Ismerik, ugye, a jereváni rádióról szóló szakállas szovjet viccet?! Azt, amikor bemondják, hogy Moszkvában Ladákat osztogatnak. Majd jön a helyesbítés: a hír igaz, csak nem Moszkvában, hanem Leningrádban, nem Ladákat, hanem Moszkvicsokat, s nem osztogatnak, hanem fosztogatnak.
Nos, nem kis öniróniával ez jutott eszembe magunkról Saghmeister Gábor idei dakaros felkészülése kapcsán, hiszen tudósítottunk mi a róla érkező hírekről, de valahogy mindig hiba csúszott bele. Az új motorja végsebessége ugyanis nem 18, hanem 180km óránként, a Volkswagen nem egy hónapra, hanem négy hónapra adott csapatának egy Amarok típusú járgányt, s a Dakar idei hossza nem 5000, hanem 8300km.
• Akkor mit is tudsz mondani az új motorodról? – szegeztük a kérdést Gábornak, aki csak mellékesen jegyezte meg, tulajdonképpen ez nem is a negyedik ilyen versenye, hanem az ötödik, az elsőn ugyanis biztonsági okokból az egész mezőnyt visszafordították Lisszabonban, amikor még Afrika lett volna a helyszín.
Saghmeister Gábor a szabadkai promóción. Fotó: Dejan Vuković
– Most jön az újabb meglepetés: semmit! A vadiúj, 30ezer eurós KTM motor hibásan érkezett Szerbiába, az önindító nem volt jó. Egy hétre rá kiszállítottuk szerelőmhöz, Kaiser Torstenhez Németországba, aki megállapította, hogy csak egy relét kell kicserélni benne, amit 15 perc alatt meg is tett. Végül is itthon sem jelentett volna mindez gondot, de nem akartunk kockáztatni, így nem próbálhattam ki. November 22-én tehát tökéletes állapotban raktuk hajóra Le Havre kikötőjében, a 15 napi gumiabroncsokkal és az összes felszereléssel együtt, a hajó holnap érkezik meg Argentínába, mi 27-én vesszük fel a motort, s a Buenos Airestől 562km-re lévő Mar del Platába utazunk, ahol január 1-jén rajtol a mezőny. Az első szakasz 856km lesz, ebből 60km lesz a gyorsasági szakasz. Járható utak lesznek, hogy bejárathassuk a motort.
• Ezt a motort nem próbáltad, viszont életed nagy részét ilyen erősségű versenygéppel hajtottad le krosszban. Ha más nem, hát súlyra könnyebb, s ez a dűnéken nagy megkönnyebbülés lesz. Órákban is ki lehet ezt fejezni?
– Szakaszonként biztosan nem, de több száz fékutat megspórolhatok a gyorsasági szakaszokon, és a kigyorsítás is könnyebb lesz. És igen: nem mindegy, hogy egy 200kg-os motorral szelem át a sivatagot, vagy egy 160kg súlyúval. A Dakaron pedig ez a végsebesség bőven elég. Nagyon remélem, hogy tíz hellyel előrébb hoz ez a motor, tehát a 40. és az 50. pozíció között reális a helyezésem. Minden ennél jobb kiválónak számít majd, hiszen az első harminc versenyző a Dakaron gyári csapatok tagja, egykori világbajnokok vagy Európa-bajnokok. Ők mind részt vesznek a tereprali-világbajnokság valamennyi állomásán, s éves szinten több mint 50ezer kilométert motoroznak ilyen terepen. Mi ezt anyagilag nem tudjuk követni, a szerb államnak erre nincs pénze.
• Szűk két hét van még a versenyig, a sajtó naponta közli az újabb és újabb híreket. Az egyik főesélyes, Coma is bemutatta az új motorját, s kijelentette, igen izgalmas versenyre van kilátás, nagyon kemény terepen. Te mennyit tudsz az új szakaszokról? Hiszen immár az Andok perui szakaszán is folyik majd a verseny.
– Átnéztem az egészet, s nagyjából hasonló domborzatú terepen történik majd az egész, mint eddig. Nem szoktam különösebben előre gondolkodni, mindig csak az előttem álló napra összpontosítok. Minden napot túl kell élni, be kell érni a célba. Ez technikai sport, tehát nem rólunk meg a terepről, hanem főleg a motorról szól a dolog. Remélem, hogy ez a 450-es képes lesz majd arra, amit a 690-es.
