Az úszóversenyeken tegnap csak azért nem dőlt meg egy csúcs, mert a selejtezőkben egy csúcs sem dőlt meg. Ha ez a megállapítás kicsit furcsán hangzik, arról van szó, hogy a hajnali döntők és elődöntők során öt új világcsúcs született, az olimpiai úszóversenynapok csúcsa pedig hat. Ilyesmi egyszer 1972-ben, egyszer pedig 1976-ban történt meg. Mellesleg Pekingben már 15 új rekordot állítottak fel az úszók, és ez e tekintetben a harmadik legsikeresebb olimpia. 1972-ben Münchenben 28, négy évvel később pedig Montrealban 26 úszóvilágcsúcs dőlt meg.
A tegnapi ötből kettőt az amerikai Michael Phelps vállalt magára. 200 m pillangón nem volt szüksége segítségre, hacsak nem tartjuk annak, hogy az Európa-rekordot döntött Cseh László végig ott volt a főesélyes mellett és világcsúcsra kényszerítette, a másikat pedig csak beindította. Ő volt ugyanis az első tagja annak az amerikai 4×400-as váltónak, amely áttörte a hétperces álomhatárt. Az amerikaiak hihetetlen 6:58,56 perccel nyertek, ami 4,68 másodperccel jobb a régi csúcsnál.
A minden idők legjobbja kétszer is megdőlt a 100 m gyors elődöntőjében. Előbb a francia Alain Bernard vette vissza az elsőséget 47,20 másodperccel, kisvártatva azonban Eamon Sullivan ismét túlszárnyalta a franciát, hisz 47,05-öt ért el. Hogy milyen erős volt a mezőny, tanúsítja, hogy a döntőhöz 48,07 másodperc kellett, az amerikai bajnok Garrett Weber-Gale pedig csak 48,12-t tudott. Beigazolódott, hogy Milorad Čavić helyesen döntött, amikor visszalépett, hisz előző napi országos csúcsa csak a 11. helyre lett volna elegendő.
Két rekordot a lányok adtak át a múltnak. Előbb az olasz Federica Pellegrini 1:54,82-vel döntötte meg saját csúcsát 200 m gyorson, ahol az amerikai Katie Hoff csak negyedik lett. Hoff nem nyert érmet 200 m vegyesen sem, amelyben az új, 2:08,45-ös csúcsot úszott Stephanie Rice, valamint Kirsty Coventry és Nathalie Coughlin előzték meg.
Phelps 200 pillangón 1:52,03-at ért el, ugyanitt Cseh László 1:52,70-nel jutott második ezüstjéhez. A váltóban szerzett arannyal Phelps már ötnél tart, és még hátravan a 200 m vegyes, a 100 m pillangó és a 4×100-as vegyes váltó, hogy megdöntse Mark Spitz müncheni csúcsát. Egy másikat azonban már túlszárnyalt, hisz két olimpián 11 aranyérmet gyűjtött be, amivel minden idők legsikeresebbje, hisz az eddigi csúcsot kilenc arannyal négyen, Paavo Nurmi, Larisza Latinyina, Mark Spitz és Carl Lewis tartották.
Tegnap fellépett két szerb úszónő is. Miroslava Najdanovski 100 m gyorson 56,50-nel 38., Nađa Higl pedig 200 m mellen 2:32,78-cal 33. lett. Mindkét eredmény messze elmarad az országos csúcstól.
A magyarok közül Cseh László a 2. legjobb eredménnyel jutott a 200 m vegyes elődöntőjébe, Gyurta Dániel az 5. idővel döntős 200 m mellen, és hetedikként jutott az éremcsatába a magyar 4×200-as gyorsváltó. A női 200 mell selejtezőjének az a magyar vonatkozása, hogy a legjobb időt úszott amerikai Rebecca Soni magyar származású.
BIRKÓZÁS
Csuklanak a franciák
Ha valakik csuklani fognak az elkövetkező napokban, az tuti, hogy a franciák lesznek, mert a kötöttfogású birkózás magyar szerelmesei biztosan sokáig emlegetik majd őket, főleg a Guenot testvérpárt, Christophe-ot (1979) és Steeve-t (1985). Ők ketten „tehetnek” ugyanis arról, hogy a fogásnem 66 és 74 kg-os súlycsoportjában érem nélkül maradtak a magyarok, hiszen előbbi a bronzmeccsen Bácsi Pétert győzte le úgy, hogy fél perccel a vége előtt még a magyarnak volt a zsebében az érem, utóbbi pedig Lőrincz Tamást múlta felül úgy, hogy egyetlen akciópontot sem szerzett. Azt nem lehet tudni, vajon a fivérek vagy a lelátókon frenetikusan szurkoló édesanyjuk volt a boldogabb, mindenesetre a magyarok igencsak szomorkodtak, köztük Schmitt Pál, a MOB elnöke is, aki természetesen végignézte Bácsi menetelését.
Mert kisebb menetelés volt az övé, hiszen a „pekingi könnyed reggeli”-nek nehezen nevezhető amerikai Thomas Dantzler (3:1 – 5:1, 2:2, 3:0) után a negyeddöntőben mindjárt olyan versenyzőt küldött a lelátókra, aki az aranyért jött. Az oroszok olimpiai, világ- és Európa-bajnok versenyzőjéről, Varteresz Szamurgasevről van szó, akivel Bácsi még annyit sem szenvedett, mint az amerikaival (3:1 – 2:2, 4:1). Sajnos a sorsolás vele is kibabrált, mert az elődöntőben újabb világ- és Európa-bajnok, a későbbi győztes grúz Mamucsar Kvirkvelia következett, akivel a magyar ismét szorosat birkózott, de az utolsó, mindent eldöntő 3. menetben kockáztatnia kellett, és ezt a tapasztalt grúz úgy használta ki, hogy betusolta Bácsit (5:0 – 2:1, 2:5, 3:0). A bronzmeccsen következett aztán az említett francia, Christophe (vb- és Eb-bronz), akivel Péter hasonlóan pörgősen és támadó szellemben birkózott, mint a többiekkel. Sajnos ez lett a veszte. A 3. menetben ugyanis felállt parterre-ből, kitolta a szőnyegről ellenfelét, de nem állt le, hanem néhány pillanat múlva ismét támadott, ám a kör szélén a francia valahogy elkapta és nagyot dobott rajta. Bácsi fogta a fejét, de marad a tény, hogy az 5. helyen fejezett...
A 2006-ban Európa-bajnok Lőrincznél szomorúbb magyar nyilván csak Bácsi volt tegnap, hiszen a 21 éves fiatalember úgy esett ki, hogy nem szereztek rajta pontot, az ő támadásait pedig sorra lefújták, azaz nem értékelték. Különösen a vigaszág első küzdelmére érvényes ez, amikor Tamás megpörgette a kubai Alan Miliant, de mindeddig érthetetlen okokból a bíró ezt nem vette figyelembe. Mire felocsúdott volna a magyar, jött a következő békaállás, és mivel a karibi volt a kedvezményezett, Lőrincz pedig a végén nem tudott vele mit kezdeni, ellenfele jutott tovább. A magyar első ellenfele egyébként az örmény Arman Adikyan volt. Őt 3:1-re (2:2, 2:1) győzte le, majd következett a 2007-es vb-ezüstérmes francia Steeve Guenot, aki a szombathelyi Magyar Nagydíj tavalyi döntőjében legyőzte Lőrinczet. Épp ezért Tamás bosszút forralt, s ez hajszálnyira be is jött, hiszen az első menetet 2:0-ra megnyerte, a francia pedig úgy ünnepelhetett a végén, hogy a következő két menetben ő volt a kedvezményezett, és kibekkelte a támadásokat. Azaz mégsem, mert Tamás megpörgette a második menetben, de a bíró ezt nem tartotta pontra érdemesnek. Guenot aztán a döntőig menetelt – sőt nem kis meglepetésre olimpiai bajnok lett –, és így birkózhatott Lőrincz tovább, aki az összesítésben a 8. lett.
Szerb képviselő e két súlycsoportban nem volt.
TENISZ
Novak és Jelena a nyolcban
A meglepetések sorozatának vége, a pekingi olimpia tenisztornájának tegnapi nyolcaddöntőjében rendre a várt eredmények születtek.Đoković tegnap is végtelenül komoly hozzáállással küzdött, színvonalasan játszott, és megérdemelten győzött két játszmában 7:6, 6:3-ra az orosz Mihail Juzsnyij ellen. Nem törte meg könnyen riválisa ellenállását, ám amikor először jutott előnyhöz, meg is tudta tartani. Ha Novak ilyen szinten teljesít Nalbandian vagy Monfils ellen is, biztosra vehető, hogy ott lesz a Nadal elleni elődöntőben, amikor már az érmekért folyik a csatározás. Nadal simán győzte le a másik oroszt, Igor Andrejevet, Roger Federer pedig visszavágott a cseh Tomaš Berdychnek az athéni olimpián elszenvedett vereségért. A férfi egyes negyeddöntőjének párjai: Federer–Blake, Gonzalez–Mathieu, Đoković–Nalbandian vagy Monfils és Nadal–Melzer.
Női egyesben Jelena Janković is ott van a legjobb nyolc között. A jelenlegi világelső két nehéz játszmában nyert 7:5, 6:1-re a szlovák Dominika Cibulkova ellen, amivel visszavágott neki a két héttel korábbi montreali kudarcért. Jankovićnak tudása legjavát kellett bevetni a fürge rivális ellen, s következő ellenfele a ranglistán 6. helyezett és jó formában levő orosz Dinara Szafina. A szerb tehát ma revánsot vehet a Los Angeles-i torna elődöntőjében elszenvedett vereségért is. A női egyes negyeddöntőjének párjai: Zvonareva–Bammer, S. Williams–Gyementyijeva, V. Williams–Li Na és Janković–Szafina.
