Két szó jelentését igyekszem az alábbiakban megvilágítani, ezek a remél és a -szerte. Nem kötődnek egymáshoz, csupán azért kerültek ugyanabba a témakörbe, mert tapasztalatom szerint mostanában váltak gyakorivá a médiumokban új, illetve megtévesztő jelentésben. S mert nem tűnik úgy, hogy ez a változás a „javukra válik”, tehát inkább zavarja, homályossá teszi a mondanivalót, ezáltal a megértést, érdemes részletesebben is foglalkozni velük.
Rádióműsorokban szinte következetesen azt hallom (de leírva is olvastam már többször), hogy a sikert elért sportoló „nem is remélte” a győzelmet; a kitüntetett alkotó úgyszintén „nem remélte” az elismerést. És garmadával sorolhatnánk a „nem remélős” példákat. Elképzelhető, hogy az utóbbi díjazott valóban nem gondolkodott azon, hogy valaha esetleg plakettel és oklevéllel fejezi ki iránta a közösség a megbecsülését, a sportoló esetében viszont nehezen érthető az ilyen viszonyulás. Hiszen ha nem a győzelemben vagy legalább a jó helyezésben reménykedne, akkor rajthoz sem állna, legföljebb szabadidős testmozgást végezne egészsége érdekében. Az ő munkáját és tehetségét a helyezésekben mérik. A célja nem lehet más, mint győzni, de legalább remélni a győzelmet.
Azt, hogy ezekben a kijelentésekben miért nem utoljára hal meg a remény, hanem túl korán, mindenekelőtt a szó jelentését kell ismernünk, s e célból szokásosan a szótárhoz fordulunk, amely így ír a remél igéről: 1. Bízik benne, hogy a vágya bekövetkezik, a kívánsága teljesül. 2. Szerencsés kimenetelt vár el egy bizonytalan kimenetelű eseménnyel kapcsolatban; folyamat kedvező alakulását, bekövetkezését bizonyosra veszi, és elvárja, hogy úgy legyen. 3. Meg van győződve róla, hogy egy esemény bekövetkezik; egy lehetséges eredményt feltételez és hisz benne. 4. Bízik a jövőben; nem veszti el a hitét, hogy az elkövetkező időben is jól megy majd a sora, az elképzelései szerint alakul az élete.
A remél szónak bármelyik jelentését is vesszük szemügyre, valamiféle derűlátást olvashatunk ki belőle, azt, hogy az érintett bízik a sikerben, hasznosban, jóban, számára kedvező eredményben. Hacsak nem teljesen kiábrándult, csalódott már, mint Csokonai, amikor reményvesztetten megszidja a reményt: Főldiekkel játszó / Égi tűnemény, / Istenségnek látszó / Csalfa, vak Remény! / Kit teremt magának / A boldogtalan, / S mint védangyalának, / Bókol úntalan. / Síma száddal mit kecsegtetsz? / Mért nevetsz felém? / Kétes kedvet mért csepegtetsz / Még most is belém? / Csak maradj magadnak! / Biztatóm valál; / Hittem szép szavadnak: / Mégis megcsalál.
Remélni akkor is lehet, ha magunk is tudjuk, hogy elenyésző esély van a beteljesülésre (öt találat a lottón, százhúsz évig élünk, annak az egyetlen tételnek a kihúzása a vizsgán, amelyet megtanultunk), a föntebbi kijelentésekből viszont arra következtetünk, hogy a megszólalóknak nem a reményük hiányzik, hanem a hitük. A hisz ige ugyanis azt (is) jelenti, hogy valamely állítást vagy jövőbeli, várható eseményt feltétlenül bizonyosnak, bekövetkezendőnek tart. A sportoló tehát akkor is reménykedhet, ha nem hisz a győzelmében, mert a hit valamiféle szellemi vagy lelki meggyőződés, a remény viszont vagy megalapozott, vagy éppen objektíven esélytelen elvárás. Különben igencsak ellentmondásba kerülhet a tevékenysége a nyilatkozatával.
Egy másik szó használatát a világjárvány hozta előtérbe, sokszorozta meg, ez a szó a szerte. Mivel a médiumok naponta közölnek adatokat a koronavírus terjedéséről, így állandóan jelen van a sajtóban: országszerte, világszerte, városszerte. Szófaját tekintve lehet határozószó, igekötő, névutó és melléknév is, sőt olykor bármelyikbe nehezen besorolható. Bennünket ezúttal nem is a bonyolultsága érdekel, hanem csupán az az eset, amikor határozószó utótagjaként szerepel. A már említett példák mellett előtagként tulajdonnevek is szerepelhetnek: Európa-szerte, Amerika-szerte. A szótár értelmezése szerint a jelentése: „Az alapszóban kifejezett helyen, helységben, területen mindenütt.” Tehát mindenfelé, szétszórtan.
Épp e definíció miatt tűnik ellentmondásosnak az ilyen mondat, amely számtalanszor megjelent a sajtóban, csupán a számok változtak folyamatosan: A 17 millióhoz közelít a fertőzöttek száma világszerte. A világon mindenfelé szétszórtan? Valójában igen, de a szerző ezúttal nyilvánvalóan nem azt akarta hangsúlyozni, hogy mindenfelé elterjedt a vírus, hanem összegezni, hogy a világon jelenleg összesen mennyi a fertőzött. Vagy egy másik példa: Világszerte jelenleg Ausztriában a legmagasabb az új koronavírus-fertőzöttek aránya. Itt pedig az a fontos, hogy az egész világ tekintetében Ausztriában terjed leggyorsabban a járvány.
A szarvasmarha-tenyésztés jelentősége világszerte egyre nagyobb – szól egy másik mondat, ami arra utal, hogy a világon mindenfelé (legalábbis sokfelé) növekszik a marhatenyésztés(nek a jelentősége). A teljes cikk elolvasásakor viszont az derül ki, hogy a szarvasmarha-tenyésztés világviszonylatban egyre nagyobb jelentőségű, tehát ebben az esetben is a világon, világméreten van a hangsúly, nem pedig azon, hogy mindenfelé a földkerekségen.
