• Utóbbi találkozásunkkor Isztambulban egy félig elégedett szövetségi kapitányt láttam, Szombathely után azonban nyilván már teljesen elégedett szakvezető voltál, hiszen kiválóan szerepeltek tanítványaid. Nem korai egy kicsit ez a jó forma?
– Bízom benne, hogy nem korai, bár hozzá kell tenni, hogy ez a Magyar Nagydíj nem volt olyan erős, mint az előző években. Ettől függetlenül biztató jeleket láttam egy-két embernél, s remélem, ezt a jó formát át tudjuk menteni az előttünk álló versenyekre.
• Amikor a vb-n kiderült, hogy sem Lőrincz Tamásnak, sem pedig Bácsi Péternek nem sikerül olimpiai vízumot szerezni, már akkor azon gondolkodtál, milyen nehéz lesz nekik újra fogyasztani. Az utóbbi hónapokban hogyan sikerült ez a része a felkészülésnek?
– Tomival kapcsolatban úgy érzem, hogy minden rendben van, Bácsinál azonban vannak gondok. Ettől függetlenül úgy tartom, hogy Peti egy fegyelmezett versenyző, s le tudja vinni a súlyát.
• Az említetteken kívül a harmadik magyar „nagyágyú”, aki nem jön el Belgrádba, a világbajnok Kiss Balázs. Ők hárman csak azért nem vesznek részt az Eb-n, mert az plusz egy fogyasztással jár?
– Az olimpia évében vagyunk, amely egy hallatlanul különleges és fontos verseny, bár véleményem szerint könnyebb, mint egy vb vagy egy Eb, mert csak becsusszan a mezőnybe egy-egy olyan afrikai és amerikai versenyző, aki nem oda való. Az érdeklődés iránta viszont felfokozott, s ez adja meg a nehézségét, mert külön pszichés terhet jelent. A versenyzőket ezért egy kicsit tehermentesíteni kell, mert az olimpiai kvalifikációk még külön terhet jelentenek, hiszen egyrészt például 66 és 74 kg-ban világ- és Európa-bajnokok maradtak versenyben, másrészt pedig a birkózóknak mindenféleképp nyerni kell ezeken, hogy ott lehessenek Londonban. Ez borzasztó nyomás a versenyzőkre, összességében pedig ennyi elég is egy évre. Egy ilyen Eb csak nehezítene a dolgon.
• Három világklasszisról van szó, akik helyett azonban a fiatalok nem kirándulni jönnek Belgrádba.
– Nagyon remélem, hogy a „helyettesek” bizonyítják majd, hogy igenis a válogatottban a helyük, és egy Eb-n megmutatják, hogy velük is számolni kell. Korpási Bálint, Szabó Martin, Lőrincz Viktor és Rizmajer György dolga az, hogy az Eb-s szereplés után a szövetségi kapitánynak gondja legyen azzal, kit indítson az olimpiai kvalifikációkban. Bízom benne, hogy jól szerepelnek majd az Eb-n, s a közelség miatt sok magyar eljön szurkolni nekik.
• Dilemmád volt, vajon mindhárom olimpiai kvalifikáción részt vesztek-e. Most hogy áll a dolog?
– Véleményem szerint hármat nem bírnak ki a nagy fogyasztók. Úgy indulunk neki, hogy az elsőn megszerezzük a vízumokat. Ehhez azonban sok mindennek össze kell jönnie, tehát azért nem árt arra készülni, hogy több versenyen kell indulni. Három héten belül háromszor lefogyni, közben még kontinenseket is váltani – ezt badarság lenne bevállalni. A legjobbjaink tehát vagy Bulgáriában, vagy Finnországban próbálkoznak, a helyettesek pedig Kínában.
• Játszadozzunk el azzal a szép gondolattal, hogy 5-6 kvóta meglesz. A magyarok az állóképességükről és a technikájukról híresek, de készítetek-e olyan meglepetéselemeket az olimpiára, amellyel esetleg meg lehet lepni a világot?
– Igen, de nem fizikálisan, hanem technikailag készülünk erre. Az olimpián tökéletesen kell teljesíteni. Újat lehet hozni azon a téren is, hogy fejben olyan elszántsággal küzdenek majd, hogy minden egyes meccsen csak arra gondoljanak a klasszisaink, hogy olimpiai bajnokok lesznek. Azt látom, hogy a fiúk abszolút így készülnek, s ha ezt kinn is sikerül megvalósítani, akkor boldogan és érmekkel térünk majd haza. Ez lehet a csapat legnagyobb csalafintasága.
• A szövetségi kapitánynak ez most a feladata, de az olimpia után más is adódik majd, hiszen köztudott, hogy újra változtatnak majd a szabályokon, s hosszabbak lesznek a menetek. Mivel funkciójánál fogva Hegedűs Csabának is lesz ehhez „köze”, biztosan te is tudsz már egyet s mást. Merre halad majd a birkózás?
– Biztos, hogy nem ez most a legfontosabb, de természetesen sokat beszélgettünk már az elnök úrral, mi lenne a jó. Javaslatok is elhangzottak, s dr. Hegedűs Csaba letett már egy javaslatot a nemzetközi szövetség asztalára, amelyben valóban az áll, hogy a menetidő hosszabb legyen, ne legyenek megszakítások, tehát a kondíció, a fizikális állapot döntsön. Ebben mi erősek vagyunk, de erre már egy teljesen más felkészülés kell. Egyelőre nem tudjuk, merre halad majd a birkózás, mi ennek az irányvonalnak örülnénk.
• Milyen elvárásokkal indultok Belgrádba?
– Ez pontosan nem lett meghatározva, de természetesen mi mindenhová úgy indulunk, hogy éremmel, érmekkel térjünk haza. 2010-ben az Eb-n három bronz sikeredett, tavaly két ezüst és egy bronz, tehát Belgrádban is van okunk az optimizmusra.
• Itt képben van Módos Péter és Deák-Bárdos Mihály is, akik már megszerezték az olimpiai kvótát. Nekik ez az Eb mire szolgál?
– Egyrészt éremszerzésre, másrészt pedig ez egy felkészítő verseny, ahol nem lesz túl nagy teher rajtuk.
• Az elkövetkező néhány hónapban – a sérüléseken kívül – mi lehet a magyar birkózás legnagyobb ellensége?
– Csak a sérülés lehet, de mi magunk is teszünk azért, hogy ilyen ne következzen be, mert egy teljesen más edzésprogramot állítottunk össze. Nem lehet más ellenségünk, mert mindannyian azért dolgozunk, hogy Londonban a magyar zászlót felvonják és felcsendüljön a magyar himnusz.
A magyar kötöttfogású válogatott, 55 kg: Módos Péter (Szigetvári BSE). 60 kg: –. 66 kg: Korpási Bálint (BVSC). 74 kg: Szabó Martin (Sziget SC) – újonc. 84 kg: Lőrincz Viktor (Ceglédi VSE). 96 kg: Rizmajer György (BVSC) – újonc. 120 kg: Deák-Bárdos Mihály (Diósgyőri BC).
Világbajnokok és más vagányok
• A szerbiai válogatottnak nyilván másfajta ambíciói vannak ezen az Európa-bajnokságon, mint a többieknek. A Magyar Nagydíjon Aleksandar Maksimović érmet szerzett. Ennek a tükrében hogyan ítéli meg a válogatottaink formáját?
– Tekintettel arra, hogy Belgrádban van az Eb, természetesen teljes csapattal állunk ki. A csapat milyenségéről sokat lehet tudni, én pedig olyan „felesnek” jellemezném, mert ketten, Davor Štefanek és a már említett Maksimović messze kiugrik a sorból, tehát ha valamilyen eredményt várunk a csapatunktól, akkor azt tőlük kell várni. A többiek becsülettel ledolgozták a felkészülést, a formájukkal nincs gond, de tudni kell, hogy a birkózásban az egyik versenyző világbajnok lehet, a másik pedig csak esetleg a saját utcájában a legjobb.
• A szövetségi kapitány nem volt elégedett kiválasztottjai bulgáriai és szombathelyi szereplésével. Min kellene javítani?
– Milorad Dokmanac pont erről az öt fiatalemberről beszélt, akik a csapatban vannak, de semmit sem produkáltak. Nekik magasabb szintre kellene vinni a birkózásukat, mert ez bizony nem elég. Most ilyen versenyzőink vannak, s Belgrádban megmutathatják, mit ér a bőrük.
• Az Európa-bajnokság után jönnek az olimpiai selejtezős tornák. Milyen terv van ezzel kapcsolatban?
– Nekünk most a belgrádi Eb a legfontosabb, azután majd lesz 35 napunk a selejtezőkre összpontosítani. A fiúk sorsa saját kezükben van, hiszen az Eb-szereplésük dönt majd arról, indulhatnak-e az olimpiai selejtezőkön, vagy sem. A fogyasztás miatt természetesen mi is mérlegeljük majd, hány ilyen selejtezős tornán indulunk.
• Tatán közismerten kőkemény munka folyik. Mit látott? A fiúk bírják a terhelést?
– Véleményem szerint a magyar birkózóválogatottnak a legjobb felkészülései vannak a világon, s a legjobb edzőtáboraik. Mindig vannak itt más válogatottak, hol több, hol kevesebb. Abban az időben, amikor még mi is számítottunk ebben a sportágban, szinte ugyanazt a felkészülési programot csináltuk végig, hiszen egy térség vagyunk, hasonló mentalitással, munkaszokásokkal. A legnagyobb eredmények a vajdasági versenyzők nevéhez fűződnek. Nekünk ezek a felkészülések megfelelnek, s az együttműködés továbbra is gyümölcsöző kell hogy legyen.
A szerbiai kötöttfogású csapat, 55 kg: Gazdag Krisztián (Potisje). 60 kg: Davor Štefanek (Proleter). 66 kg: Aleksandar Maksimović (Németország). 74 kg: Goran Bulatović (Partizan). 84 kg: Báló Petar (Proleter). 96 kg: Dejan Franjković (Spartacus). 120 kg: Miloš Spasić (Radnički Kragujevac).
Az Eb programja
Március 6., kedd: szabadfogás 66 és 96 kg, női birkózás 48 kg.
Március 7., szerda: szabadfogás 55 és 60 kg, női birkózás 51 és 59 kg.
Március 8., csütörtök: szabadfogás 74 és 120 kg, női birkózás 55 és 67 kg.
Március 9., péntek: szabadfogás 84 kg, női birkózás 63 és 72 kg.
Március 10., szombat: kötöttfogás 55, 60, 96 és 120 kg.
Március 11., vasárnap: kötöttfogás 66, 74 és 84 kg.
