
Az adai különítmény
Június utolsó hétvégéjén rendezték meg az összmagyar diákbajnokság fociversenyeit három helyszínen, méghozzá az elődöntőket Komáromban és Gyulán, a döntőt pedig a Velencei-tó partján, a Gárdonyhoz tartozó Agárdon.
A délvidékiek ebben a versenysorozatban a legjobbaknak számítanak, hiszen csapataink számos alkalommal emelhették a magasba a győztesnek kijáró kupát, és ezzel a dicső múlttal keltek útra idén az adaiak, akiket Kiss Norbert és Rohacsek Aurél edző vezetett, ami azért számít érdekességnek, mert a fiatalemberek 12 évvel ezelőtt maguk is részt vettek ezen a versenyen, és aranyérmet nyertek.
A két csapat Gyulán mérkőzött meg az elődöntős ellenfelekkel. A Grosics Labdarúgó-akadémia kiváló játék- és szálláslehetőséget nyújtott nekik, hiszen a katolikus egyház által üzemeltetett akadémián számos füves és műfüves pálya található, a vendéglátás pedig első osztályúnak bizonyult, hiszen a koszt kiváló volt, szabadidőben fürdeni lehetett a helyi fürdőben, este pedig meg lehetett tekinteni a csinos kisvárost. Külön érdekesség, hogy az akadémián előszeretettel alkalmaznak délvidéki szakembereket, így például a tájainkról származók közül az U17-es nemzedék edzője a csókai Piri Ottó, az U14-es generációt pedig Kikity Márió vezeti, akinek a játékára még a Vinogradarból emlékezhetünk.
Az általános iskolások mezőnyében az adaiakon kívül ott voltak még a muzslyaiak és a szovátaiak, és a következő eredmények születtek: Ada–Szováta 5:1, Muzslya–Szováta 1:0, Ada–Muzslya 6:1.
A középiskolások gyulai mezőnye foghíjas lett, mert a magyarkanizsaiak az utolsó pillanatban lemondták a szereplést, így az adaiaknak egy ellenfél jutott, a Székelyudvarhely, amelyet az első mérkőzésen 6:0-ra győztek le, második nap tartalékos csapattal pedig 3:3 lett az eredmény.
Vasárnap aztán egy kis zápor ijesztett meg bennünket, hiszen az előző évben az eső majdnem elmosta a döntőt, de csakhamar kisütött a nap, s idejében kezdődhettek a döntők. Az általános iskolások versenyében az adaiak ellenfelei a kárpátaljaiak voltak, akik technikai tudásban nem, de harciasságban, küzdeni akarásban igenis felvették a versenyt a vajdaságai ellenféllel, és gólok csak a mérkőzés legvégén születtek. Az adaiaknál Kurtešanin Dejan labdája végre-valahára beakadt, s amikor már mindenki azt gondolta, a játékvezető hármas sípszója következik, az ukrajnai ellenfél egy képtelen szögből kiegyenlített. Hosszabbítás nem volt, így mindjárt a büntetők következtek, amelyek során Simendić Dániel adai kapus megmutathatta kiváló képességeit, hiszen kivédett egy 11-est, ezzel pedig megszerezte csapatának az aranyérmet. A csapat tagjai: Simendić Dániel, Mikus Ákos, Aradi Tibor, Krizsán Viktor, Morović Stefan, Parabucki Szasa, Kiss Viktor, Kurtešanin Dejan, Simendić Vojin, Selić Vladimir, Cifrić Bojan, Szegedinszki Sztefán, Rényi Alen, Denkovics Dorián, Berényi Egon, Hegedűs Dénes, Budai Zoltán.
A középiskolásoknak ennél még nehezebb dolguk volt, hiszen a címvédő dunaszerdahelyieket kellett legyőzniük az aranyig. Tavaly a zentaiak egy végsőkig bizonytalan és agresszív mérkőzésen kaptak ki ettől az ellenféltől, amelynek tagjai egytől egyig a sportakadémián nevelkednek, s 17-18 éves korukra érett labdarúgóknak számítanak, akiknél nincs sok passzolgatás, hanem a villámgyors játék, a szélekről beérkező labdák és a kőkemény védekezés a jellemző. Kellemes meglepetésként az adaiak sokáig bírták a tempót velük, hiszen Sárközi Krisztián és Megyeki István révén kétszer is kiegyenlítettek, az erőnléti különbség pedig csak a második félidő hajrájában mutatkozott meg, amikor a felvidékiek még két gólt rúgtak, s erre már nem érkezett válasz. Végül tehát 4:2 lett az eredmény a dunaszerdahelyiek javára, de az adaiaknak egyáltalán nincs miért szégyenkezniük. A csapat tagjai: Tormás Róbert, Bernáth Antal, Horti Máté, Mitrović Jovan, Popeskov Marko, Szabó Ákos, Somborac Ivan, Lajkó Csanád, Šević Ivan, Sárközi Krisztián, Csernák Róbert, Nedeljković Danilo, Megyeki István, Szabó Attila, Lekaj Albert, Peckó Edmond, Stepančev Predrag, Fleisz Zsolt, Bicskei Szabolcs.
Gyólai Zoltán, a versenysorozat délvidéki koordinátora tehát idén is elégedett lehetett, csakúgy mint Kű Lajos, a diákbajnokságot szervező Aranycsapat Alapítvány elnöke, aki idén a magyar válogatott példáját is felhozhatta, hiszen a magyarok Eb-szereplése újra eggyé kovácsolta a magyar nemzetet, s ez a cél a diákok e versenysorozatával is. Az agárdiak ezúttal is kiváló házigazdáknak bizonyultak, mert a döntők után a helyi wellnessfürdőben lehetett relaxálni, és megtekinthető volt a Belgium–Magyarország Eb-nyolcaddöntős mérkőzés is.
Foci, fürdők, jó kaja – a résztvevők számára idén is emlékezetes marad ez a bajnokság. A többi sportágban – birkózás, asztalitenisz, sakk, leánykézilabda – az idei pécsi döntőket a megszokottnál egy hónappal előbb, tehát október utolsó hétvégéjén tartják majd meg.
