási területeit vizsgálta, nevéhez fűződik annak felfedezése, hogyan tárolható kémiai eljárással a napenergia. A napenergiával kapcsolatos szabadalmai közül a legismertebb, legsikeresebb az amerikai hadsereg számára kifejlesztett, napenergiával működő tengervíz-sótalanító berendezés volt. A készülék azoknak a pilótáknak volt nagyon fontos, akik túlélték a tengerbe zuhanást, mert így ivóvízhez jutottak. A berendezés napenergiával működött, és naponta egy liter víz lepárlását tudta elvégezni. A második világháborúban a pilóták felszereléséhez ez a berendezés is hozzátartozott.
Wigner Jenő
Wigner Jenő 1902-ben született Budapesten, ahol egyetemi tanulmányait is megkezdte, később pedig Berlinben folytatta, ahol megismerkedett Albert Einsteinnel, Max Planckkal, illetve Max von Lauéval, ugyanakkor ott találkozott Szilárd Leóval is. Élete során Szilárd Leóhoz és Neumann Jánoshoz is szoros barátság fűzte. Kutatásai az atomokhoz, az atommagokhoz köthetők, egyik feladata az volt, állapítsa meg, hogy az atomok miért tartózkodnak szívesebben a kristályok szimmetriasíkjaiban, illetve szimmetriapontjaiban. Wignert 1942-ben a Chicagói Egyetemen egy kutatócsoport vezetőjévé nevezték ki, az ő feladatuk volt az első atomreaktor megtervezése és megépítése. Még abban az évben sikerült is beindítaniuk az önfenntartó láncreakciót. Később Wigner Jenő a világ első reaktormérnökeként nagy teljesítményű reaktorokat tervezett.Munkásságát Nobel-díjjal ismerték el, amelyet 1963-ban kapott meg az atommag és az elemi részecskék elméletéhez való hozzájárulásáért.
Winkler Lajos
Winkler Lajos 1863-ban született Aradon. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol gyógyszerészoklevelet szerzett. Ezután az óbecsei születésű Than Károly mellett dolgozott gyakornokként, majd tanársegédként. Winkler Lajos neve ismerősen cseng a kémiában, különösen az analitikai kémia terén alkotott kiemelkedőt, hiszen számos módszer megalkotója. Magyarországon is sokat foglalkoztak a vízelemzéssel, amely így fontos területévé vált az analitikai kémiai módszerek fejlesztésének. 1888-as doktori értekezésében írta le Winkler a vízben feloldott oxigén meghatározására szolgáló módszerét, a Winkler-féle jodometriás meghatározást. Ez a módszer a későbbiekben több eljárás kialakításánál is alapul szolgált.
Az analitikai kémiában betöltött úttörő szerepe mellett Winkler Lajos tekinthető a magyar gyógyszerészeti kémia megalapítójának is. Jelentős szerepe volt a gyógyszerkönyvek kémiai részeinek kidolgozásában, így például a Magyar Gyógyszerkönyv 3. és 4. kiadásának kémiai részét is ő dolgozta ki.
