A sajtószövegekben gyakran közlünk adatokat, számokat; mondhatnánk, hogy arányítunk és mérünk. Csak nem mindig kellően pontosan, helyenként pongyolán. Nem is igazán nyelvi hibák azok, amelyeket az alábbiakban fölvetek, vagy ha mégis, akkor fogalmi zavarok kifejezői. Rendszerint abból erednek, hogy nem vagyunk tisztában egy-egy mértékegységgel, számtani fogalommal, és bár nyelvi/nyelvtani szempontból pontosan fogalmazunk, tartalmában mégis sántít a mondandónk. Lássunk néhányat az újságban talált példákból!
Vajdaság egyes részein az utóbbi huszonnégy órában húsz milliméter eső esett négyzetméterenként. Nincs semmi baj a csapadék mennyiségével, a két mértékegység (milliméter és négyzetméter) párosítása viszont fölösleges, szükségtelen, nyilvánvaló, hogy nem a meteorológusoktól származik, hanem a cikk szerzőjének a szüleménye. Mert, ugye, ha négyzetméterenként ennyi esett, akkor száz vagy tízezer négyzetméteren, sőt az egész határban is ugyanennyi csapadék hullott.
Szemmel látható, hogy a félreértés a milliméter és a liter „keresztezéséből” ered. A csapadékmennyiséget ugyanis literben is szokás kifejezni, de ebben az esetben valóban döntő jelentőségű, hogy mekkora területen oszlik meg az adott mennyiségű eső. Az egy milliméter eső éppen egy liternek felel meg négyzetméterenként; mert nem mindegy, hogy például a literes üveg tartalmát egy négyzetméterre vagy az egész kertünkbe locsoljuk szét. Tehát a húsz milliméter csapadék (úgy általában) húsz litert jelent négyzetméterenként.
Így az ország továbbra is a második Európában az egymillió főre jutó beoltottak számát tekintve – szól a másik példamondat, amely – a mondanivalónk tekintetében – némileg hasonlít az elsőre. Merthogy ebben az esetben is elbizonytalaníthatja az olvasót a mértékegység. Megkérdezhetjük: És százezer vagy ezer főre számítva hányadik? Nyilvánvaló, hogy akárhány főre is számoljuk, ugyanúgy második.
Valóban szokás adatokat arányosítva, más adathoz viszonyítva közölni – a koronavírus esetében rendszerint százezer vagy egymillió ez a szám –, mert így érzékelhetőbbek, többet elmondanak az adatok. Ha ugyanis Szerbiában a csecsemőktől az aggastyánokig mindenkit beoltanának, ez Kínában csupán egy közepes nagyságú város lakosságát ölelné föl. Itthon tehát már teljes lenne a lakosság immunitása, míg a másik országban nagyon messze járnának attól. Így válik világossá, ami a „számok mögött” áll. Régebben azt mondták, hogy lakosságarányosan vagy a lakosság számához viszonyítva, mert ez a megfogalmazás mindent pontosan elmond milliók vagy százezrek említése nélkül.
Más a helyzet, amennyiben konkrét számokat közölnek egy másik adatra vetítve, amelyet mértékegységként választunk ki. Ilyenkor valóban nem mindegy, hogy melyik számot melyikhez arányítják: ha például egymillió lakosra ötezer beoltott jut, akkor százezerre ötszáz, ezerre pedig mindössze öt. Ilyen formában bármelyik összefüggésben pontos a közlésünk.
Százhúsz százalékos erőbevetéssel harcoltak a fiúk – ilyesféle megfogalmazásokat gyakran lehet hallani edzőktől, sportvezetőktől, amikor csapatuk teljesítményét értékelik. Konkrét számokat tartalmazó terveket, sporteredményeket és sok minden mást túl lehet teljesíteni vagy szárnyalni, és ez a túlteljesítés kifejezhető százalékban is: öt százalékkal megdöntötte a rekordot. Ha az adatok egzaktak, akkor lehet így kezelni őket. Az erőbevetést azonban aligha tudja bárki is ilyen módon kifejezni. Egyszerűen azért nem, mert ha elérhető lenne, máris az válna maximummá, tehát száz százalékká. Vannak esetek, amikor ezt nem lehet túllépni: a könyvet száz százalékban lehet elolvasni, mivel nincs több lapja; a kert ugyanilyen mértékben ásható föl, mert elfogy a terület; ha a testvér megeszi a csokoládénak száz százalékát, vagyis az egész táblát, az öcsit aligha lehet megvigasztalni azzal, hogy ő megeheti a maradék húsz százalékot, akármilyen nagy tábla volt – mert mégsem volt képes túlszárnyalni önmagát.
Tudjuk, persze, hogy az edzők a túlzással azt igyekeznek kifejezni, hogy a fiúk „fölülmúlták önmagukat”, mindent beleadtak, teljes erőbevetéssel küzdöttek, jobban teljesítettek, mint amire az edző számított… Az említett licitálással azonban a hallgató vagy az olvasó nem tud mit kezdeni. Mert a sportvezető holnap mondhat százötven vagy kétszáz százalékot, abból sem érthető más, mint a százhúszból. Ami maximum száz lehet.
Rovatunkhoz kvíz is kapcsolódik, amely itt érhető el.
