Cherchez la femme, azaz keresd a nőt. Egy bűntény kapcsán 1759-ben ezt állítólag egy Sartin nevű francia nyomozó mondta, aki feltehetően arra akart utalni, hogy a vizsgált esetben nem férfi, hanem nő a vétkes. 95 évvel később ugyanezeket a szavakat egy Alexandre Dumas-regényben lehetett újra látni, ám akkor már átvitt értelemben, s azt sugallták, hogy a bűntény számos esetben nő miatt történik, és azóta ez számít a nyomozók egyik alaptörvényének.
Kerestem, furcsa esetek kapcsán, és az elmúlt napokban hármat is találtam. Egyik sem bűntény indítéka, sem pedig főszereplője, ám olyan történet részese, amelyben az érintett hölgyek nagyon is veszélyesnek bizonyultak. Büntetést aligha szabnak ki egyre is, esetleg intéssel ússza meg valamelyikük.
Snežana Samardžić-Marković sportminiszter asszony így meg sem várta a rendőrségi vizsgálat befejezését, máris példátlan módon avatkozott bele a múlt heti újvidéki kézilabdameccsen történt petárdadobálásba. Ő ugyanis, mintha a C.zvezda szóvivője lenne, azonnal a fővárosiak pártját fogta és szigorú büntetést követelt az újvidékieknek, noha erősen vitás, hogy az említett esetben mi is történt valójában. Tőle azonban a hasonló kirohanást már megszoktuk, s semmivel sem indokolt, de energikus közbelépésének a Vojvodina kézilabdázói láthatják kárát, még akkor is, ha teljesen ártatlanok, vagyis egyetlen bűnük esetleg, hogy vezetni merészeltek a fővárosiak ellen.
Csak részben kapcsolatos a sporttal a horvátországi Daruvarban történt eset. Ott ugyanis egy 57 éves nő 8 éves unokájával sétált be az egyik helyi fogadóirodába, ahol a gyermek apja, a nő 31 éves fia próbált meg napról napra milliomossá lenni, és teljesen elhanyagolta szülői kötelezettségeit. A feldühödött nő a jelenlevők szeme láttára sétabotjával olyan alaposan helybenhagyta tékozló és könnyelmű fiát, hogy az a kórházban kötött ki.
A spliti terematlétikai verseny után Harald Edlerberger, Blanka Vlašić világbajnok magasugrónő menedzsere Ivana Brkljačić volt kalapácsvetőnővel, a nyári zágrábi verseny igazgatójával tárgyalt. Nem tudni, hogy a menedzser pontosan mit mondhatott, de a megtermett dobóatlétanő felpattant a helyéről és neves ökölvívókat is megszégyenítő ütésekkel festette a teljesen meglepett és kővé dermedt Harald arcát kékre-zöldre, mielőtt szétválasztották volna őket.
