Hogy miért kellene vagy miért érdemes napjainkban megnézni a Fábri Zoltán rendezésében készült A Pál utcai fiúk című filmet? És hogy a ma embere hogyan táplálkozhat és mit meríthet ebből a több mint 50 évvel ezelőtt készült filmből? Erre igyekszem választ adni most, hogy felnőtt fejjel megnéztem A Pál utcai fiúk filmváltozatát. A számos díjat és elismerést begyűjtött, etalonnak számító film olyan fontos kérdéseket boncolgat, mint a közösségben való működés, a kirekesztés, a beilleszkedés, ugyanakkor szól a barátságról, a hűségről, valamint megmutatja a felnőttek és a gyerekek világa közötti különbséget. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról árulkodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szó, amelyek bárhol, bármikor, bárkivel megtörténhettek volna.
A Pál utcai fiúk című regény a 19. század végén, 1889 tavaszán játszódik. Az író tíz napba sűríti az eseményeket, ez idő alatt a két gyereksereg megvívja harcát a játszóhelyért. A könyv nem csak egy ifjúsági regény, a gyerekek nem csak egyszerű kamaszok, a grund pedig nem csak egy üres telket jelent, ezek mind jelképpé válnak. A főszereplő, Nemecsek Ernő, egy meg nem értett, hazájáért felelősséget vállaló, hősies, önfeláldozó és bátor kis ember. A grund pedig nemcsak egy egyszerű játszótér, hanem az igazságért folyó harcot is jelképezi. Nemecsek a hőse az egész történetnek, akit fizikailag és lelkileg is bántalmaznak, mégsem adja fel soha. Ugyanezeknek az élethelyzeteknek vagyunk tanúi napjainkban is. Az emberi természet mit sem változott. Mindig vannak körülöttünk olyanok, akiket igaz barátainknak tekinthetünk, olyanok is, akik irányába teljesen semlegesek vagyunk, és emberi természetünkből fakadóan olyanok is, akiket valamiért nehezebben viselünk el. Ezt látjuk az iskolákban, a munkahelyeken és minden közösségben.
Anélkül, hogy a regény elolvasásának hasznosságát kérdésessé tenném, érdemes lenne a kiskamasz gyerekekkel a filmváltozatot is megismertetni. Tíz-tizenkét éves gyerekek közösségében is megtörténhetnek hasonló esetek. Ha nem is ennyire élesek a harcok a saját korosztályukban, biztosan vannak közöttük vezetőnek számító személyek, könnyen befolyásolhatóak és minden helyzetben hűséges társak. A film megmutatja a fizikai és a lelki bántalmazás következményeit, valamint azt is, hogyan segíthetünk társunknak, ha gúnyolják vagy bántják. Rámutat az igaz barátság lényegére, és arra is, hogy képesek vagyunk változtatni a sorsunkon, ha akarunk. A közösségben való működést, érvényesülést is láthatja a filmnéző, és Nemecsek Ernő karakterén keresztül az igazság vállalása és a hősiesség is megérinti őket. A film végén nemcsak elsírjuk magunkat, hanem egy olyan érzés is megszületik bennünk, hogy a jóságnak és a becsületnek helye van a világban.
