2024. november 25., hétfő
XXII. TÉLI OLIMPIAI JÁTÉKOK, SZOCSI

A legdrágább ötkarikás

Nyolc szerbiai és tizenhat magyar lép fel az oroszok kedvenc üdülőhelyén – Minden sportolóra 26 biztonsági jut
Fotó: MTI

Fotó: MTI

A női hódeszka és a szabadstílusú sí selejtezőivel, valamint a műkorcsolya csapatversenyének férfi és páros rövidprogramjával ma kezdődik az oroszországi Szocsiban a XXII. Téli Olimpiai Játékok, amelyen 85 ország több mint 3000 sportolója lép fel 15 sportágban a 98 éremkomplettért. A megnyitóünnepséget holnap késő délután rendezik meg, majd szombaton folytatódik a versenyműsor, és február 23-án ér véget. Ez lesz a legköltségesebb olimpia, hisz az 51 milliárdos összköltséggel hétmilliárd dollárral felülmúlja az eddigi legdrágább Pekinget, míg például a négy évvel ezelőtti vancouveri téli ötkarikás csak 8,2 milliárdba került. Ez lesz az az olimpia, amelyen a legnagyobb biztonsági apparátust mozgósították, hisz minden egyes sportolóra átlagosan 26 biztonsági jut.

Szerbiát öt sportágban nyolc versenyző képviseli. Alpesi sízésben Nevena Ignjatović (műlesiklás, óriás-műlesiklás) és Marko Vukičević (műlesiklás, óriás-műlesiklás és szuper-G), sífutásban Milanko Petrović (10 km sprint, 15 km klasszikus, 50 km szabadstílus), Rejhan Šmrković (15 km klasszikus) és Ivana Kovačević (10 km klasszikus), hódeszkában Nina Micić (párhuzamos műlesiklás, párhuzamos óriás-műlesiklás), sílövészetben is Milanko Petrović (10 km sprint, 12,5 km üldözőverseny, 20 km), kétüléses bobban pedig Vuk Rađenović és Aleksandar Bundalo lép fel.

Magyarországnak öt sportágban 16 képviselője lesz. Rövid távú gyorskorcsolyázásban Béres Bence, Knoch Viktor, Liu Shaolin Sándor, Darázs Rózsa, Heidum Bernadett, Keszler Andrea, Konya Zsófia és Lajtos Szandra, gyorskorcsolyázásban Nagy Konrád, sífutásban Szabó Milán és Simon Ágnes, sílövészetben Szőcs Emőke és Gombos Károly, alpesi sízésben Miklós Edit, Berecz Anna és Farkas Norbert lesz ott a rajtlistán.

Feltételezhető, hogy vidékeinken nemcsak azok a sportágak vonzzák majd a figyelmet, amelyekben a magyarok és a szerbek is érdekeltek, hanem a síugrás, a jégkorong és a műkorcsolyázás is. Világos, a szerb és a magyar sportolók esetében az éremszerzés a csodát is felülmúló eredmény lenne. A legtöbb siker az orosz, amerikai, kanadai, japán, német, francia, osztrák, svájci, norvég és svéd sportolóktól várható, a környező országok közül pedig Szlovénia képviselői jeleskedhetnének. Az eddigi olimpiák összesített éremlistáját Norvégia vezeti 107 arany-, 106 ezüst- és 90 bronzéremmel, következnek az amerikaiak 87, 95, 72, a németek 78, 77, 52, valamint az oroszok 78, 57, 59-es mérleggel. Ami az egyéni teljesítményeket illeti, a múltban négyen tudtak tíz vagy több érmet szerezni. Az éllovas a norvég Bjørn Dæhlie sífutó, aki 8 arany- és 4 ezüstérmet nyert, a szintén norvég Ole Einar Bjørndalen sílövő követi 6 arany-, 4 ezüst- és egy bronzéremmel, az orosz Raisza Szmetanyina sífutónő 4, 5, 1, az olasz Stefania Belmondo sífutónő pedig 2, 3, 5-ös mérleggel dicsekedhet.

Első a biztonság

A téli olimpia hivatalos helyszínein és útvonalain állandó, ennek ellenére nem nyomasztó a rendfenntartó erők jelenléte. A szervezők közlése szerint több mint 50 ezer hivatalos személy őrzi a sportolók, vezetők, újságírók és szurkolók biztonságát, s ez abban nyilvánul meg, hogy mindenhol láthatóak rendőrök, biztonsági emberek vagy akár katonák. Azonban nem olyan mértékben, hogy ez esetleg rossz érzéseket keltsen, sokkal inkább biztonságérzetet ad. A stadionok, jégcsarnokok, versenyhelyszínek, olimpiai faluk, médiaközpontok bejáratánál kötelező az átvizsgálás, de az nem szigorúbb, mint a repülőtereken történő ellenőrzések, így jelentősebb torlódások sem alakulnak ki. Ezeken a kontrollpontokon az akkreditációs kártya érvényességét vizsgálják meg, csomagátvilágítás történik, továbbá mindenkinek át kell sétálnia egy fémdetektoros kapun, és szúrópróbaszerűen motozást tartanak, de utóbbi egyáltalán nem jellemző. Ezeken az áteresztőhelyeken szintén állandó a rendőri jelenlét, de az ellenőrzést többnyire a biztonsági személyzet végzi, munkájukat pedig udvariasság jellemzi. Az olimpiai buszok útvonalain minden egyes kereszteződésben áll egy rendőr, és nincs ez másként a Szocsit és a síversenyeknek otthont adó Krasznaja Poljánát összekötő nagyjából 50 km-es gyorsforgalmi úton sem. De nemcsak a fel- és lehajtóknál állnak őrt, hanem akár az útra felvezető lépcsőknél is, azaz bárhol, ahol megközelíthető az úttest. Ezen az útvonalon felfedezhető egy ideiglenes laktanya is, ami nyilván a gyors mozgósítást segítheti, ha mégis nem várt esemény következne be.

A magyar sportolók sem panaszkodnak túlzott vagy lassú ellenőrzésekre, mindössze annyit jegyeztek meg, hogy az elején még kicsit körülményes volt, de a harmadik olimpiájára készülő Knoch Viktor rövidpályás gyorskorcsolyázó szerint mostanra érezhetően kialakult a rendszer, mind a hivatalos személyek, mind a biztonságiak rutinszerűen végzik a munkájukat. Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke úgy vélte, nem lehet mit tenni, a terrorfenyegetésekkel együtt kell élni. Kiemelte, az olimpiai mozgalom az 1972-es müncheni olimpián történtek miatt különösen komolyan veszi a terrorfenyegetéseket, ennek ellenére nem tart biztonsági problémáktól, mivel Oroszország ígéretet tett arra, hogy az ötkarikás játékok idejére Szocsi lesz világ legbiztonságosabb városa.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás