A világbajnokság első nyolcaddöntőjét Porth Elizabethben a Nelson Mandela Bay Stadionban rendezték, ahol az A csoport első helyén végző Uruguay a B csoport másodikjával, Dél-Koreával találkozott. A két csapat a szombati mérkőzés előtt ötször találkozott egymással, s a dél-amerikaiaik bízhattak abban, hogy jó sorozatuk nem szakad meg, hiszen négyszer nyertek és egyszer döntetlennel ért véget a találkozó. Uruguay utoljára 1950-ben volt csoportelső a világbajnokságon, s akkor az együttes meg is nyerte a tornát.
A mérkőzés ötödik percében Pak Csu Jong mintegy 20 méterről lőhetett szabadrúgást: a játékos nagyon szépen elcsavarta a labdát a sorfal felett, ám a lövése a kapufán csattant.
A 9. percben Forlán futott a bal oldalon egy labdáért, élesen kapu elé lőtte, Dzsung Szung Rjong, a koreaiak kapusa pedig, csak ő tudja miért, nem ért bele a labdába, hanem hasra esett (senki nem volt a közelében), így a játékszer a másik oldalon érkező Suárez elé került, aki az üres kapuba lőtt.
A dél-koreaiak kitámadtak, volt is néhány helyzetük, de a befejezés vagy az utolsó átadás pontatlan volt, az uruguayiak pedig igyekeztek kihasználni, hogy több szabad területük volt az ázsiaiak térfelén. A 39. percben Forlán ívelt előre, és Suárez előtt le a kalapot, ugyanis a csatár két védő közül kibújva kapura tudott fejelni, de a fejesben nem volt erő, így a dél-koreai kapus könnyedén fogta meg a labdát. Suáreznek volt még a fejes előtt egy nagy helyzete, amikor szemtől szembe került az ellenfél kapusával, ám a német játékvezető a partjelző jelzésére lesállás miatt megállította az akciót. A lassításból kiderült, tévedett a partjelző…
A mozgalmas első félidő végén közölt statisztikából kiderült, hogy az ázsiai csapat 53 százalékban birtokolta a labdát szemben az uruguayi 47 százalékkal. Mindkét csapat hatszor próbálkozott kapura lövéssel, s míg az uruguayiak háromszor, addig a dél-koreaiak csak egyszer találták el a kaput. A dél-koreai pályán levő tizenegy egy kilométerrel és egy méterrel (54 097 méter) futott többet, mint az ellenfél csapata (53 096 méter).
A dél-koreaiak fölénye tovább nőtt, a labda is többet volt náluk, s ennek a 68. percben meglett az eredménye: a bal oldalról beadott szabadrúgást az uruguayi védők a levegőbe tudták csak fejelni, s mivel a dél-amerikaiak csak nézték, hogy mi lesz a labdával, Li Csung Jong kapura fejelt az alvó védők és lassan kimozduló Muslera mellett, s egyenlített. Uruguay a negyedik mérkőzésén kapott először gólt a világbajnokságon, de ez annyira összezavarta őket, hogy a védelmük fellazult, s Pak Dzsi Szun átadásából Li Csung Jong újabb gólt szerezhetett volna, de erőtlen lövését Muslera fogta.
Ekkor már érződött, hogy Uruguay már a rendes játékidőben eldöntené a továbbjutást, s egy szöglet után Suárezhez került a labda, aki a tizenhatos bal sarkánál csinált egy cselt, majd szenzációsan csavarta a labdát a hosszú sarokba, amely a kapufától befelé pattant. A 87. percben órisái egyenlítési lehetőslget szalasztott el a csereként beállt Li Dong Guk: szemtől szembe került a kapussal, ám Muslera hasa alatt annyira lelassult a labda, hogy nem csorgott be, mivel Lugano még a vonal előtt utolérte és elhozta.
Az állás a mérkőzés végéig már nem változott, így a 2002-es világbajnokság negyedik helyezettje, Dél-Korea kiesett, Uruguay pedig bejutott a negyeddöntőbe, ahol az Egyesült Államok–Ghána mérkőzés győztese lesz az ellenfele.
A mérkőzés jegyzőkönyve
Nyolcaddöntő: Dél-Korea–Uruguay 1:2 (0:1)
Nelson Mandela Bay, Porth Elizabeth Stadion, 25 000 néző, vezette: Wolfgang Stark (Németország). Góllövők: Li Csung Jong a 68., illetve Suárez a 9. és a 80. percben.
Dél-Korea: Dzsung Szung Rjong, Csa Du Ri, Cso Jung Hjung, Li Dzsung Szu, Li Ljung Pjo, Pak Dzsi Szung, Kim Dzsung Vu, Ki Szung Jong (Jom Ki Hun, 85.), Kim Dzse Szung (Li Dong Guk, 61.), Li Csung Jong, Pak Csu Jung.
Uruguay: Muslera, M. Pereira, Godín (Victorino, a szünetben), Lugano, Fucile, D. Pérez, Ríos, Á. Pereira (Lodeiro, 75.), Forlán, Cavani, Suárez (A. Fernandéz, 84.).
