Először fordult elő, hogy a foci-vb-t nem európai vagy dél-amerikai ország rendezhette. A házigazda Mexikó volt, amely így, mindössze két évvel a nyári olimpia után, a világ legjobb labdarúgóit is vendégül láthatta.
Első ízben fordult elő az is, hogy a foci-vb-t világszerte színesben közvetítette a tv, és a szurkolók milliói még inkább élvezhették azt a látványosságot, amit a brazilok nyújtottak a támadó jellegű játékukkal, amely révén kiérdemelték a harmadik világbajnoki címüket is. A döntőben az olaszok felett aratott pompás 4:1-es győzelmükkel a brazilok azt is kiérdemelték, hogy örökre megtarthassák a Jules Rimet-kupát, és visszavonuló hírességüket, Pelét a lehető legszebb módon búcsúztassák.
A selejtezőben induló válogatottak száma először emelkedett száz fölé. A világ pontosan 168 válogatottja próbálkozott, és a négy évvel korábbi vb negyeddöntőseinek a fele végül nem lehetett ott Mexikóban. A portugálok selejtezőcsoportját Románia nyerte, Magyarország a mexikói olimpiai bajnok Csehszlovákiával vívott pótselejtezőt, és Marseille-ben 4:1-es kudarcot szenvedett, így 1950 után először maradt ki. A Koreai NDK-t kizárták, mert nem akart Izraellel játszani, Argentínát pedig Peru búcsúztatta. Szomorú módon ért véget a közép-amerikai selejtező is, ahol Honduras és El Salvador – amelyek között amúgy is feszült volt a viszony – a selejtező meccs kapcsán háromnapos, véres háborút robbantottak ki. Afrikában először tartottak selejtezőt, így Marokkó lett az első válogatottjuk, amely a pályán harcolta ki a vb-szereplés jogát. Nem jutott ki Jugoszlávia sem, amely ugyan a finnek elleni 9:1-gyel rajtolt, de a belgák elleni 0:3-mal lemaradt.
Pelé sokáig fontolgatta, hogy szerepeljen-e a chilei és az angliai tapasztalat után, amikor mindkét esetben a szó szoros értelmében kirugdosták a vb-ről. Végül elfoglalta helyét a tehetséggazdag válogatottban. A Jairzinho, Pelé, Gerson, Tostao és Rivelino támadósor, akik közül valamennyien bármelyik más csapatban kiérdemelték volna a büszke 10-es mezt, nagy parádét rendezett. A pontot az i-re utolsó találatukkal tették fel, amikor az Azteca stadion őrjöngő lelátói előtt Pelé leadása hét olaszt ejtett ki a játékból, és a labdára futó Carlos Alberto kapitány kapásból lőtt Albertosi kapus mögé.
A vb előtt nagy gondnak számítottak a mexikói forróság és a magaslati helyszínek, mivel a meccseket az európai tv-k miatt a helyi déli és kora délutáni órákban játszották. Újdonságnak számított viszont, hogy először kaptak a csapatok két cserelehetőséget, és a bírók vb-n először mutathatták fel a sárga és a piros lapokat.
Az első nagy meccset a címvédő Anglia és a trónkövetelő Brazília játszották. Gordon Banks csodálatosan védett, a vb előtt Kolumbiában lopással vádolt Bobby Moore nagyszerűen tette a magáét a védelemben, Jairzinho azonban betalált, mi több, mint később kiderült, ő lett az első, aki a vb minden szakaszában eredményes tudott lenni. Az olaszokat a csoportban Izrael ijesztgette a 0:0-val, Marokkó pedig vezetett a németek ellen, de Gerd Müller döntött a gólkirályságot érő tíz találata közüli elsővel. Müller zsinórban ért el mesterhármast a bolgárok és Peru ellen, majd a hosszabbításban eldöntette az angolok elleni drámai csatát. Az angolok vezettek 2:0-ra, Beckenbauer és Seeler egyenlítettek, a 108. percben pedig Müller volt eredményes, ami édes visszavágást jelentett a londoni 2:4-ért. A negyeddöntőben Uruguay is hosszabbításban verte a szovjeteket, az olaszok simán ütötték ki a házigazdákat, Brazília pedig szép meccsen verte Perut.
Az elődöntőben láthattuk a hosszabbítások gólcsúcsát. A németek a 90. percben egyenlítettek az olaszok ellen Schnellinger találatával, majd a kétszer 15 perces ráadásban, mindössze 17 percen belül, öt gól esett. Kettőt Müller szerzett, ám Gianni Rivera a 111. percben döntőbe lőtte az olaszokat. A másik ágon Brazília az 1950-es döntő visszavágóján 0:1-ről mégis könnyen bánt el a szomszédos Uruguayjal.
A döntőben Pelé fejelte az elsőt, amire Roberto Boninsegna még félidő előtt válaszolt. A folytatásban a bizonytalanság nem tartott sokáig. Gerson, Jairzinho és a fent már leírt módon Carlos Alberto 20 percen belül lőttek hármat. Még a focistái miatt hagyományosan elfogult olasz sportsajtó is kalapot emelt a bajnok előtt. Így a római Il Messaggero is azt tette címbe, hogy az Azzurik a döntőben a világ legjobb labdarúgóitól kaptak ki.
A IX. vb névjegye
Helyszín: Mexikó
Időpont: 1970. május 31. – június 21.
Részt vevő csapat: 16
Mérkőzések száma: 32
Helyezések: 1. Brazília, 2. Olaszország, 3. Németország, 4. Uruguay
A döntő: Brazília–Olaszország 4:1
Gólkirály: Gerd Müller (Németország) 10
Gólok száma: 95 (3,0 átlag)
Nézők száma: 1 603 975 (50 124 átlag)
