Szerbia vízilabda válogatottja megnyerte a Kanada elleni előkészületi meccset Szöulban, viszont bizonytalan időre elveszítette tapasztalt centerét, Slobodan Nikićet. Szerbia 18:8 arányban győzött Šapić 5, Prlainović 4 és Udovičić 3 góljával, ám a harmadik negyedben kézsérülést szenvedett az első center, és a mutató és középső új közötti sebet 12 öltéssel kellett összevarrni. Egyelőre kérdéses, hogy Nikić mikor állhat újra rendelkezésre.
Újabb orosz doppingolók?
Egy neve elhallgatását kérő szövetségi tisztviselő szerint pozitív eredményt hozott két éremesélyes orosz gyalogló, Vlagyimir Kanajkin és Valerij Borcsin doppingtesztje, így valószínűleg nem indulhatnak a pekingi olimpián. A névtelenséget kérő illetékes szerint egy harmadik gyalogló, Alekszej Vojvodin is fennakadt, ám ő nem tagja az olimpiai keretnek. A hír újabb súlyos csapás az orosz atlétikára, miután öt nappal ezelőtt doppingolás gyanúja miatt felfüggesztették a női csapat hét tagját, köztük a középtávfutó Jelena Szoboljevát, aki a 800 és az 1500 méteres síkfutás egyik favoritja volt. A gyaloglás az orosz atlétika hagyományosan erős száma. A 23 éves Kanajkin második lett 50 km-en a májusi gyalogló Világkupán és az idén júniusig ő tartotta a 20 km világcsúcsát. Az 1:17:16 órás rekordot június 8-án döntötte meg honfitársa, Szergej Morozov (1:16.43 ó) Saranszkban, ahol ugyan ő is jobbat gyalogolt (1:16.53 ó) korábbi csúcsánál, de csak a második helyen ért célba. A 21 éves Borcsin az idény harmadik legjobb eredményét tudhatja magáénak 20 km-en (1:17.55 ó).
Váltani a fáklyaváltót
A pekingi ötkarikás játékokig már csak két nap van hátra, és szép lassan a végéhez ér az olimpiai láng útja – és egyáltalán nem lehetetlen, hogy négy év múlva már nem lesz az ideihez hasonló világ körüli váltófutás a fáklyával. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke, Jacques Rogge egy keddi közlemény szerint ugyanis az idei futást kísérő zavargások miatt átgondolná a hagyományt.
Az ötkarikás játékok alatt folyamatosan égő láng már 2784 éve, az első ókori olimpián, Athénban is jelen volt, és a jövendő játékokról sem tűnik el – csak átalakul, ahogy a mondás tartja...
A láng egyébként a tüzet a görög főistentől, Zeusztól ellopó Prométheusznak állít emléket, és az első modern kori játékokról lemaradt. Csak 1928-ban, az Amszterdamban megrendezett olimpián gyújtottak először fáklyát, és az első váltófutásra 8 évvel később került sor. Mint az 1936-os berlini játékokon oly sok minden, az újításként bevezetett staféta a náci Németország felsőbbrendűségét hivatott hirdetni. A tizenkét évvel később Londonban megrendezett olimpián mégis megmaradt a váltófutás, és azóta – főleg az új évezredben – rendszeresen körbeutazza a világot a fáklya, mire megérkezne a stadionba. Könnyen lehet azonban, hogy a mostani, minden korábbinál nagyobb távot, 137 ezer kilométert bejáró, 130 napig tartó váltó volt az utolsó világszintű, mivel Rogge a korábban tapasztalt zavargások miatt a jövőben csak a rendező országra korlátozná a stafétát.
A futást ugyanis Londonban, Párzisban és San Franciscóban is megzavarták: az angol fővárosban majdnem eloltották a lángot, összesen 45 tüntetőt tartóztattak le, Párizsban buszon kellett a tüntetők közül kihozni, San Franciscóban pedig szinte spontán útvonalat járt be a láng, kikerülve a futás megzavarására készülőket – minden helyszínen Kína Tibettel kapcsolatos politikája váltotta ki az indulatokat.
A kedélyek ugyan azóta már megnyugodtak, és már a végéhez közeleg a staféta – tegnap hagyta el a májusban súlyos földrengés sújtotta Szecsuán tartományt –, de a jelek szerint a NOB elnöke nem felejt:
– Nyugalommal és csendben kell reagálnunk a történtekre, és így is kell gondolkodnunk a váltófutás jövőjéről. Természetesen elismerjük a szólás és a véleménynyilvánítás szabadságát, de az erőszakot nem tűrhetjük el. Illúzió azt gondolni, hogy a nemzetközi körút törlésével megoldódnak a problémák. A fáklyaváltó vonzza a médiát, az pedig a tüntetőket. Ezért elképzelhető, hogy a jövőben csak a rendező ország területén tartanánk meg a váltófutást, habár a problémákat igazán ezzel sem oldjuk meg, viszont esetleg csökkentjük őket – zárta szavait a belga sportdiplomata.
Fredericks új tisztsége
A NOB fenn említett 120. ülésén Frankie Frederickset, a namíbiaiak négyszeres olimpiai ezüstérmes sprinterét választották meg a sportolói bizottság elnökének. Az 1992-es barcelonai és az 1996-os atlantai nyári játékokon is mindkét vágtaszámban, azaz 100 és 200 méteren második sztár egy másik volt atlétától, az ukrán Szergej Bubkától veszi át a testület vezetői posztját.
