Az utóbbi időben mind több és több hír és beszámoló hallható arról, hogy újra divatba jött a társasjátékok játszása, nemcsak családi körben, a gyerekekkel, hanem a felnőttek körében is. Nem egy vajdasági településen alakultak társasjátékklubok, ahol heti rendszerességgel találkoznak, és játsszák a kedvenc társasjátékaikat kicsik és nagyok egyaránt. Vannak régi és újabb társasjátékok, akadnak olyan családok, amelyek gyűjtik ezeket, és gyakran töltik idejüket játékkal.
Nemhiába maradt fenn a latin mondás, miszerint az ember játszó, játékra kész, vagyis „homo ludens”. Ha a társasjátékok szerepéről és fontosságáról akarunk szólni, ki kell emelni azt a tényt, hogy bármelyik társasjátékról is legyen szó, még a legegyszerűbb Ember, ne mérgelődj! esetében is, rengeteg dolgot lehet elsajátítani és fejleszteni rajtuk keresztül. Ha gyerekekről van szó, tudjuk, hogy esetükben a játék alapvető tanulási forma, sőt a felnőttekre is jótékony hatással van. Nemcsak a tudás, a gondolkodás, a problémamegoldás fejleszthető, hanem készségeket, attitűdöket, kommunikációs és konfliktusmegoldó viselkedési formákat is magáévá tehet a gyerek, persze, ha megfelelő modellt nyújt neki a felnőtt, aki bevezeti a játék rejtelmeibe, vagyis a szabályokba, ami a társasjáték alapja. Tudnunk kell azt is, hogy minél többféle játékot ismer meg egy gyermek, minél több játékhelyzetben próbálja ki magát, a későbbiekben annál könnyebben tudja majd kezelni a különböző helyzeteket és problémákat. Amikor közösségben játszik valaki, egyszerre kell figyelni magára a játékra és egymásra. Fejlődhet az egészséges versenyszellem, az empátia, vagyis az együttérzés, a beleélés képessége, a kompromisszumkészség, a koncentráció. Fejlődik náluk – ami az életben nagyon fontos – a kudarctűrés, hisz a játékban, akárcsak az életben, nem történik mindig minden úgy, ahogyan ő szeretné, és megtanulja azt is, hogy ha nem is alakulnak mindig tökéletesen a dolgok, a hiszti és a harag nem jó válaszreakció, hanem inkább az újrakezdés. Játék közben tanuljuk meg, hogyan kell a győzelmet kezelni, és azt is, hogy néha a siker érdekében együtt kell működni, csapajátékosnak kell lenni, és kockáztatni. A gyermek megtanulja követni a szabályokat, amire az életben és később a munka világában igencsak szükség van, mert a dolgok sokszor keretrendszerben működnek, és nem lehet megkérdőjelezni a szabályok létjogosultságát. Ha pedig a család tagjai játszanak együtt, ez minőségi együtt töltött idő, amikor egymásra figyelnek, kicsik a nagyokra, nagyok a kicsikre, és közben jól szórakoznak.
Mivel a játék alapvető tanulási formának számít, amikor csak lehet, tudatosan ki kell használni ezt az igencsak hatalmas erővel és hatással bíró eszközt. Mint ahogyan ezt kihasználta Polgár Judit világhírű magyar sakkmester, amikor megalkotta a több mint ezeréves játékon, a sakkon alapuló képességfejlesztő oktatási programját, a Sakkpalotát, amelyből Vajdaságban a 2013-ban megtartott közoktatási konferencián kaptunk ízelítőt az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesületének jóvoltából, az ősszel pedig a Magyar Nemzeti Tanács továbbképzésén közelebbről megismerkedhettek a módszerrel az érdeklődő tanítók, és vannak, akik már alkalmazzák is a munkájukban. De lássuk, mit is fejleszt a sakk, amely egyben játék, sport, szórakozás és művészet, amelyet terápiaként alkalmaznak, valamint személyiség- és képességfejlesztő módszerként.
A sakk a gyerekek, valamint a felnőttek számára játékos rejtvény, megtanít küzdeni, veszíteni és nyerni, feldolgozni a kudarcot. Tevékenység, amely a szellemet és jellemet is fejleszti, és ahogyan Duró Zsuzsa A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata című munkájában megfogalmazta, „a szellemi sport jó hatással van azokra a képességekre, amelyek a sikeres iskolai teljesítményekhez szükségesek”. Felteszi azt a kérdést is, hogy mire nevel a sakk. „Becsületességre, a következmények vállalására, önuralomra, helyzetértékelésre, gyors megítélésre és döntésre, felelősségérzetre, versenyszellemre, a versenytárs tiszteletére, kitartásra, önbizalomra, a kudarcok elviselésére, lényeglátásra, barátságra, rendszeres és pontos munkavégzésre, fegyelmezett viselkedésre, a szabályok, normák és törvények tiszteletben tartására.”
Ha fejlesztő hatását vizsgáljuk, szintén hosszan sorolhatóak a fontosnál fontosabb részképességek és képességek. Egyebek között: a gondolkodást, az analizáló és szintetizáló képességet, az elvont (absztrakt) és logikus gondolkodást, a kombinatív képességet, az összefüggések felismerésének képességét, a több megoldást nyújtó, divergens gondolkodást, a kreativitást, elvonatkoztatási és általánosítási képességet, az emlékezőtehetséget, az összpontosítás képességét, a figyelmet, pontosabban a megosztott figyelem képességét, a produktív képzeletet. Ott van még az igencsak fontos problémaérzékenység is, valamint a módszeres, hatékony gondolkodás és a tanulási képesség.
A személyiség, a jellem csiszolásában is igen hatékony. Megtanít arra, hogy az ellenfelet nem szabad lebecsülni, hogy a harcot nem szabad az első nehézség, sikertelenség esetén feladni, hogy ha kudarc ér bennünket, a problémamegoldást újra kell kezdeni. Azt is tanítja, hogy a vereség az élet része, és el kell viselni. Hogy az életben ki lehet jutni a kritikus és nehéz helyzetekből is, és nemcsak egy megoldás van egy-egy problémára, hanem számos lehetőség van még. És ami az utóbbi években mind nehezebb és nehezebb a felnövekvő generációk számára: annak elfogadása, hogy a szabályokat kötelező módon be kell tartani. Fejleszti a gyermek szókincsét, hisz ismerni kell a bábukat, a nevüket, hogyan mozoghatnak, léphetnek és üthetnek a sakktáblán. Fejlődik a térlátás, a kéz és szem koordinációja, valamint a síkban való tájékozódás.
A sakkot agytornának is tartják, hisz ezzel a játékkal fejleszthetőek és karbantarthatóak a mentális képességek, amit időskorban végzett kutatások is bizonyítanak.
Ne feledjük, hogy játszani kell, játszani jó, játszani hasznos!
Források:
A sakk hatása az agyra. https://www.okosjatek.hu/jatekos_cikkek_2/a-sakk-hatasa-az-agyra
Duró Zsuzsa: A sakk képességfejlesztő hatásának vizsgálata. Új Pedagógiai Szemle, https://epa.oszk.hu/00000/00035/00116/2007-09-ta-Duro-Sakk.html
