A Kárpát-medencei Összmagyar Nemzeti Diákbajnokság kőszegi döntője asztalitenisz-versenyének igen neves fővédnöke volt, méghozzá Jónyer István többszörös egyéni-, páros- és csapatvilágbajnok. A kiváló magyar szakember a közelmúltban elvállalta a Magyar Asztalitenisz-szövetség alelnöki posztját is, s fő feladatának az utánpótlás biztosítását tartja.
• Jónyer úr, ha labdarúgásban a legendás Puskás-féle csapat számított Aranycsapatnak, úgy asztaliteniszben biztosan az ön nemzedéke érdemli ki ezt a megtisztelő címet. Mi újság csapattársai kapcsán?
– Klampár természetesen nem távolodott el az asztalitenisztől, hiszen köztudott, hogy neki ez az élete, saját bevallása szerint csak ehhez ért. Mint alelnök, hívtam a szövetségbe, hogy vegyen részt az utánpótlás-toborozásban, s ő ezt a feladatot el is vállalta. Beszéltem Gergellyel is, akinek manapság az újságírás a mindene. Jelezte, ő is besegít.
• A nemzeti diákbajnokságban mindenfelől érkeztek versenyzők. Az ön idejében is kemény csatákat vívtak például a jugoszlávokkal. Tartja-e velük a kapcsolatot?
– Persze. A közelmúltban Szabadkán jártam, ahol átadták rendeltetésének az új pingpongtermet. Itt találkoztam régi jó barátaimmal, Kalinićtyal és Šurbekkel, s jót elnosztalgiáztunk. Itt értesítettem őket arról a tervemről, miszerint össze szeretném hívni a régi „nagyágyúkat”, s egy revütornát szervezni. Ez ügyben már például Waldnerékkel is tárgyaltam, s jelezték, szívesen eljönnének egy ilyen találkára.
• A közelmúltban ön is ott volt a Lengyelországban megrendezett Európa-bajnokságon. Nagyon kevés olyan válogatott van már, amelyben nincs kínai. Mi a jövője az asztalitenisznek az ókontinensen?
– Én nem tartom olyan borzasztó dolognak, hogy a csapatok kínaiakat is honosítanak, hiszen a Kínában már kiöregedett versenyzőkről van szó, akiket azért le lehet győzni. A magyarok szereplésével összességében elégedett vagyok, hiszen például Tóth Krisztának a 25. Európa-bajnoki érmét sikerült megszereznie, de külön ki kell emelnem Aleksandar Karakaševićet, aki fantasztikusan játszott. Ilyen keze talán senkinek sincs jelenleg, mint neki. Ezek az eredmények azonban nem szabad, hogy megtévesszenek bennünket, hanem mindez arra kell, hogy serkentse a szakmai stábot, hogy még jobban dolgozzon, mert ezen a téren is nagy gondok vannak.
• A szövetség alelnökeként mit tart a legfontosabb feladatának?
– Úgy érzem, régi barátom, a New York-i üzletember Pákh Imre elnökkel az élen elindult valami a szövetségben. Én személy szerint pedig arra köteleztem el magam, hogy minél több gyereket megnyerjek ennek a sportágnak. Óriási gondok vannak a sportban az utánpótlás terén, hiszen a bugyuta tv és a számítógép teljesen elvonja a mai fiatalok figyelmét. Megbízatásunk 2013-ig szól, s remélem, már ez az idő alatt fel tudunk mutatni e téren előrelépést. Előröl kell mindent kezdeni, mert siralmas a helyzet a nevelő szakosztályoknál, s megoldást kell találni arra, hogyan segítsünk ezeknek a közegeknek.
