A megújuló épületekkel új pozíciót biztosíthat magának Budapest a világ kulturális térképén. Dr. Gyorgyevics Benedek, a Városliget Zrt. vezérigazgatója a történelmi felelősségről és a megújuló liget második aranykoráról nyilatkozott a múlt-kor.hu honlapnak.
• Még el sem készült a Liget, de már két nemzetközi díjat bezsebelt. Mi várható még?
– Nagyon remélem, hogy még számos hasonló sikerrel büszkélkedhetünk majd az elkövetkezendő időszakban. Viszont el kell mondanom, a legnagyobb elismerés az lesz, amikor elégedett látogatók veszik majd birtokba a parkot és a ligeti intézményeket. A Városliget a saját történelmi hagyományain újul meg, és mindenképpen valami egészen unikális dolog épül itt Budapest közepén.
Európa legrégibb közparkjáról beszélgetünk, amelynek mindig is a különleges kulturális tartalmak, valamint az épített és a természeti környezet összhangja biztosított speciális státuszt. Annak fényében pedig, hogy ehhez bátran, innovatív módon, 21. századi technológiákkal nyúlunk hozzá, cseppet sem meglepő, hogy nemcsak európai szinten, de világszerte kiváltja az érdeklődést.
A világ legjobb építészeivel dolgozunk együtt, nemzetközi tervpályázatokat folytatunk le, és ennek eredményeként valóban olyan jellegzetes épületek és olyan magas színvonalú tájépítészeti megújítás jön létre, ami nemzetközi szinten is egyedülállóvá teszi a Liget-projektet.
• Hol és hogyan illeszkedik a Városliget történelmébe ez a grandiózus projekt?
– A Ligetnek és azt hiszem, Budapestnek is a második aranykorát éljük. Az első, a szó klasszikus értelmében vett aranykor a századfordulós Budapesten volt, amikor tényleg óriási fejlődésen ment keresztül a város és ezen belül természetesen maga a Városliget is. Nemcsak a pesti oldalnak, hanem egész Budapestnek ez volt a kulturális középpontja, és Budapest elit negyede is itt volt – ekkoriban a Rózsadomb még egy alulértékelt szőlőhegy volt, és majd csak később alakult át a városi szövet akként, hogy a budai oldal is felértékelődjön.
Azt mondhatjuk, presztízs volt a századfordulón kikocsikázni a Lizsébe. Nem véletlen, hogy azok az épületek, amelyeket most is összekötünk a Ligettel – a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok, maga a Hősök tere vagy éppen a Vajdahunyad vára –, mind a századfordulón épültek. A budapestiek mentális térképén a Városliget speciális helyet foglal el, és ennek a gyökerei valahogy ide, a századfordulóhoz nyúlnak vissza.
Sajnos az elmúlt évtizedekben a Liget sorsa nem fordult jobbra. Például a Városligeti Színházat 1951-ben azért bontották el az Ajtósi Dürer–Dózsa György út sarkán, hogy a tankok zavartalanul tudjanak befordulni a pártállami vezetők nagyobb dicsőségére a Felvonulási téren parádézni. De ez természetesen csak a történelmi múltja a Ligetnek, maga a közpark infrastruktúrája is jelentősen leromlott, tehát a Liget-projekttől függetlenül is nagyon fontos és kiemelkedő, hogy ezt a parkot revitalizáljuk, és visszaadjuk a nagyközönségnek.
A megújítás gyakorlatilag egy második aranykort hoz el. Kifejezetten bátor vállalás, és nagyon komoly gazdasági erőt jelent, ha egy ország mer a saját történelmi gyökere mellett egy igazán nagy ívű és új koncepcióba kezdeni – a Liget Budapest ilyen. Egy olyan kulturális és turisztikai attrakció jön ezáltal létre Budapest szívében, amely egy teljesen új pozíciót biztosíthat a fővárosnak és Magyarországnak is a nemzetközi turisztikai és kulturális térképeken.
• Ez az új pozíció mire lesz elegendő, ha más fővárosok nagy múzeumnegyedeivel vetjük össze a Ligetet?