• Peruban nyilván a kondorkeselyűkkel „röpködtök” majd. Erre fel lehet készülni?
– Nekem ez sohasem volt túlságosan megterhelő, hiszen előtte egy igen komoly, háromórás orvosi vizsgálaton esünk keresztül, tehát oda csak teljesen egészséges ember indulhat el. Voltam én már 4800 méter felett, s ott nem velem, hanem a motorral akadtak gondok, mert alig akarta elérni a 80 kilométeres sebességet. Nem kapott levegőt! Nekem elég volt egy pohár kávé.
• Az autós mezőnyben vannak változások, hiszen a „szegény” Volkswagennek nincs pénze az idén indulni, így a bajnok katari Al-Attiyah Hummerrel indul Robbie Gordon csapatában. A motorosoknál hallottál-e változásokról?
– Nem sokról. A holland Verhoven például egyszer Yamahával, egyszer meg KTM-mel indul, de ezt én nem tartom okosnak. Olyan támogatottsága, mint a KTM-eknek, egyik csapatnak sincs, hiszen ott kétkamionnyi alkatrész közül önkiszolgáló rendszerben válogathatunk. Nekem egyébként szerencsém volt az idén, mivel későn kapcsoltunk, későn kötöttük meg a szponzori szerződéseket, s akkorra már elfogyott a KTM-ben az ilyen motor. Szerencsére Eindhovenben volt egy dakaros versenyző, aki megvásárolta a gépet, de az orvos nem engedte ki, így az interneten hirdette meg, s én már másnap le is foglaltam. Enélkül én is Yamahára váltottam volna, de a szerelőm erről hallani sem akart, mert szerinte a súlyom alatt két napig sem bírta volna.
• Az idén sikerült talán a legjobban a szponzorok felkutatása. Hogyan?
– Az egész dakaros szereplésünk évről évre jobb, s a szponzoroknak is megéri, hiszen az esemény médiatámogatása is fejlődik. Idén például nemcsak az RTV újságírója kísér el, hanem velünk lesz az Eurosport munkatársa is, de felsorolhatnám az összes jelentősebb szerbiai napilapot, hetilapot és a rádióállomásokat is. E sorban jelentős helyet foglal el a Magyar Szó és az Újvidéki RTV magyar szerkesztősége is. Ezért találják meg a számításukat a támogatók.
• Barátaid, Miran Stanovnik és Gyenes Emánuel is indulnak, meg Szalay Balázsék is. Róluk mit tudsz?
– Indulnak ők is, Stanovnikkal csapattársak leszünk, Emánuel pedig a tavalyi kiváló 18. helyét védi. Szalayék is nagy ambíciókkal vágnak neki, ők a legjobbak között szeretnének lenni.
• Utoljára hagytuk azt a friss hírt, miszerint a napokban téged választottak meg a Szerbiai Motokrossz-szövetség elnökévé. Mi fog változni a te vezetésed alatt?
– Nagyon sok módosítást tervezek a szakágban. Előre szólok, hogy mindez sokaknak tetszik majd, de sokaknak nem. Határozott ember vagyok, tudom, mit akarok. Ehhez lehet alkalmazkodni, vagy nem kell részt venni a szakosztály munkájában. Azon kell dolgozni, hogy minél több fiatal versenyző legyen, s ennek érdekében 10 motorkerékpárt szeretnék vásárolni a kicsiknek. Támogatókat keresünk erre, de szerintem megoldható lesz. Edzőtáborokat kell szervezni szakemberekkel, egyet Vajdaságban, a másikat Dél-Szerbiában. A versenyzőkkel szerződéseket kell kötni, komoly szervezés szükséges, s komoly szakembereket, régi versenyzőket kell felkérni erre. Profikat kell alkalmazni, honlapot indítani. Most nagyon mélyponton van mindez, sajnos sok esetben személyes ellentétek miatt. A motorosszövetség költségvetéséből eddig csak öt százalékot kapott a krossz. Nos, ez biztosan nem lesz így a jövőben, hanem azért harcolok, hogy ez legalább húsz százalék legyen, amivel együtt 1millió dinárra szeretném felduzzasztani a kasszánkat.
Gábornak tehát sok dolga lesz a Dakar után is, de lépésről lépésre: előbb érjen haza épen és egészségesen Dél-Amerikából!