– Nagyon élveztem a bizottság vezetését. Ez a legjobb állás a NOB-ban, hiszen tiéd a megtiszteltetés, hogy a sportolók nevében beszélj – nyilatkozta a rúdugrás világcsúcstartója, aki nem győzte dicsérni utódját: – Azt hiszem, ő a legjobb választás, és magasabb szintre helyezi majd a bizottság munkáját.
Fredericks – aki 200 méteren 1993-ban világbajnoki címet szerzett – 2004-ben lett a NOB tagja, miután befejezte sportolói pályafutását.
Nem lesz szmog?
Fellélegezhetnek a zárt térben rendezendő olimpiai versenyek résztvevői. A szervezők ugyanis a sportlétesítményeket modern, amerikai szűrőberendezésekkel látták el, melyek garantálják az épületek kiváló légminőségét. Az olimpia kezdetét megelőző napokban, hetekben rengeteg szó esik Peking légszennyezettségének állapotáról. A kínai hatóságok akár drasztikus ipari és közlekedési korlátozásokra is hajlandók a levegő tisztaságának javítása érdekében. Igyekezetüket jól jelzi, hogy bár egy ország levegőjét nem lehet néhány hét alatt kicserélni, a könnyebben kezelhető, zárt terekben élnek a technika adta lehetőségekkel.
A már most legendássá vált „Madárfészek”, vagyis a Pekingi Olimpiai Stadion kiváló levegőjéről – több más, zártterű sportlétesítménnyel együtt – hatalmas kapacitású légszűrőrendszer gondoskodik. A szervezők a levegő tisztaságát az amerikai, elektrosztatikusan feltöltött 3M légszűrőrendszerek beépítésével érték el, melyek gyakorlatilag tökéletesen magukba zárják a nemkívánatos anyagokat, így a por, korom és hasonló méretű részecskék 95 százalékát. A zárt térben rendezett versenyek résztvevői így nyugodtan fellélegezhetnek, ebből a szempontból zavartalan lesz a versengés.
Doppingoló gyaloglók?
Egy neve elhallgatását kérő szövetségi tisztviselő szerint pozitív eredményt hozott két éremesélyes orosz gyalogló, Vlagyimir Kanajkin és Valerij Borcsin doppingtesztje, így valószínűleg nem indulhatnak a pekingi olimpián. A névtelenséget kérő illetékes szerint egy harmadik gyalogló, Alekszej Vojvodin is fennakadt, ám ő nem tagja az olimpiai keretnek.
A hír újabb súlyos csapás az orosz atlétikára, miután öt nappal ezelőtt doppingolás gyanúja miatt felfüggesztették a női csapat hét tagját, köztük a középtávfutó Jelena Szoboljevát, aki a 800 és az 1500 méteres síkfutás egyik favoritja volt.
A gyaloglás az orosz atlétika hagyományosan erős száma. A 23 éves Kanajkin második lett 50 km-en a májusi gyalogló Világkupán és az idén júniusig ő tartotta a 20 km világcsúcsát.
Az 1:17:16 órás rekordot június 8-án döntötte meg honfitársa, Szergej Morozov (1:16:43) Saranszkban, ahol ugyan ő is jobbat gyalogolt (1:16:53 ó) korábbi csúcsánál, de csak a második helyen ért célba. A 21 éves Borcsin az idény harmadik legjobb eredményét tudhatja magáénak 20 km-en (1:17:55).
Kutyagumi
Szokatlan akadály hárult a kétszeres diszkoszvető olimpiai bajnok, a litván Virgilijus Alekna hétvégi, utolsó Peking előtti hazai edzése elé: a gyakorlóteret kutyagumi borította. Mint Alekna a Lietuvos zinios című lapnak elmondta, azután akart edzeni a litván főváros egyik stadionjában, hogy ott kutyabemutatót tartottak.
– Sok kutya volt ott, sok mindent hagytak maguk után, és senki nem gondolt arra, hogy össze is kellene szedni. Nem tudom, hogyan lehet ilyen körülmények között edzeni – mondta a 36 éves hivatásos testőr, aki nem óhajtotta minden dobása után a diszkoszt tisztogatni.
A tréninget végül nem Vilniusban, hanem az onnan 100 kilométerre fekvő Kaunasban tartotta meg Sydney és Athén diszkoszvető aranyérmese.
Extra méretű hordágyak
Extra méretű, 2,4 méter hosszú hordágyakat, valamint ugyanekkora szobai fekvőhelyeket szereztek be a pekingi olimpia szervezői arra az esetre, ha a férfikosárlabda-torna során a legmagasabb játékosok megsérülnének – jelentette az Új Kína hírügynökség. Az utolsó előtti pillanatokban, a pekingi ötkarikás játékok rajtja előtt mindössze egy héttel meghozott intézkedésre azért volt szükség, mert a kosárlabdázók áprilisban megrendezett olimpiai tesztversenyén használt hordágyak, valamint a Vukoszung Stadion klinikáján alkalmazott 2,1 méter hosszú fekhelyek nagyon kényelmetlenek voltak a hórihorgas kosarasok számára.