– Nem egyedülálló a világon, hogy a kulturális tartalmakat egy földrajzilag is jól lokalizálható körben próbálják meg összegyűjteni. Nyilván ennek praktikus okai is vannak, hiszen ilyenkor az a cél, hogy minél több attrakciót minél kisebb területen be lehessen fogadni. Gyakorlatilag egyfajta „polgári élménypark” jön létre ezekben a kulturális negyedekben. Amiben a budapesti Liget teljesen unikális, az pont a történelmi múlt. Az a több száz éves hagyomány, amely egyfajta kvintesszenciaként megjelenik. Ezt nem lehet újonnan létrehozni. Egy Szépművészeti Múzeumot, egy Állatkertet, egy Széchenyi Fürdőt vagy akár csak a Nebbien Henrik nevéhez fűződő tájépítészeti gondolatot nem lehet csupán sok pénzzel vagy pedig bármi egyéb tervezési trükkel pótolni. Ez az a történelmi múlt, és ez az az unikalitás, amelyben egyszerre találkozik a régi az újjal, a park az épített környezettel, ami teljesen egyedivé teszi a fővárosban – és egyébként Európában is – a Városligetet.
• A kivitelező szempontjából van különbség abban, hogy szállodát, társasházat vagy kulturális központot hoz létre?
– Két szempontból is óriási a különbség. Azok az intézmények, amelyek megújulnak, vagy újonnan létrejönnek a Városligetben, már csak a méretüknél fogva is ikonikus épületek lesznek. Olyanok, amelyek akár évtizedekre, évszázadokra meghatározzák a város arculatát. Nyilván ez egy kiemelkedő többletfelelősség ahhoz képest, mint mikor az ember a Váci úti korridoron épít egy újabb irodaházat vagy pedig valahol Magyarországon egy szállodát. Természetesen azok is nagyon izgalmas feladatok, de az a történelmi felelősség, amelyet ezen intézmények épített környezetének a meghatározása jelent, önmagában jelentős többlet.
Nem beszélve arról, hogy múzeumszakmai szempontból is komoly kihívás ezeknek az épületeknek a tervezése és megalkotása, hiszen olyan 21. századi intézményeket kell létrehozni, amelyek képesek hosszú távon lekötni az emberek figyelmét. Félreértés ne essék, ma nem múzeum és múzeum között van versenyhelyzet. Itt már sokkal inkább az a kérdés, hogy a videójáték vagy a tévé elől fel tudjuk-e állítani, el tudjuk-e hozni ide a gyerekeket, és számukra is releváns módon tudjuk-e bemutatni azokat a kulturális tartalmakat, amelyek ezekben az intézményekben megjelennek.
Ez a nagyon nehéz feladat. Ehhez már nem elég QR-kód mögé rejteni a festmények leírását, hanem a még teljesebb és személyesebb hatás a cél. Hogy tényleg olyan látogatói élményeket nyújtsunk, amelyekért érdemes újból és újból eljönni. Ez nem könnyű feladat. Ennek a programozása, tartalmi részének megalkotása itt zajlik a Városliget Zrt. műhelyeiben, itt készül az intézményekkel folytatott, most már ötéves párbeszédben, és ez az a tartalom, amelyre aztán a világszínvonalú épületeket mint kagylóhéjat gyakorlatilag meg kellett tervezni és fel kellett építeni. Ez jelentős többletérzékenységet kíván mind az építtető beruházótól, mind pedig a tervezőtől ahhoz képest, mint amivel a hagyományos ingatlanpiacon találkozhatunk.
• Lehet anyagi megtérülésről beszélni? Egy ilyen típusú beruházásnál egyáltalán lehet-e szempont vagy elvárás ez?
– A közberuházások tekintetében ezt a kérdést meglehetősen ritkán tesszük fel. Ennek ellenére a Liget Budapest projektnél ez egy alapgondolat volt. Akkor, amikor a projekt még el sem indult, a KPMG-vel készíttettünk egy tanulmányt arról, hogy nemzetgazdasági szinten milyen megtérülést mutat ez a projekt. Nyilván nem arra kell gondolni, hogy a belépőjegyek vásárlásával mikor térülnek meg ezek az adott helyzetben több tízmilliárd forintos beruházások.
