Első hely a világranglistán vagy Grand Slam-győzelem? – Federer mindkettőt szeretné (fotó: Ótos András)
A Nemzetközi Teniszszövetség (ITF) eléggé érthetetlen és a sportágat aligha népszerűsítő szabálya szerint a Davis-kupa-mérkőzések idején tiltottak a négyszemközti interjúk a teniszezőkkel, a kivételt pedig csupán a meccsen érdekelt két ország állami tv-je és az ITF honlapja jelenti. Más kérdés, hogy ha a tilalom nem létezne, vajon a Roger Federer-kaliberű teniszezők hajlandók lennének-e egyenként elbeszélgetni minden interjút kérő újságíróval, hisz arra senki sem kötelezné őket.
Maradnak tehát a kötelező sajtóértekezletek, a sorsolás előttiek, a sorsolás utániak és a meccsek utániak, amikor kérdéseket lehet feltenni, a tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ilyenkor a legnevesebb sztárok is készségesen válaszolnak. Igaz, az ITF ilyen esetekben nem szereti, ha a kérdések nem kapcsolatosak a Davis-kupával, viszont a másmilyenek fölött mégis szemet huny. A múlt hétvégi meccs idején tehát alkalom adódott arra, hogy a minden idők legjobbjának tartott és Újvidékre egészen váratlanul érkezett Federert a Magyar Szó munkatársa is kérdezze. Mivel a sajtóértekezletek időtartama eléggé korlátozott, csak négy kérdést sikerült intézni Federerhez. A svájci híresség időközben megerősítette, hogy a Kazahsztán elleni áprilisi negyeddöntőben is szívesen játszana.
• Az a tény, hogy megjelent Újvidéken, azt is jelenti, hogy célba vette egyetlen hiányzó trófeáját, a Davis-kupa serlegét is?
– Elvben igen. Azt viszont mégsem állíthatom, hogy válogatottunk minden meccsén ott leszek. Más volna az eset, ha a mérkőzéseket folyamatosan rendeznék meg, így viszont nem tudhatom előre, hogy áprilisban, azután szeptemberben, végül novemberben harcképes leszek-e. Nekem gyakran nem felelt meg, és mások is így vannak vele, hogy a Davis-kupa fordulóit jelentős és kimerítő tornák, az Australian Open, Miami, a US Open és az évzáró mestertorna után rendezik meg. Egyelőre tehát csak azt mondhatom, valóban szeretném én is elnyerni a Davis-kupa trófeáját, s ehhez most a nagy tornát nyert Wawrinkával elég erős válogatottunk is van.
• Ha már Wawrinkát említi, adott neki Ausztráliában bármilyen tanácsot a zárómeccsek előtt?
– A döntő előtt nem, mert már elutaztam a helyszínről, de tanácsoltam a Đoković elleni negyeddöntőre. Nem kellett sokat mondanom, hisz ő maga is kitapasztalhatta már Novak játékát, de néhány apróságra felhívtam a figyelmét, és boldog vagyok, hogy a jó barátomnak, ha csak egy picit is, de sikerült segíteni.
• A Melbourne-ben és Újvidéken nyújtott játéka mit sugall 2014-re?
– Volt egy hozzám intézett kérdés, amely így kezdődött: „A melbourne-i gyönge eredménye után…” Nos, azt mondom, nem volt gyönge eredmény, a nagy tornákon bejutni az elődöntőbe mindig jó. Azért sem volt gyönge, mert a számomra esetenként kellemetlen Tsongát és Murray-t is legyőztem, Nadaltól pedig nem szégyen kikapni. Az az érzésem, hogy jól játszok, és remélem, Stefan Edberg segítségemre lesz, hogy még jobb legyek.
• Tíz éve, hogy először lett világelső. Ha most valaki felkínálná, hogy újra világelső lehet, vagy nyer még néhány Grand Slam-tornát, melyiket választaná?
– Egyik sem rossz, de én mindkettőt szeretném. Hiszem, hogy lehetek még olyan jó, hogy, ha csak egy rövid időre is, de visszavegyem az első helyet, és hogy még nyerhetek nagy tornát. A tíz évvel ezelőtti eseményekre már csak részben emlékszem. Tudom, hogy a melbourne-i elődöntőben a spanyol Juan Carlos Ferrerót győztem le, ami elég volt az első helyhez, azután Szafint vertem, és azzal az első Australian Openemet nyertem meg a négy közül. Szép napok voltak, visszavárom őket, mert nagyon boldog voltam.
