Feltehetően a többség, elsősorban fociberkekben, nem ért velem egyet, amikor egy nyomós érvvel alátámasztva azt mondom, hogy a labdarúgást – legalábbis a férfimezőnyben – sürgősen ki kell iktatni az olimpiai játékok műsorából.
A foci ugyan minden szempontból megfelel az olimpiai követelményeknek, az egészet azonban a sportág nemzetközi vezetése rontotta el azzal az logikusan aligha védhető határozattal, hogy az ötkarikáson a 23 évnél fiatalabb játékosok alkossák hazájuk válogatottját. Szerény véleményem szerint ugyanis indokolt a korosztályos bajnokságok megrendezése, annak semmi értelme, hogy az olimpiai aranyért ne a világ ténylegesen legjobbjai küzdjenek. Ha logikus, hogy atlétikában, úszásban, kosárlabdában, és ne soroljam a sportágakat, az olimpiai érmekért azok versengenek, akiknél jobb nincs, miért lenne a foci kivétel?
Egy sportban (történetesen a fociban) miért harmadrangú csapatok tagjai állhatnak fel a dobogóra, és élvezik az olimpiai dicsőséget? Azt a dicsőséget, ami más versenyszámokban csak a világcsúcstartóknak és hasonló kapacitású sportolóknak jut osztályrészül, leginkább az emberi képesség határait súroló intenzitással végzett előkészületek és a selejtezők sorozata után.
Mindennek a tetejébe még a legjobb 23 éven aluli focista sem lehet mind csapattag, hisz ilyen életkorban egy focista már vagy komoly profi, vagy pedig feltételezhető róla, hogy semmit sem ér el. Ilyen helyzetben a klubok – mivel a focisták az ő pénzükből élnek – nem hajlandók elengedni őket, annál is inkább, mert a nemzetközi focikalendárium nincs összhangban az olimpiával, s az olimpia idején például sok csapat számára létfontosságú selejtezőket játszanak.
A FIFA megpróbált megoldást találni, s kihirdette, a klubok kötelesek átadni a válogatottakba behívott játékosokat. A klubokat azonban nem lehet csak úgy rávenni, hogy saját érdekeikkel ellentétben döntsenek.
Nem kell ezért egészen komolyan venni a FIFA-t sem, hisz a fociszervezet biztosan nem egy jótékonysági és emberszereteti egylet, vezetői azonban pénteken délután biztosan jóízűen nevettek a szerb foci újabb (nyugodtan mondhatom) hülyeségei miatt.
Egyik nap ugyanis a hazai foci vezetői bejelentették, hogy perelni fogják azokat a klubokat, amelyek nem engedték el a focistákat, másnap pedig a Partizan simán visszarendelte két focistáját Pekingből. Mindebben az a legérdekesebb, hogy a szövetség és a klub nemrég még első embere egy és ugyanaz a személy. Tulajdonképpen a perből nem lesz semmi, és a Partizan focistái sem jönnek haza az olimpiáról. Viszont mindkét próbálkozás is több mint furcsa a maga nemében.
