A Partizan vízilabdázói 35 év után újra elnyerték az Euroliga serlegét. A belgrádiak voltak a bajnokcsapatok Európa-kupája néven 1963-ban indult sorozat első győztesei, majd 1976-ig még ötször diadalmaskodtak, a hetedik trófeát pedig a hétvégén Rómában hódították el, amivel az öröklistán beérték a szintén hétszeres bajnok zágrábi Mladostot, míg az olasz Pro Recco hat serlegnél maradt. Amikor a Partizan legutóbb nyert, összeállításában ma már nyugdíjaskorú hírességek, Antunović , Belamarić , Marović , P.Manojlović , Perišić , Rudić , Sofijanić , Stamenić és Vraneš szerepeltek.
Az elődöntőben a Partizan már az első félidőben eldöntötte a Mladost elleni mérkőzés sorsát, az utolsó negyedben pedig 11:6-ra is vezetett. A másik meccsen a Pro Reccónak nem volt különösebb gondja a négyes döntőkben újonc montenegrói Budvával.
A 3. helyért játszott mérkőzésen a Budva 2-3 góllal is vezetett a Mladost ellen, amely mégis kicsikarta a hosszabbítást, majd az 5 méteresek sorozatában szerezte meg a dobogós helyezést. A döntőben a Pro Recco Madaras Norbert góljával szerezte meg a vezetést, de mint kiderült, ez volt az olasz csapat egyetlen vezetése. A belgrádiak 7:4-nél jegyezték az első érezhetőbb előnyt, majd a második félidőben kifogástalan védelmi játékkal, valamint Slobodan Soro kapus bravúros hárításaival – Kásásnak még ötméteresből sem sikerült gólt lőnie – maradtak vezetésben, és tekintélyes előnnyel nyertek.
A meccs góldobói: Korolija 3, Vujasinović, Pijetlović,Ćuk 2-2, Aleksić és Radović 1-1, illetve Madaras 3, Zloković 2, Ivović és Burić 1-1.
Eredmények, elődöntő: Partizan–Mladost 12:9 (2:1, 4:1, 2:3, 4:4), Pro Recco–Budva 9:4, a 3. helyért: Mladost–Budva 8:8, 10:10 – 14:12 – ötméteresekkel, döntő: Partizan–Pro Recco 11:7 (2:1, 5:4, 2:1, 5:1).
Három éven belül ugyanígy
A Partizan vízilabdázói 35 év után ülhettek fel ismét Európa trónjára. Edzőjük, Igor Milanović maradéktalanul elégedett volt csapatával a Pro Recco elleni mérkőzés után.
– Kiválóan működő védelmünknek köszönhetően az olaszok ezúttal nem tudták eredményesen felvenni velünk a harcot. A csapat mindvégig betartotta az utasításaimat, így a három balkezest és számos válogatott játékost felvonultató Recco tehetetlen volt ellenünk. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy az utolsó negyedben már kedvük sem volt játszani. Ezúton szeretnék gratulálni a fiúknak, és mindenkinek, aki mellettünk állt! Higgyék el, ez fantasztikus érzés! Ilyet még a két olimpiai arany után sem éreztem.
Aleksandar Šoštar és én már régóta erre készültünk. Mióta én a Partizanhoz kerültem – azaz 2001 óta – ezen fáradozunk, s most végre élvezhetjük a kemény munka gyümölcsét. Igaz, hogy ehhez több akadályt le kellett győznünk, több embertől meg kellett válnunk az elmúlt tíz év alatt, de a siker a mi döntéseinket támasztja alá. A továbbiakban szeretnénk egy hasonlóan eredményes, fiatal játékosokból álló együttest felnevelni, amely méltó utódja lehet a jelenleginek. Célunk, hogy három év múlva egy új csapattal nyerjük el ezt a címet. Kizárólag a saját játékosainkra szeretnénk alapozni. Azelőtt, mikor a klubhoz kerültem, leginkább azt nehezményeztem, hogy az első csapatot „idegen” játékosok alkották, véleményem szerint ennél nagyobb szégyen nincs egy iskola számára. Szerencsére ezen az elmúlt két év alatt sikerült változtatnom, s ki merem jelenteni, hogy három éven belül ismét Final Fourt játszunk majd! – nyilatkozta a döntő után Milanović.
