2025. április 4., péntek
IN MEMORIAM

Prikidánovics Nándor – Csoki

(1949–2016)

Vannak olyan sportolók, akiknek a teljesítményéről évtizedek óta beszélnek az emberek, akiknek a játéka örökre belevésődik egy közösség tudatába, belőle magából legenda lesz, virtuóz mozdulatait pedig anekdoták viszik tovább.

Ilyen ember, sportoló volt Csoki, aki az asztalitenisz után élete nagy szerelmét, a vízilabdát választotta, s 1964-től a Zenta csapatait erősítette. Kivételes úszó volt, de csuklója talán még parádésabb dolgokat tudott, s csakhamar ő lett a Tisza-parti klub gólgyárosa, aki még attól sem rettent vissza, hogy félpályáról próbálkozzon a svédcsavarral – sikeresen. Tehetségére gyorsan felfigyeltek a fővárosban is, így 1969-ben elcsalta a C. zvezda, ám Csoki csakhamar visszatért, mert egyszerűen annyira szerette kis városkáját, hogy nem nagyon tudta elképzelni magát másutt. Aztán 1978-ban Nagykikindán próbált szerencsét, de ott sem volt sokáig, s ismét visszatérvén a 80-as évek derekáig játszott anyaegyesületében, a Zentában. Legnagyobb sportsikerét az ún. zentai aranycsapattal érte el 1972-ben, amikor a ragyogó gárda bejutott az egységes II. ligába, ami nagy szó volt annak idején, a vízilabdában nagyhatalomnak számító Jugoszlávia mezőnyében. A koperi tornán Prikidánovics Nándort választották meg a legjobb játékosnak, s ő lett a gólkirály is.

Csoki bácsi nemcsak versenyzőként, hanem edzőként is közkedvelt volt. Sok-sok gyereket tanított meg úszni, majd szerettette meg a fiatalokkal a vízilabdát. Aktív pályafutása után évekig edzette a korosztályos csapatokat, de nyugdíjba vonulása után sem szakadt el a vízilabdától, mert mindig lejött a meccsekre, s a veteráncsapattal is vízbe szállt még. Utoljára tavaly nyáron játszhattunk vele együtt, pár napra rá, hogy egykori csapattársa, Újházi Attila távozott időnap előtt. „Edzeni kell egy kicsit” – biztatta magát, s ismét megcsodálhattuk kivételes csuklómozdulatait.

Nem ildomos, és sokszor lehetetlenség a „leg” jelzőt használni egy-egy sportolóra. Prikidánovics Nándor esetében azért meg lehet kockáztatni mindezt, s bizton állítani, hogy minden idők egyik legnagyobb zentai vízilabdázója hagyott itt bennünket. Csendben és hirtelen. Temetése szerdán 16 órakor lesz a zentai Alsóvárosi temetőben. Nyugodj békében, Csoki bácsi, sohasem feledünk el.

Magyar ember Magyar Szót érdemel