2024. november 28., csütörtök

A vasárnapi fekete mellé

Mivel a foci-Eb-n nem játszott Szerbia és Magyarország – valljuk be őszintén, nem is volt ott a helyük –, itteni szemszögből a legutóbbi napokban a wimbledoni torna volt a legfontosabb sportesemény. Akkor is, ha a végső győzelemre is esélynek tartott Novak Đoković túl korán kiesett, és ha Ana Ivanović és Szávay Ágnes nagyon botladozva jutott a 3. fordulóba.

Számomra nem is annyira az eddigi eredmények az érdekesek, hanem egyes háttérbeli dolgok.

Az egyik például, hogy a világsajtó nem fogadta kárörvendően Đoković vereségét, a hazai pedig úgy viszonyul hozzá, mintha meg sem történt volna. Sehol egy ilyenkor szinte elmaradhatatlan éles kommentár, sehol egy interjú, amelyben a vesztes elmondaná, mi, hogyan és miért történt.

Ehelyett kül- és belföld is egyből magyarázatot talált, amelynek azonban szerintem semmi alapja. Hisz a tények nem támasztják alá a másodpercek alatt minden oldalról szétkürtöltet, ami szerint „Đoković túl sokat játszott a tavasszal, kimerült, és a jövőben körültekintőbben kell összeállítania versenyprogramját”.

Hogy kimerült-e, azt csak ő tudja. Hogy túl sokat játszott, az viszont már hamisan hangzik. Beszéljenek ugyanis a számok. Đoković az idén 47 hivatalos meccset játszott le. Ebből kettőt (Davigyenko és Federer ellen) a felénél feladott, kétszer pedig (Almagro és Štepanek ellen) gyors feladással nyert. A havi átlag nyolc mérkőzés, ami profiknál inkább a minimum, nem pedig túl sok. Roger Federer idén 48 meccsnél tart, Rafael Nadal pedig ma már az 58. csatájába indul. Vagyis Đoković nem lehet kimerültebb Federernél, Nadalt pedig a fentiek szerint már úgy kellene felmosni...

Tehát függetlenül attól, hogy a vereség a tornák tartozéka, és senki sem tud mindig győzni: vagy arról van szó, hogy Đoković állóképessége nem éri el a kellő szintet, tehát nem vérbeli profiként áll hozzá a versenyekhez, vagy pedig számára most a játéknál fontosabb dolgok is léteznek.

Van egy érzésem, hogy az utóbbi a valós ok. Nem lepne meg, ha már a napokban újabb fotók vagy kisfilmek jelennének meg Novak és Marija Sarapova együttes üdüléséről. Hiába állítja ugyanis a Đoković-csapat, hogy a teniszezőnek állandó és komoly kapcsolata van egy belgrádi lánnyal, ha ezt a lányt a tornákon és nyilvánosság előtt senki sem látta. Ha már annyira szerelmes, legalább néha miért nincs ott Novak meccsein a páholyban? Sarapova viszont Melbourne-ben ott volt. Miamiban együtt buliztak. Wimbledonban együtt edzettek.

Mindez szerintem dicséretes. Novak sem masina, joga van a magánéletre, szabadidejét pedig azzal tölti, akivel akarja. És senkinek semmi köze hozzá, hogyan jut szabadidőhöz. Az is egy mód, hogy Wimbledonban mindketten korán kiesnek...

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás