Norvég szamba

Felálltak a dobogó legtetejére, majd ráültek: Norvégia világbajnok válogatottja Felforrt a vérük a hideg norvégoknak vasárnap a Sao Pauló-i Ibirapuera Sportcsarnokban, miután válogatottjuk a 20. női kézilabda-világbajnokság döntőjében 32:24 arányban legyőzte a franciákat, s ezzel történetük második vb-aranyát nyerték el. A bajnokság előtt természetesen az arany legszűkebb várományosai közé tartoztak az északiak, de sérülés miatt ők sem az ideális csapattal utazhattak el a dél-amerikai országba, és otthon egyre erősödtek azok a felhangok, miszerint az egyébként izlandi Thorir Hergeirsson szövetségi kapitány nem méltó utódja a legendás Marit Breiviknek, aki a lehető összes nagy trófeát begyűjtötte a csapatával, így volt olimpiai és világbajnok, valamint négy alkalommal Európa-bajnoki címet is nyert. Nos, a kétkedők most elhallgathattak, mert Hergeirsson „tartalékos” csapatával megtörte az 1999 óta tartó „átkot”, a hazai rendezésű vb óta ugyanis „csak” két ezüstérem jutott nekik, most pedig bezárult a kör, s csakúgy mint a férfiaknál Franciaország, egy ország tarsolyában van a három legfontosabb arany, azaz az olimpián, a vb-n és az Eb-n is immár Norvégia a címvédő.

A vasárnap esti döntő érdekes volt, de izgalmasnak azért nem nevezhető, hiszen már az első 30 perc után világos volt, hogy a franciák ezúttal sem állhatnak fel a trónra. A norvégok – akik a Németország elleni vereséggel kezdték meg a vb-t! – láthatólag tartalékoltak még erőt és motivációt a fináléra, a franciáknak viszont nagyjából már csak ez az utóbbi maradt, de többre nem futott a szuflából, mint hogy a második játékrészben öt gólra megközelítsék az ellenfelet. A döntő percekben a cserekapus Grinsbö két hetest is hárított, s itt már nyilván a gallok is tudták, hiábavaló minden ellenállás, az északi szélvész rajtuk is végigrobog. Ekkor már a norvég „harci” kiáltásoktól zúgott az egyébként pirosba öltözött lelátó, mert a norvégok nem sajnáltak sem pénzt, sem időt, hanem óriási számban utaztak el a melegebb tájra, és szurkolásukkal végig buzdították csapatukat.
Érdekesség egyébként, hogy a franciák a vb-döntővel sem szerezték meg a londoni olimpiai vízumot, hanem ez – Norvégia sikere révén – az Eb-ezüstérmes Svédországnak jött össze. További hat válogatott (a 2–7. helyezett) részt vehet a 2012 májusában sorra kerülő olimpiai selejtezőn. A kvalifikáción további hat csapat szerepelhet a kontinensek képviseletében.
Mint ismeretes, Magyarország és Szerbia elbukott a pótselejtezőben, így nem volt ott a vb-n. Emlékeztetőül, Magyarország 2005-ben még bronzérmes volt, a szerbek pedig még Jugoszlávia név alatt 2001-ben állhattak a dobogó harmadik fokára, most pedig még az olimpiáért sem selejtezhetnek…
A döntő eredménye: Norvégia–Franciaország 32: 24 (19:13).
A végső sorrend: 1. Norvégia, 2. Franciaország, 3. Spanyolország, 4. Dánia, 5. Brazília, 6. Oroszország, 7. Horvátország, 8. Angola, 9. Svédország, 10. Montenegró, 11. Dél-Korea, 12. Izland, 13. Románia, 14. Japán, 15. Hollandia, 16. Elefántcsontpart, 17. Németország, 18. Tunézia, 19. Kazahsztán, 20. Uruguay, 21. Kína, 22. Kuba, 23. Argentína, 24. Ausztrália.

A vb álomcsapata A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) kihirdette a 2011-es női világbajnokság álomcsapatát. Érdekesség, hogy az all star gárdában a világbajnok norvégokat csupán a Győrben légióskodó Heidi Löke képviseli. A 2011-es női kézilabda-vb álomcsapata: Chana Masson (brazil) – C. Martín (spanyol), L. Jörgensen (dán), Pineau (francia), Löke (norvég), Penezić (horvát), Turey (orosz).