Megszokhattuk már, hogy a szerbiai labdarúgás tele van furcsaságokkal, azonban a foci vezetői egy-egy döntésükkel még mindig tudnak újat, meglepőt produkálni. Ezúttal a Szerbiai Labdarúgó-szövetség (SZLSZ) szakmai bizottsága döntött úgy, hogy Miroslav Đukićnak fel kell állnia a felnőtt- és az olimpiai csapat kispadjáról is. A döntés azért érdekes, mert a Partizan egykori edzője még egyetlenegy tétmeccsen sem irányította a felnőttválogatottat! A jelen állás alapján azonban úgy tűnik, nem is fogja, hiszen a szakmai bizottság kilenc tagja közül csak egy, Mihailo Ivanović, az OFK Beograd edzője állt ki Đukić mellett, a többiek a távozására szavaztak.
– Nem fogadtuk el Đukićnak a pekingi olimpiáról szóló jelentését. Nyolcan arra voksoltak, hogy Đukićnak mennie kell, s csak egy küldött szavazott ez ellen. Az SZLSZ végrehajtó bizottságának két nevet ajánlottunk, akik szerintünk alkalmasak lennének vezetni a szerbiai labdarúgó-válogatottat: az egyik Radomir Antić, a másik pedig a Čukarički edzője, Dragoslav Stepanović – mondta Ivan Čabrinović, a szakmai bizottság elnöke. Stepanović, aki éveken át Németországban dolgozott, a BETA hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy amennyiben az SZLSZ végrehajtó bizottsága felbontja a Đukićtyal kötött szerződést, elvállalná a szövetségi kapitányi posztot. Egyelőre még nem tudni, hogy a végrehajtó bizottság mikor véleményezi a szakmai bizottság véleményét és javaslatait, de a hírek szerint erre már a héten sor kerül. Szerbia a 2010-es labdarúgó-világbajnokság selejtezőjét szeptember 6-án kezdi, amikor Feröer szigetek válogatottját fogadja, három nappal később pedig Párizsban vendégszerepel, ahol a vb-döntős francia válogatott lesz az ellenfél.
Ha az SZLSZ felbontja Đukićtyal a szerződést, akkor is ki kell fizetnie a szerződésbe foglalt 220000 eurót. Ha ehhez hozzáadjuk a baszk Javier Clementének kifizetett 360000 eurót, akkor szomorúan állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi pár évben 580000 euró veszett kárba. Legalábbis az eredményekből ez derül ki...
Magyarország–Montenegró Budapesten
Erwin Koeman, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya előrelépést vár csapatától Montenegró ellen a Puskás Ferenc Stadionban, a ma 18 órakor kezdődő barátságos mérkőzésen.
– Tavasszal a Görögország és Horvátország elleni felkészülési meccsekkel elindultunk egy úton, melyen tovább kell haladnunk – mondta hétfői sajtótájékoztatóján a holland szakember.
– Ezeken a mérkőzéseken olyan teljesítményt nyújtott a csapat, amely jó kiindulási alap lehet a folytatáshoz. Minden találkozón előre kell lépnünk, jobban kell játszanunk, mint az előzőn. Koeman elmondta, még nem döntött arról, ki áll a kapuban a montenegróiak ellen. – Egyelőre csak az biztos, hogy aki lehetőséget kap, az végigvédi majd a 90 percet, nem tervezek mérkőzés közben kapuscserét. Azt most nem tudom, hogy ki véd szeptember 6-án a dánok elleni világbajnoki selejtezőn, a szerdai összecsapás után többet tudok erről mondani.
A kapuskérdés azért került előtérbe, mert Fülöp Mártonra, a nemzeti együttes első számú hálóőrére klubjában csereként számítanak, Koeman pedig olyan kapusnak kíván bizalmat szavazni, aki egyesületében is rendszeresen véd. A keretből szinte mindenki egészséges, egyedül Lőw Zsolt, a Hoffenheim légiósa szorul orvosi vizsgálatra. A futballista a hétvégén kisebb sérülése miatt nem játszott csapatában. A középpályán a sérült Dárdai Pál hiánya okoz fejtörést a szakembernek.
Montenegró ellen várhatóan Priskin Tamás vagy Rudolf Gergely kerülhet a kezdőcsapatba.
