Hétfőn 34 ország kormánya közös közleményben szólította fel a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot (NOB), hogy „tisztázza a semlegesség fogalmát” az orosz és a fehérorosz sportolókat illetően.
„Egészen addig, amíg ezekkel az alapvető problémákkal, illetőleg a működőképes semlegességi modell egyértelműsítésével, valamint a konkrét részletekkel nem foglalkozunk, nem értünk egyet azzal, hogy az orosz és a fehérorosz sportolókat visszaengedjék a versenyekre” – áll a közleményben, melyet többek között az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Kanada és Németország is aláírt. Ezeknek a nemzeteknek az olimpiai küldöttsége tette ki a 2021-ben megrendezett tokiói játékokon a részt vevő sportolók egyötödét. A közlemény további aláírói között olyan országok is vannak – például Lengyelország, Lettország, Litvánia és Dánia –, melyek bojkottal fenyegettek, amikor a NOB nyilvánosságra hozta: keresi a lehetőséget arra, hogy az orosz és a fehérorosz sportolók semleges státusban részt vehessenek a párizsi olimpián.
A hétfői közlemény annak a február 10-i, Londonban tartott csúcstalálkozónak az eredménye, melyen a kormányok vezetői meghallgatták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki akkor annak a véleményének adott hangot, hogy szerinte az orosz sportolóknak egészen addig nincs helyük a párizsi ötkarikás játékokon, amíg Oroszország Ukrajna elleni háborúja folytatódik. Az aláírók azt is kijelentették, hogy Oroszország számára az jelenti a leggyorsabb utat visszatérni a nemzetközi sportvilágba, ha „befejezi a háborút, amelyet elkezdett”. A NOB egyik szóvivője hétfőn az AP hírügynökségnek azt mondta, a szervezet majd csak akkor reagál a 34 ország közös közleményére, amikor kézhez kapja annak teljes szövegét.
A NOB csaknem egy hónapja járult hozzá ahhoz, hogy az orosz és a fehérorosz sportolók részt vehessenek az ázsiai olimpiai kvalifikációs tornákon. Akkor kezdte el vizsgálni annak a lehetőségét is, hogy a két ország versenyzői visszatérjenek a nemzetközi porondra, semleges színekben, azaz zászlajukat, címerüket és himnuszukat nem használva. Ennek nyomán – Ukrajna kezdeményezésére – több ország is bojkottal fenyegetőzött a 2024-es párizsi játékokat illetően. Thomas Bach elnök ezután megvédte a NOB döntését, s jelezte, a bojkottal való fenyegetőzés támadás az ötkarikás mozgalom alapjai és az általa képviselt elvek ellen.