A Városligetnek ma 4–4,5 millió egyedi látogatója van. Konzervatív becslés alapján a Liget-projektnek köszönhetően ez 6,5–7,5 milliósra ugorhat. Ezeknek a látogatóknak jelentős része külföldről érkezik. Budapest most egyébként is egy szerencsésnek mondható turisztikai hullámon ül. Az elmúlt öt évben gyakorlatilag megduplázódott csak a Liszt Ferenc repülőtér forgalma, és akkor az egyéb módon érkező turistákról még nem is beszéltünk. Ehhez járul hozzá a Liget Budapest projekt is.
Azok a turisták, akik ideérkeznek a Ligetbe, szórakoznak a környéken, budapesti hotelekben laknak, éttermekben fogyasztanak… Ha csak ezeknek az áfatartalmát nézzük, az már egy jelentős nemzetgazdasági hozzáadott érték. A KPMG vonatkozó számításai alapján 10–15 év alatt ez a beruházás pénzügyi értelemben is megtérül. A hozzáadott kulturális értéke pedig nyilván felbecsülhetetlen.
• Melyik épületet várja már nagyon?
– Nehéz kérdés, mert mindegyik közel áll hozzám, kettőt viszont mindenképp kiemelnék. Az egyik a most májusban elkészült Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ, amelyről talán a legkevesebb szó esik, ugyanakkor az egyik legnagyobb épület. Egy 38 ezer négyzetméteres, fantasztikus háttérintézményről beszélünk az egykori Szabolcs utcai kórház területén. Több mint 300 ezer darab felbecsülhetetlen értékű műtárgy költözik ebbe a komplexumba. Itt tényleg 21. századi körülmények között dolgozhatnak majd a restaurátorok, amihez hasonlóért eddig egészen Londonig vagy Amszterdamig kellett menniük.
A másik épület, amelyet kiemelnék a történelmi Ligetben, az a Magyar Zene Háza, amelynek a kivitelezési munkálatai jelenleg is zajlanak. Ez ugyanis egy annyira könnyed, légies épület – Szou Fudzsimoto tervei alapján készül, akit 2013-ban a világ leginnovatívabb építészének választottak –, amely nemcsak beruházóként állít minket komoly feladat elé, hanem az épületnek a tartalma, a programozása is kihívás: hogy miként lesz ebből egy valódi „zenei Csodák Palotája”.
• Mivel fogja az elkészült Ligetet külföldi barátainak ajánlani?
– A Városligetben nem lesz olyan pillanat, amikor átvágunk egyetlen szalagot, és azt mondhatjuk, hogy „na most készült el minden”, mivel folyamatosan adjuk át a különféle attrakciókat és épületeket. De a legvégén természetesen lesz egy olyan momentum, amikor a teljes Liget elkészül, és összeáll egy olyan unikális ökoszisztémává, amilyen gyakorlatilag Európában, de bátran mondhatom, a világon sincs. Szerintem ekkor fogom azt mondani a külföldi ismerősöknek, hogy „most érdemes újból Budapestre jönni. Most érdemes újból megnézni, hogy hol is tart ez a csodálatos város”.
Ez csupán azért érdekes, mert azt tapasztalom, hogy az ember olyannak él meg egy várost, amilyennek emlékszik rá. És mivel ezek a városok folyamatos mozgásban lévő, dinamikus szövetek, könnyen lehet, hogy aki régen járt itt, annak nincs meg az aktuális tudása a városról. Az olimpiai pályázat kapcsán derült ki, hogy a NOB-tagok jó része járt már Budapesten, csak éppen a 80-as években. És természetesen a Duna-korzó akkor is fantasztikus és gyönyörű volt, de az ő mentális térképükön Budapest egész más város maradt, mint amivé a rendszerváltás óta lett. Ezért nagyon izgalmas egy ilyen Liget-projekt. Akik csodájára járnak majd külföldről – amikor elkészül –, teljesen más Budapest-élménnyel fognak hazamenni, mint azt megelőzően.