– Priskin fizikailag erősebb felépítésű, Rudolf viszont agresszívebb és gyorsabb. Még átgondolom, melyikük kezd a montenegróiak ellen.
A szakvezető a sajtótájékoztató zárásaként arról ejtett szót, hogy nagyon kevés időt tölthet együtt a játékosokkal. – Ez minden kapitánynak nehézséget jelent, a sűrű versenynaptár miatt nincs több időnk gyakorolni. Az előttünk álló két nap arra elég, hogy még egyszer átvegyük, amit már tudunk, új taktika elsajátítására, begyakorlására nincs lehetőség.
A magyar keret, kapusok: Babos Gábor (NEC Nijmegen), Fülöp Márton (Sunderland), Köteles László (Diósgyőr). Védők: Szélesi Zoltán (Strasbourg), Bodnár László (Red Bull Salzburg), Juhász Roland (Anderlecht), Vaskó Tamás (Újpest), Lőw Zsolt (Hoffenheim), Vanczák Vilmos (Sion), Tímár Krisztián (Plymouth Argyle), Bodor Boldizsár (Roda). Középpályások: Hajnal Tamás (Borussia Dortmund), Gera Zoltán (Fulham), Vadócz Krisztián (NEC Nijmegen), Halmosi Péter (Hull City), Vass Ádám (Brescia), Tóth Balázs (Genk), Dzsudzsák Balázs (PSV), Huszti Szabolcs (Hannover). Csatárok: Priskin Tamás (Watford), Rudolf Gergely (Debrecen).
A montenegrói keret, kapusok: Vukašin Poleksić (DVSC), Mladen Božović (Partizan). Védők: Savo Pavičević (Energie Cottbus), Milan Jovanović (Universitatea Cluj), Luka Pejović (Mogren), Radoslav Batak (Ankaraspor), Jovan Tanasijević (Dinamo Moszkva), Vlado Jeknić (Vehen), Elsad Verotić (Luzern). Középpályások: Branko Bošković (Rapid Wien), Nikola Drinčić (Amkar Perm), Vladimir Božović (Rapid Bukarest), Mitar Novaković (Amkar Perm), Milorad Peković (Mainz), Simon Vukčević (Sporting Lisboa), Igor Burzanović (Crvena zvezda). Csatárok: Mirko Vučinić (Roma), Stevan Jovetić (Fiorentina), Radomir Đalović (Rapid Bukarest), Dragan Bogavac (Mainz).
A barátságos mérkőzésen a szlovák Richard Havrilla fújja majd a sípot, a két asszisztens pedig Ondrej Brendza és Peter Likawszky lesz.
Elhunyt Garamvölgyi Lajos
Hosszan tartó súlyos betegséget követően 56 éves korában elhunyt Garamvölgyi Lajos, a Debrecen labdarúgócsapatának egykori sikeredzője. Garamvölgyi Lajos a Fejér megyei Alapon született, 1976-ban tagja volt az NB I.-ben ezüstérmes Videoton csapatának. 1979-ben került Debrecenbe, és először a DVSC-ben, majd a Debreceni Kinizsiben játszott: a védelem biztos pontjának számított. Játékával, sportszerű magatartásával hamar elnyerte a szurkolók szimpátiáját, de neve mégis edzőként vált igazán ismertté, 1988 óta látott el – kisebb megszakításokkal – edzői feladatokat. A másodosztályú Kinizsiben kezdte, 1990-ben a DMTE, majd egy évre rá a Kabai Cukor FC trénere lett. A kabaiakkal elért sikerei okán hívták dolgozni Debrecenbe, az akkor már DVSC néven szereplő, az élvonalba törekvő gárdához. A bajnokság félidejében vette át a csapat irányítását Ebedli Ferenctől, és a javarészben fiatal debreceni játékosokkal megnyerték a küzdelemsorozatot, így feljutottak az NB I.-be. A klub történetében először, 1995-ben a dobogóra is sikerült felkapaszkodni. A bronzérmes labdarúgók közül 1996-ban öten az atlantai olimpiára is eljutottak. 1999-ben újra történelmet írt az együttes a magyar kupa megnyerésével. Dolgozott a Zalaegerszeg és a Békéscsaba élvonalbeli labdarúgócsapatánál is. Debrecenhez való kötődése példaértékű volt, ezért 2004-ben a város önkormányzatának képviselő-testülete Hajós Alfréd-díjjal tüntette ki.