EVEZÉS
Siker nélkül a Sunji tavon
Szerbia érmes esélyei evezésben is szertefoszlottak. Sem Iva Obradović női egypárevezősben, sem pedig a Nikola Stojić, Goran Jagar kormányos nélküli kettes nem jutott be az A döntőbe. Holnap mindkét szerbiai hajóegységet így a B döntőben, a 7–12. helyért folyó küzdelemben láthatjuk.
Iva Obradović az erős mezőnyben már a rajton lemaradt, és csak a francia Sophie Balmaryval állta versenyzett, míg a többiek méterről méterre növelték vele szemben az előnyt. Obradović és Balmary többször is váltották egymást a két utolsó helyen, végül a szerb került ki győztesként ebből a minicsatából. Mindketten jóval gyöngébb időeredményt jegyeztek, mint a negyeddöntőben, de ha ismételtek volna, akkor sem jutottak volna tovább. Az A döntőben Kína, az USA, Csehország, Fehéroroszország, Bulgária és Lengyelország, a B döntőben Olaszország, Ausztrália, Svédország, Új-Zéland, Szerbia és Franciaország képviselője léphet fel.
Kormányos nélküli kettesben Stojić és Jagar jól rajtolt és 600 méter után már egy hajóhosszal evezett a második helyen az ausztrálok mögött, és a németek és olaszok előtt. Úgy tűnt, hogy 500 méterrel a cél előtt a szerbek ritmust vesztettek, feljöttek viszont a németek és óriási hajrával az amerikaiak. Stojić és Jagar így az utolsó métereken a negyedik helyre szorult, és a B döntőben az olasz, dán, cseh, francia és horvát hajókkal indul, míg az aranyérem sorsáról az ausztrálok, az amerikaiak, a németek, a kanadaiak, az új-zélandiak és a dél-afrikaiak döntenek.
NŐI VÍZILABDA
Majdnem kevés
Nem véletlenül tartottunk az ausztrálok elleni meccstől a női vízilabdatorna B csoportjának 2. fordulója kapcsán, hiszen a magyar lányok csak nagy kínkeservek közepette csupálták ki a döntetlent ellenük, s ezzel együtt az esélyt arra, hogy csoportelsőként jussanak tovább. Az aussie-k kőkemény védelmét szinte végig nem tudta feltörni Godova Gábor csapata, amit az is bizonyít, hogy az utolsó negyed végéig – amikor Pelle Anikó unta meg a dolgot –, 5:5-ös állásig a magyarok egyetlen emberelőnyt sem tudtak kihasználni, és csak a két kiharcolt ötméterest meg három ejtést értékesítettek. Ez utóbbiak közül Valkai Ágnes kísérlete volt a leglátványosabb, de egyben a legszükségesebb is, mert az ausztrálok akkor már 4:2-re elhúztak, méghozzá úgy, hogy Melissa Rippon egy hatalmas bombát engedett el. A mérkőzés legkritikusabb pontja azonban mégsem ez volt, hanem a 7:5-ös ausztrál vezetés 3,34 perccel a vége előtt. Ekkor elúszni látszott a hajó, de nem így gondolta ezt az eddigi két mérkőzésen talán legjobb magyar mezőnyjátékos, Pelle, akinek két bombája a kenguruk kapujának jobb felső sarkában kötött ki. A második 4 másodperccel a lefújás előtt talált, és ekkor már hiába kért időt a korábban 144-szeres ausztrál válogatott és a végén kicsit ideges Greg McFadden, az eredmény már nem változott.
– Ilyen meccsre számítottunk. Hatalmas fizikai csata volt, dicséret illeti az ellenfelet, hogy ránk tudta erőltetni az akaratát. Több mozgás kellett volna a lányoktól, ez lett volna az ellenszere az ilyen típusú játéknak – nyilatkozta a magyar szövetségi kapitány.
A magyarok ezzel megtartották esélyüket a csoportelsőségre. Amennyiben ők és az ausztrálok is legyőzik valamennyi ellenfelüket, a csoportelsőségről az dönt, ki veri meg nagyobb arányban a mögöttük végző csapatot, azaz Hollandiát, amely 9:6-ra legyőzte Görögországot.
Magyarország–Ausztrália 7:7 (1:1, 1:1, 1:2, 4:3)
Jingdong uszoda, 1500 néző, vezették: Mario Brguljan (Montenegró) és Ahmet Tulga (Törökország).
Magyarország: Horváth, Györe, Kisteleki, Pelle 2, Drávucz 3, Takács, Primász, Stieber, Brávik, Szremkó, Zantleitner, Valkai 2.
Ausztrália: E. Knox, Beadsworth, Cuffe 1, R. Rippon 2, Fraser, B. Knox 2, Gofers, Gynther, J. Santoromito, M. Santoromito, M. Rippon 2, Hetzel.
