A futballtörténelem egyik legnagyszerűbb francia válogatottja volt a házigazdája az 1984-es Európa-bajnokságnak. A torna előtt – a rendezőt nem számítva – 32 válogatott vágott neki a selejtezőnek, a hét csoport közül Magyarország a harmadikba kapott besorolást. Kezdésként a magyar válogatott oda-vissza legyőzte (mindkétszer 6:2-re) Luxemburgot, majd négy vereséget szenvedett zsinórban (kétszer az angolok, egyszer-egyszer a görögök és a dánok ellen), így nem juthatott ki a magyar csapat. A selejtezőben több nagy válogatott elhasalt.
A tornán a házigazda franciák a dánok, a belgák és a jugoszlávok előtt nyerték meg csoportjukat, a másik kvartettben a többször is szerencsés Spanyolország végzett az élen Portugália, az NSZK és Románia előtt. Az elődöntőben a franciák drámai körülmények között, a hosszabbítás hajrájában fordítva, az egész tornán sziporkázó Michel Platini góljával verték a portugálokat, míg a spanyolok a dánokat csak tizenegyesekkel tudták kiütni. A hispánok mázlista menetelése a fináléban már nem tartott ki: Platini az 57. percben szabadrúgást végezhetett tizennyolcról, amit Arconada szerencsétlenül „bevédett” saját bal alsójába – a nagy Michel kilencedik góljával a tornán vezettek a franciák. A folytatásban becsülettel rohamozó spanyolok az utolsó pillanatokban másodszor is kapituláltak – Bellone talált be –, a gallok az Eb-k történelmének harmadik győztes házigazdái lettek.
Elődöntők: Franciaország–Portugália 1:1 (hosszabbítás után 3:2), Spanyolország–Dánia 1:1 (tizenegyesekkel 5:4). Döntő: Franciaország–Spanyolország 2:0. Gólkirály: Platini (francia) 9 gól. A torna csapata: Schumacher (NSZK) – João Pinto (Portugália), Kh. Förster (NSZK), M. Olsen (Dánia), Brehme (NSZK) – Tigana (Franciaország), Arnesen (Dánia), Platini (Franciaország), Giresse (Franciaország), Chalana (Portugália) – Völler (NSZK).