A szegedi nemzetközi férfitornát a romániai Nagyvárad, a nőit pedig a Szentes nyerte
Pénteken és szombaton Szegeden rangos férfi- és női tornát rendeztek, amelynek a romániai Nagyvárad férfi- és a Zenta női csapata adott nemzetközi jelleget. Ez utóbbiakat külön dicséret illeti a bátorságukért, már csak azért is, hogy elutaztak e tornára, hiszen olyan félelmetes ellenfelekkel szálltak vízbe, mint a Zantleitner Krisztina egykori magyar válogatott vezette Szentes, a tavalyi magyar bajnokság bronzérmese, az Eger és az idén hét játékossal erősödött Szeged. A zentai lányok különösen a Szeged ellen mutatták meg, hogy taktikában nem maradnak el az ellenféltől (5:4-ig tartották az eredményt), ám az a tény, hogy kevés nagylányt (szinte cserelehetőség nélkül) vonultathat fel Tóth László edző, a harmadik negyed közepén kikezdte őket, s a fáradtságuk miatt elhúzhatott az ellenfél. A nagy csata végül a Szentes és az Eger között kerekedett ki, hiszen a szentesieket pont az egriek szorították le a bajnoki dobogóról a mögöttünk álló magyar bajnokságban. A szentesiek gyorsan elhúztak, de az egriek nem hagyták magukat, s az ausztrál Rachel Flint vezetésével (figyelem! a robusztus termetű lány ingyen, csupán a szakmai fejlődés reményében igazolt Egerbe!) felzárkóztak, ám kiegyenlíteni már nem tudtak. A tornát tehát végül a Szentes nyerte meg, s kár, hogy a szervezők figyelmének szinte egésze a férfitornára irányult, mert sem megnyitóünnepséget, sem pedig eredményhirdetést nem tartottak a lányoknak, hanem mehetett mindenki arra, amerre lát.
S volt- e alapja annak, hogy csak a férfiakra figyeltek? Ha azt nézzük, hogy az elmúlt években Európa egyik legkomolyabb tornáját szervezték meg, akkor nem, mert a szervező idén talán arra figyelt a legjobban, hogy hozzá hasonló játékerőt képviselő csapatokat hívjon meg. Ha viszont valaki élőben nézte végig a küzdelmeket, maximálisan elégedett lehetett, hiszen olyan nagyságokat láthatott, mint dr.Molnár Tamás (Szeged Beton), Váry Atilla (Pécs) vagy Steimetz Barnabás és Szívós Márton (mindkettő FTC), hogy csak a legismertebbeket említsük. Mit ér azonban a temérdek olimpiai bajnoki cím, ha csapatként még egyik magyar sem zenél úgy, mint a romániai válogatottakkal megtűzdelt Nagyvárad? Semmit. Ezt láthattuk a tornán, azaz azt, hogy némi bírói segédlettel sem tudták legyőzni a Kádár Kálmán vezette gárdát. Az FTC ellen például 8:2 volt a kiállítási arányuk a félidőben (természetesen a budapestiek javára), s az utolsó negyed előtt is hárommal maradtak le, de nem csüggedtek, hanem négyet dobtak az utolsó játékrészben, és így a Szeged elleni utolsó mérkőzésen már a tornagyőzelemért játszottak. A zárómeccsen szintén vesztésre álltak, hiszen a negyedik negyed elején 9:6-ra vezetett a Szeged, ám ezt az előnyt is ledolgozták, s az utolsó másodpercekre már nyugodtak lehettek, hiszen Molnár egy kissé érthetetlen módon félpályáról rátűzte, de a torna legjobb kapusának, Barát Ferencnek onnét nem lehetett bevenni a kapuját. Maradt a döntetlen, és a nagyváradiak serleggel térhettek haza.
Izgalom tehát volt bőven, és érdekes volt külön figyelni egy-egy párharcot is. Ilyen volt például a már említett Molnár és Váry összetűzése, amelyben ez utóbbi teljesen semlegesítette a háromszoros olimpiai bajnok egykori válogatott-társát – aki védekezésre szinte egyetlen támadás után sem ért vissza –, s kicsit furcsa volt látni, hogy egy olyan neves és eredményes edző, mint Kásás Zoltán, a Becsével BL-t, Görögországban bajnokságot, a Szegeddel pedig LEN-kupát nyert tréner mégsem merte lecserélni.
Mindent összevetve, jó dolog, hogy a közelünkben ilyen csapatokat csodálhatunk meg, hiszen itthon – a Partizanon kívül – egy csapat sem képes ilyen játékerőre. Kár, hogy nem élünk többen a lehetőséggel megtekinteni a magyar csapatokat, de a vajdaságiak mentségére legyen szólva, hogy a szegediek közül is csak tucatnyian voltak kíváncsiak a tornára. Furcsa dolog ez az olimpiai bajnok hazájában...
Eredmények
Hídépítő-kupa (férfitorna), eredmények: Nagyvárad–Pécs 12:9, Szeged–FTC 6:4, Pécs–Szeged 12:9, Nagyvárad–FTC 13:12, FTC–Pécs 13:5, Szeged–Nagyvárad 9:9. A kupa végeredménye: 1. Nagyvárad 7, 2. Szeged 4, 3. FTC 3, 4. Pécs 3 pont. (Egyenlő pontszám esetén az egymás elleni eredmény számított.)
Különdíjasok, a legjobb kapus: Barát Ferenc (Nagyvárad), a gólkirály: Bóbis Máté (Pécs, 9 találat).
Taylor&Nash-kupa (női torna): Szentes–Szeged 14:6, Eger–Zenta 22:5, Szentes–Zenta 22:12, Szentes–Eger 9:8, Szeged–Zenta 16:4. A kupa végeredménye: 1. Szentes 9, 2. Eger, 3. Szeged 3, 4. Zenta 0 pont.
Különdíjasok, a legjobb játékos: Takács Orsolya (Szentes), a legjobb kapus: Szabó Ivett (Eger), a gólkirály: Rachel Flint (Eger, 14 találat).
