Frissen nyilvánosságra hozott titkosszolgálati iratok szerint csaknem egy évtizedig elhallgatták a néhai brit uralkodó, II. Erzsébet királynő előtt, hogy egyik legközelebbi munkatársa szovjet kém volt. Anthony Blunt kémtevékenysége már 1964-ben lelepleződött, de a neves művészettörténész – aki a királyi képzőművészeti gyűjtemény, a Royal Art Collection főigazgatójaként bejáratos volt a Buckingham-palotába – mentességet kapott a felelősségre vonás alól, cserébe azért, hogy a brit elhárításnak (MI5) mindent elmondott, amit a Szovjetunió nagy-britanniai kémtevékenységéről tudott.
Blunt – aki VI. György király, majd leánya, a 2022-ben, 70 év uralkodás után elhunyt, II. Erzsébet királynő képzőművészeti tanácsadója is volt – ezután kizárólag művészettörténészi munkájának szentelte életét, abban a meggyőződésben, hogy a brit elhárítás titokban tartja múltját.
Másfél évtizeddel később azonban, 1979-ben Margaret Thatcher akkori konzervatív párti miniszterelnök a londoni alsóházban név szerint említette a szovjet kémek között, és ezután megfosztották lovagi címétől is, amelyet 1956-ban kapott.
A brit nemzeti levéltár kedden nyilvánosságra hozott dokumentumai szerint az MI5 annyira komolyan vette az egykori szovjet hírszerző múltjának titokban tartásáról szóló egyezséget, hogy Blunt beismerő vallomása után kilenc évig a királynőt sem tájékoztatták korábbi kémtevékenységéről. Az iratokból kiderül az is, hogy amikor 1973-ban beszámoltak Blunt kémmúltjáról, a királynő „nagy nyugalommal, a meglepetés jele nélkül” vette tudomásul a tájékoztatást.
Az MI5 azért döntött úgy, hogy tájékoztatja a királynőt Blunt korábbi hírszerzői tevékenységéről, mert Blunt akkor már súlyos beteg volt, és a titkosszolgálat attól tartott, Blunt halála esetén II. Erzsébet az újságokból tudja meg, kire bízta a Royal Art Collection felügyeletét. Miranda Carter, Blunt életrajzírója mindazonáltal kijelentette: meggyőződése, hogy a királynő akkor már tudott az ügyről.
Anthony Blunt 1983-ban, 75 éves korában hunyt el.
A világ egyik leghíresebb kémcsoportja, amelynek Blunt mellett Harold „Kim” Philby, Guy Burgess, Donald Maclean és John Cairncross volt a tagja, a Szovjetunió leghatékonyabb és legtitkosabb nyugati hírszerzési forrása volt az 1930-as évek végétől. Az egykori cambridge-i diákok tevékenységéről a brit elhárításnak csak az 1950-es évek elejére támadt némi fogalma, és ekkor Maclean és Burgess (Philby figyelmeztetésére) Moszkvába menekült. Philby 1963-ban követte őket, amikor körülötte is szorulni kezdett a hurok, de Bluntot először Thatcher nevezte meg „negyedik emberként”.
Cairncross, az ötödik 1996-ban úgy halt meg, hogy nem ismerte be „teljes jogú” tagságát a cambridge-i ötök csoportjában.
Nyitókép: Egy 1970-ből származó fényképen II. Erzsébet és Anthony Blunt (Fotó: Spyscape)
